Ú. I.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben idei, 24. fóruma három részből áll. Amint arról lapunk pénteki, november 14-i lapszámában részletesen beszámoltunk, november 20-án, csütörtökön a kolozsvári Művészeti Múzeumban két különleges tárlatmegnyitón vehetnek részt az érdeklődők, „Portrék az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori gyűjteményéből” és „Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka” címmel, a kettős tárlat intézményközi megállapodás, Bitay Enikő EME-elnök és Lucian Nastasa Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója közötti együttműködés révén valósulhatott meg. Az ünnepi nyitórendezvényre pénteken, november 21-én kerül sor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. A szekciórendezvényeket november 22-én tartják meg a szakosztályok és fiókegyesületek.
Bitay Enikő elmondta, hogy idén összesen 25 rendezvényt szerveznek ez alkalomból: az ünnepi plenáris megnyitó pénteken 9 órától lesz, majd délután 3 órától a „Fiatal kutatók a tudomány szolgálatában” című plenáris fórumra kerül sor, továbbá szombaton, november 22-én és a hónap más időpontjaiban további 22 rendezvényt szerveznek az EME szakosztályai és fiókegyesületei más intézményekkel közösen. Kolozsváron 14 rendezvény zajlik, kilencet pedig más településeken tartanak, például Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Zilahon, Sepsiszentgyörgyön. Az EME elnöke kiemelte, hogy társszervezői „A Magyar Tudomány Napja a Partiumban – 2025” konferenciának, továbbá idén is felkarolták, immár negyedik alkalommal az Országos Magyar Diákszövetség rendezvényét, és az erdélyi magyar tudománynapi rendezvények keretében kerül sor a KoMaTE30-ra, a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényre, amelyet november 28–30. között tartanak a BBTE Történeti Intézet főépületében. A fórum alatt 280 szerzőtől több mint 300 előadás hangzik el, emellett 3 emlékkonferenciára, 7 könyvbemutatóra, 21 tudományos ülésszakra és 6 díjátadásra is sor kerül – összesítette Bitay Enikő.
Kiemelt momentum a gr. Mikó Imre-emlékplakettek átadása
A pénteki ünnepi megnyitón felszólalnak majd a rendezvény partnerszervezeteinek a képviselői: Nagy László – Kolozsvári Akadémiai Bizottság, Tonk Márton – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Markó Bálint – Babes-Bolyai Tudományegyetem, továbbá Kosztolányi György MTA alelnök, Morvai Tünde az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága osztályvezetője, Balogh Balázs az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont főigazgatója,
Páles Zsolt az MTA Debreceni Területi Bizottsága elnöke, Nagy Előd Ernő a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem rektorhelyettese,
Debrenti Edit a Partiumi Keresztény Egyetem tudományos igazgatója, Mile Balázs konzul és Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. A rendezvényen levetítik azt a rövidfilmet, amely méltó emléket állít azon erdélyi személyiségeknek és akadémikusoknak, akik hozzájárultak a magyar tudományosság fejlődéséhez és annak virágzásához.
Kiemelt momentuma a tudománynapi eseménynek a gr. Mikó Imre-emlékplakettek átadása – emelte ki Bitay Enikő, emlékeztetve, hogy az emléklapot ebben az évben is jelentős oktatói és kutatási tevékenységek elismeréseként, illetve az EME-ben folyó tudományos, szakmai munka támogatásáért nyújtják át, ugyanakkor az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság díjainak átadására is a közös plenáris rendezvényen kerül sor. A díjátadási ünnepi hangulatot a hagyományokhoz híven idén is kiskoncert emeli: Peter Willek – Tisztelgő induló (az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítására, 1856) című darabja lesz hallható, közreműködik Telegdi Gréta zongoraművész, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség kántora.
Az ünnepi megnyitón az MTA neves képviselői tartanak ünnepi plenáris előadást: Kosztolányi György akadémikus, orvosprofesszor előadásában bemutatja annak folyamatát, hogyan alakulnak ki új tudományágak a klinikai genetikában, egy rendkívül intenzív tevékenység evolúciójának elemzésével; Módy István akadémikus, neurológus kutatóprofesszor a University of California Los Angeles Ideggyógyászati Tanszékéről előadásában a gyógyító agyhullámok működését vizsgálja, különös tekintettel egy olyan kis molekulájú hatóanyagra, amely képes gátló idegsejteket serkenteni; Benkő Elek akadémikus, régész, az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke előadásában a középkori Magyarország, pontosabban Erdély régiójának régészetét vizsgálja, érzékeltetve, hogy Erdély egyike a Kárpát-medence azon nagytájainak, ahol a regionális fejlődés sajátosságai különösen jól megmutatkoztak; Monok István művelődéstörténész, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója bemutatja az EME és az MTA Könyvtár és Információs Központ tudományos és kulturális örökség megőrzése céljából folytatott többéves együttműködését.
