Talpas Botond: Nincs rendezve a nyelvhasználat kérdése Kolozsváron és Kolozs megyében

Talpas Botond: Nincs rendezve a nyelvhasználat kérdése Kolozsváron és Kolozs megyében
Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom vezetője, közösségszervező és vállalkozó tizenkét éve foglalkozik olyan közösségi ügyekkel, mint az Igen, tessék mozgalom, a többnyelvű helységnévtáblák vagy a www.szomszedok.ro projekttel. „Három konkrét témát azonosítottam be, amit felvállalnék mandátumom alatt: az anyanyelvhasználat kérdése, a nagyvárosok működésének újragondolása, valamint országosan összehangolt közszállítás megoldása” – mondta el a képviselőjelölt.

Anyanyelvhasználat 

Úgy gondolom, hogy nincs rendezve a nyelvhasználat kérdése Kolozsváron és Kolozs megyében, de több más nagyvárosban sem. Kolozsvár ráadásul bekerült a nyelvhasználati küszöb alá az új közigazgatási törvény értelmében. Ez alapján nem kötelező a hivataloknak magyarul kommunikálni, semmi nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy a magyar emberek anyanyelven intézhessék ügyeiket. Az új közigazgatási törvény nem kötelezi arra az önkormányzatot, hogy Kolozsvár többnyelvű tábláit kihelyezze. Először tehát rendezni kell ennek a törvényes keretét. Három opció van: a nyelvi küszöböt le kell hozni, alternatív küszöböt kell beállítani, vagy vissza kell állítani a közigazgatási törvényt a ’92-es népszámlálási adatok használatával.

Egy jó európai példa erre Finnország, ahol 8%-os a nyelvhasználati küszöb, és van egy 3000 fős alternatív küszöb is. Tehát, hiába laknak százötvenezren a városban, a 3000 fős közösségnek is garantálva vannak a nyelvi jogai.

Kerületek 

A nagyvárosban kerületeket, a metropolisz övezetben egy külön ezzel a témával foglalkozó testületet kell létrehozni. Újra kell gondolni azt, hogy hogyan kell működjön egy nagyváros, mert jelenleg olyan anomáliákkal szembesülünk, hogy a város egyik részen sokszámjegyű befektetések születnek, a másikban pedig a játszótér sincs felújítva.

A nagyvárosoknak szükségük van arra, hogy kerületekben, helyi testületekben és egy összehangolt struktúrában legyenek kezelve. Nagyon sok olyan helyi specifikus kérdés van, amelyekről sokkal életszerűbb, ha egy helyi, kerületi testület dönt. 

A jelenlegi romániai városmenedzsment egy 50-60 évvel ezelőtti, a kommunista rendszerből átörökölt modell. Akkor az volt a lényeg, hogy minden negyed a hasonmása legyen a másiknak, központilag legyen megoldva minden. Ma ezt teljesen másképp kell kezelnünk: a Györgyfalvi negyednek, a Kerekdombnak, a Monostornak vagy éppen a környező településeknek, a metropoliszi övezetnek teljesen más problémái vannak. A közlekedési infrastrukturát, a tömegközlekedés kérdését a játszótérrel ellentétben, metropolisz szinten kell megoldani. 

Közszállítás 

Országosan összehangolt közszállításra van szükség. Első lépésben egy egységes, országos bérletet, és egy egymással összehangolt busz- és vonatmenetrendet javasolnék.  

Jelen helyzetben a közszállítás nem képez valós alternatívát a nagyvárosok határain kívül. Nem kell új eszközöket feltalálni, elég, ha más országok példáiból tanulva sikerül egy hatékony rendszert kialakítanunk. Olyan összehangolt közszállítási modellt kell létrehoznunk, amely a városokon kívül is felveheti a versenyt az autózással, nagymértékben csökkentve a környezetszennyezést és zajszennyezést, biztonságosabbá teszi az országutakat.

Például, jelenleg, ha Kolozsvárról Bánffyhunyadra szeretnénk elérni, vonattal vagy busszal tehetjük ezt meg. A lehetőség adott, van napi több járat is, de nincsenek összehangolva, nincsenek egy közös, országos felületen megjelenítve a lehetőségek. Ezért első lépésben egy országos szintű online, webes és mobilapplikációs platform létrehozását javasolnám, amely egy helyen és valós időben jelzi minden tömegközlekedési eszköz menetrendjét, esetleg ezek összetársítására is javaslatokat tesz. Egy másik fontos lépés lenne egy országos szintű tömegközlekedési kártya létrehozása, amellyel bárhol utazhatunk, és minden eszközön használható (vonat, távolsági busz, metropoliszi busz, városi busz stb.). 

Talpas Botond 2007-ben a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szerzett dipomát​ nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok karon. Jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, közkapcsolatok és reklám doktori iskola diákja. 2019-től a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke.
promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A június 9-i választásokon való részvétel fontosságát hangsúlyozták csütörtökön, Kolozsváron az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezeteinek elnökei. Csoma Botond, Fancsali Ernő és dr. Schwartz Róbert egybehangzóan rámutattak arra, hogy a pártok között választási versenynek akkor van helye, amikor az nem veszélyezteti a közösségi érdeket. Az európai parlamenti választásokat illetően azonban a politikai erők együttműködnek, így a magyar összefogás listájára kérik a közösség tagjainak szavazatát. Továbbá az önkormányzati választásokon, azokon a helyeken, ahol minden egyes magyar szavazat számít a magyar jelöltek választási sikere szempontjából, nem lépnek választási versenybe az erdélyi magyar pártok.
Belpol