Putyin labdával ajándékozta meg nemrég az amerikai elnököt
Az angol nyelven zajlott panelbeszélgetés egyik kiindulópontja a július első felében tartott brüsszeli NATO-csúcs volt, amely fölött ott „lebegett” Donald Trump amerikai államfő kendőzetlen bírálata a német energiapolitikát, a német-orosz kapcsolatokat illetően, illetve a NATO tagállamai felé irányzott kijelentése, miszerint az Egyesült Államok nem hajlandó eltűrni, hogy a többi szövetséges ne vegye ki méltányos módon részét a közös védelmi költségvetésből.
Az idei NATO-csúcsot perspektivikusan, egy hosszabb folyamat állomásaként tanácsos szemlélni – hívta fel a figyelmet Marek Matraszek. Elmondta: ez már a harmadik olyan értekezlet volt, amelynek számításba kellett vennie az Oroszország nagyhatalmi befolyásának terjesztésére irányuló biztonságpolitikai kihívást. Erre adott válasz volt a 2016-os varsói NATO-csúcs döntése, miszerint a balti államokban állandó katonai jelenlétet biztosítanak. Az idei értekezleten valóban feszült hangulatot teremtett, hogy Donald Trump már a tárgyalások kezdete előtt élesen bírálta Németországot energetikai megállapodásai miatt, amelyek szerinte kockázatos függőséget eredményeznek Oroszországgal szemben – állapította meg a szakértő.
Trump tulajdonképpen úgynevezett „rossz rendőrként” lépett fel, és nem eredménytelenül: a júliusi NATO-csúcs ugyanis egyértelműen előrelépést jelentett a szövetség számára, konkrét eredményekkel járt – mondta Matraszek. Fontos döntés volt, hogy fokozni fogják a NATO-nak a lehetséges fenyegetésekre való válaszadási képességét, továbbá megerősítik a szövetség parancsnoki struktúráját, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a haderő Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása, illetve európai mozgathatósága. Ennek érdekében parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint Németországban, Ulmban is – magyarázta.
Hasonlóképpen fontos lépés, hogy Macedónia a csúcson meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, valamint nyílt párbeszéd zajlott Finnországgal és Svédországgal, akik szintén meghívást kaptak Brüsszelbe. „ A nyugati média nagyon leegyszerűsítette a dolgokat azzal, hogy a NATO-értekezlet bomlasztó elemeként mutatott az Egyesült Államokra, miközben a döntések meghozatalához valójában gőzerővel járult hozzá az amerikai államapparátus, Trump „rossz rendőrkénti” fellépése pedig nyilván ösztönzőleg hatott” – fejtette ki a lengyel szakember. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az értekezlet után azt nyilatkozta, „őszinte” megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő tisztán értette Trump üzenetét a kiadások növelésének szükségességéről, és ennek már látszik a hatása.
Matraszek ugyanakkor úgy vélte, Trump szókimondóan rávilágított Németország „álszent” magatartására, illetve arra, hogy amennyiben Oroszországgal köt energetikai üzletet, akkor vállalja érte a felelősséget. Hozzátette: a védelmi kiadásokhoz való hozzájárulást természetesen nem fogja minden tagállam egyformán növelni, de várhatóan előrelépések lesznek ebben a vonatkozásban.
Marek Jan Chodakiewicz professzor, aki Donald Trump 2017-es varsói beszédének megírásában is szerepet játszott – amely elmondása szerint egy meglehetősen összetett folyamat volt –, kiemelte: a Pax Americana név alatt elhíresült, az Egyesült Államok befolyása által meghatározott részleges nemzetközi világrend ma is érvényben van. Megállapítása szerint az Egyesült Államok nem rosszindulattal vagy gonoszsággal viseltetik Európa, valamint más, nem európai államok iránt, az ilyennek ítélt megnyilvánulások egyszerűen a geo- és biztonságpolitikai vonatkozásokat illető tudatlanságból, azaz egyszerűen butaságból fakadnak. Minden további nélkül kijelentette azt is, hogy az amerikai társadalom, amely többféle szempontból nagyon megosztott, alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket, úgymond „tagadja az ördög létezését.”
