Kolozs megyében is támogatja az EMSZ és az EMNT az RMDSZ jelöltjeit
„Amikor nehéz helyzetek vannak, és nagy a tét a közösség számára, a magyar politikai szervezeteknek erkölcsi kötelességük összefogni: félre kell tennünk a súrlódásokat, a személyes sértődöttségeket, és minden erőnket a közösség szolgálatába kell állítanunk”, hangsúlyozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség megyei képviselője és alsóházi frakcióvezetője.
Mint kifejtette, a június 9-i választások sikerének két előfeltétele van: az egyik a magyar politikai szervezetek összefogása, ami már korábban megvalósult országos szinten, most pedig tartalmat nyer Kolozs megyében, illetve Kolozsváron is.
A siker másik előfeltétele pedig az, hogy június 9-én a magyar emberek nagy számban menjenek el szavazni – legalább ugyanolyan arányban, mint a románok. „Ugyanis, ha eltérés lesz a választási részvétel szintjén a magyarok és a románok között, akár gondjaink is lehetnek. Brüsszel és Strasbourg földrajzi értelemben ugyan távol van, de nekünk, erdélyi magyaroknak feltétlenül ott kell lennünk. Ha nem vagyunk ott, senki nem fog az erdélyi magyarokról beszélni, mert mindenkinek a saját politikai közössége a fontos” – mutatott rá Csoma Botond.
Hozzáfűzte: az erdélyi magyarok képviselőinek ott kell lenniük a törvényhozásban, mivel „meg kell próbálni változtatni az európai unión, egy olyan Európai Bizottság (EB) kellene, hogy összeálljon, amely odafigyel az őshonos nemzeti kisebbségekre, és nem akasztja a Minority SafePack (MSPI) kezdeményezést, hanem konstruktívan viszonyul hozzá.”
Olyan bizottságra lenne szükség, amely tekintettel legyen az 1,2 millió, szerte Európából összegyűlt aláírásra, amellyel az uniós polgárok az MSPI kisebbségi jogvédelmi javaslatcsomagot támogatták, folytatta a politikus. Hozzátette: az EB megengedte magának, hogy figyelmen kívül hagyja az MSPI-t, amelyet az Európai Parlament (EP) háromnegyede is támogatott, miután a kárpát-medencei magyarság képviselőinek, köztük a két erdélyi magyar politikusnak (Vincze Lorántnak és Winkler Gyulának) sikerült meggyőzniük a polgári kezdeményezés fontosságáról a több mint hétszáz tagú uniós törvényhozást.
Fancsali Ernő, az EMSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az RMDSZ és az EMSZ között március 20-án jött létre az országos szintű megegyezés. Mint elmondta, a magyarok számaránya sem megyei szinten, sem Kolozsváron nem engedi meg, hogy választási verseny legyen a pártok között. Az EMSZ ilyenképpen nem állít megyei tanácsosi jelöltlistát, nem indít kolozsvári helyhatósági jelölteket, lehetőséget teremtve ezáltal arra, hogy az RMDSZ maximalizálhassa a szavazatokat. Az EMSZ ugyanakkor támogatja az RMDSZ EP-listáját, mivel a párt álláspontja az, hogy június 9-én sorsdöntő választás lesz: a szélsőséges román pártok erősödése és a két választás összevonása emelni fogja a román részvételi arányt, amelyet a magyar részvételnek is le kell követnie.
„Minden magyarnak el kell mennie szavazni, hogy az erdélyi magyarságnak továbbra is képviselete legyen az uniós törvényhozásban, és minél nagyobb számban legyenek magyar képviselők az önkormányzatokban” – nyomatékosította Fancsali Ernő. Kolozs megyében vannak ugyan községek, ahol az EMSZ indít jelölteket, de csak olyan esetekben, amelyekben a verseny nem veszélyeztet magyar mandátumokat.
Dr. Schwartz Róbert, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke rámutatott: a nemzeti értékek melletti összefogás valós eredményekhez vezet, ugyanis volt példa arra is, hogy az erdélyi magyarságnak három európai parlamenti képviselője volt, amikor Tőkés László, az EMNT elnöke az RMDSZ listáján indult EP-képviselőként második mandátuma idején. „Fontos, hogy minden választópolgár megértse, hogy szükség van a szavazatára. Ha nem lesz hangunk az unión belül, az érdekérvényesítés lehetetlen lesz,” húzta alá az EMNT megyei vezetője.