Bemutatkozási lehetőség a fiatal erdélyi kutatóknak
Sok éve hagyomány, hogy az ünnepi nyitórendezvény délutáni plenáris előadásainak megtartására fiatal erdélyi kutatókat kérnek fel különböző szakterületekről, különböző intézmények képviseletében – hiszen Bitay Enikő EME-elnök elkötelezetten arra törekszik, hogy a fiatalok a kutatási eredményeiket minél szélesebb körben terjesszék a hazai közönség előtt is, tudományos kapcsolatokat alakítsanak ki, láthatóvá és ismertté váljanak az erdélyi és magyar tudományosság palettáján. Idén is változatos szakterületekről lesznek fiatal előadók: Antal Róbert-István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa a Magyar Dolgozók Pártja és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irategyüttesének referense előadásában Jordáky Lajos életének főbb töréspontjait elemzi, a pártállammal való együttműködés és az azzal szembeni ellenállás tengelyén; Bandi Attila, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának egyetemi adjunktusa a diószelekciós vizsgálatok eredményeit mutatja be a termésmorfológiai sajátosságok és a xantomonaszos betegséggel szembeni ellenállósága mentén; Benedek Botond, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa előadásában a BBTE Európai Unió által támogatott kutatási projektjének főbb eredményeit mutatja be, amelyek rávilágítanak arra, hogy a digitális technológiák alkalmazása egyszerre kínál lehetőségeket és jelent kihívásokat a vállalatok számára; Fehér Áron, a Sapientia Marosvásárhelyi Karának adjunktusa a késleltetést tartalmazó dinamikus rendszerek aszimptomatikus működéséről, jellemzéséről tart előadást; Kelemen Krisztina egyetemi tanársegéd a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen, valamint a doktori iskola végzős hallgatója bemutatja, hogyan változnak meg a kalciumkötő idegsejtfehérjék az epilepszia kialakulása során, és hogyan hatnak az új, rohamellenes gyógyszerek ezekre a fehérjékre, az idegsejtekre és a gliasejtekre; Máthé Zsuzsa a BBTE bölcsészkarán a finn nyelvészeti és irodalomtudományi mesteri program megbízott oktatója előadásában a metaforikus nyelvet vizsgálja a kognitív metaforaelmélet keretében, az idő képét kutatva az angol, finn és magyar nyelvben; Mihály Norbert-Botond vegyészmérnök, a BBTE adjunktusa előadásában egy újszerű megközelítést mutat be a szennyvíztisztító telepek modellezésére, amelynek megalkotásához statisztikai, adatalapú és optimalizálási módszereket alkalmaz; Molnár Botond, a BBTE Matematika és Informatika Intézetének adjunktusa előadásában egy teljesen új módszert mutat be nagyon nehéz logikai feladatok megoldására, amelyeket Boole-féle kielégíthetőségi problémaként (SAT) ismerünk; Petruț Dávid, a BBTE Magyar Történeti Intézetének adjunktusa valamint a Régészeti és Művészettörténeti Tanszék vezetője előadásában a Napocán előkerült és feltárt római kori lakóházkomplexumból származó kerámia-, bronz- és vasmécsesegyüttesek fontosságát, valamint régészeti forrásként való értelmezhetőségüket mutatja be.
Szekcióülések: friss kutatási eredmények, izgalmas témák
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 24. fóruma szombaton, november 22-én is folytatódik a szakosztályok és szekciók előadásaival, valamint november más időpontjaiban kerül sor az EME szakosztályainak és fiókegyesületeinek szekcióüléseire, amelyek tematikáját maguk határozzák meg az egyes régiókban és tudományágakban felmerülő sajátos kérdéskörök, évfordulók alapján – mondta Bitay Enikő.
Az EME honlapján (eme.ro/mtne2025) is megtalálható részletes program szerint például a Bölcsészet-, nyelv és történettudományi szakosztály művészettörténet szekciójának előadásait és könyvbemutatóit november 29–30. között szervezik meg az EME székházában; a Matematikai és informatikai szakosztály november 28–30. között háromnapos tudományos eseményt szervez a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, különböző tudományterületek legfrissebb kutatásait és didaktikai kihívásait helyezve a középpontba, hangsúlyozva az oktatás és az innováció szerepét; az EME Csíkszeredai Fiókegyesülete november 27-én ünnepi előadásokkal emlékezik meg a 95 éve született Kristó András geológus munkásságára, tudományos tevékenységére; az EME Zilah és vidéke, valamint a Szilágysomlyói Fiókegyesülete november 25-én Szilágyság-kutatás-konferenciát szervez a 200 éve született Szikszai Lajos évfordulója alkalmából.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület idén harmadik alkalommal volt társszervezőként jelen „A Magyar Tudomány Napja a Partiumban” konferencián. A nyolcadik alakalommal megszervezett partiumi rendezvényre idén november 14-én került sor a Partiumi Keresztény Egyetem épületében, a rendezvényen jelmondata „A Partium helye és jelentősége az akadémiai mozgalomban” volt. Ugyanakkor az EME idén támogatóként van jelen az Országos Magyar Diákszövetség Erdélyi Fiatalok Tudományos Műhelye rendezvényen, amelynek során az erdélyi fiatal kutatók támogatása, szakmai fejlődése a cél, a rendezvényre december 12–14 között kerül sor.
„Akinek nem sikerül csatlakoznia rendezvényeinkhez, kiadványainkból is tájékozódhat az egyes szakterületeken elhangzott előadásokról. Az évi rendszerességgel megjelenő Certamen sorozatban a Nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, Történelem és Művészettörténeti, illetve Zenetudományi szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányai pedig a Múzeumi Füzetek – Acta ScientiariumTransylvanica folyóiratban, az anyagtudományoké pedig az Acta Materialia Transylvanica folyóiratban lesznek terjesztve” – magyarázta Bitay Enikő EME-elnök.