„Az Egyesült Államok jelenlegi világunknak egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma” – állapította meg a történész. Az Egyesült Államoknak stratégiai partnere a Nyugat, vagyis azok az államok, amelyek különböző ismérvek, nem utolsósorban keresztény mivoltuk alapján a nyugati civilizáció értékeinek hordozóiként határozzák meg magukat – magyarázta a professzor. Az Egyesült Államok szempontjából fontos, hogy Európa stabil, békés, a folyamatos fejlődést lehetővé tevő övezet legyen. Az európai államokban való NATO-jelenlét, az amerikai csapatok ittléte egyfajta biztosíték is az adott államok számára, hogy az Egyesült Államok azonnal lépni fog, ha létesítményei, katonái veszélybe kerülnek. Elmondta, az orosz nagyhatalmi érdekek és Kína mindent lehengerlő, felemésztő gazdasági terjeszkedése valós veszély. Ennek megfelelően felvázolt egy olyan, amerikai katonai szakvéleményre alapuló forgatókönyvet is, miszerint a balti államokat Moszkva néhány óra leforgása alatt elfoglalhatja, sőt feltehetőleg Németországot sem tudnák a jelenlegi erőkkel megvédeni. A történész szerint nem a NATO-ra és az Egyesült Államokra kellene panaszkodni, ezeknek a csapatoknak a jelenléte, a fennálló katonai szövetség erőteljes üzenetet hordoz Moszkva számára. Megjegyezte, a múlt példáiból ítélve Oroszország nemigen képes partnerként szövetkezni más államokkal, „megszokta, hogy rabszolgaként” kezelje őket. Elmondta azt is, tizenöt éve lobbizik már Washingtonban azért, hogy a közép-európai térség védelmének és stabilitásának erősebb biztosítékaként Lengyelországnak is rendelkeznie kellene nukleáris fegyverzettel.
A másik, egyre erősödő világhatalom Kína – magyarázta a professzor, amelynek gazdasága egyszerűen felszippant cégeket, technológiákat másol, és lobbitevékenységet folytat szerte a világon. Elmondta: körülbelül 300 ezer kínai diák tartózkodik az Egyesült Államokban, közülük 50 ezren valószínűleg információgyűjtéssel foglalkoznak. Ilyen körülmények között Európának még mindig megfelelőbb szövetségese az Egyesült Államok – vélte a szakértő. A közép-európai államok, Magyarország és Lengyelország szempontjából különösen fontos a megfelelően megfogalmazott narratíva, amely érthetővé teszi, hogy mit várnak el tőle, és miért fontos ezeknek az országoknak a védelme – tette hozzá.
A beszélgetés összegző részében Marek Matraszek hasonlóképpen kiemelte: amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszony megromlik, az geopolitikai krízist fog eredményezni, ugyanis kétség nem fér hozzá, hogy Oroszország azonnal lépni fog. Fontosnak tartotta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative) – amely egyébként szeptemberben értekezik majd Bukarestben – országai, az Adriai, a Balti és a Fekete tenger térségében fekvő 12 állam vegye tekintetbe a különböző politikák kidolgozásánál az Egyesült Államokkal való lehetséges partnerséget is, mert a kapcsolatháló bővülése, erősödése mindenképpen előnyös volna.
Donald Trump megnyilvánulásait Matraszek szerint ugyan saját, nagyon nehezen változtatható világnézete, üzletemberi hozzáállása vezérli, de úgy vélte: az Egyesült Államok intézményrendszere több és maradandóbb egy államfőnél. Marek Jan Chodakiewicz megállapította, az elitek időszakonként cserélődnek, ez érvényes az Egyesült Államokra is.
A Waclaw Felczak Alapítvány létrejöttét Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelentette be 2016-ban. A lengyel-magyar kapcsolatok neves kutatója a második világháború idején Varsó és az emigráns lengyel kormány közötti titkos futárszolgálat budapesti szervezője volt. A Waclaw Felczak születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett krakkói emlékülésen a magyar és a lengyel fél úgy döntött, a professzor emlékére két intézményt hoz létre, egyet Budapesten és egyet Varsóban. Az alapítvány, amelynek célja a magyar-lengyel barátság, együttműködés elmélyítése, támogatja ugyanakkor a közoktatásban folytatott ismeretterjesztést, a tudományos tevékenységet, az ifjúsági közösségi programokat – derült ki az alapítvány ismertetőjéből.
Fotó: Képünk illusztráció
