Teljes nemzeti egység volt, a magyar belpolitikában szokatlan módon – értékelt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt jelezte, bár meghívták, a DK és a Momentum nem jött el, a többi párt módosításait beépítették a dokumentumba.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány minden eszközzel kiáll Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett. Románia minden feltételt teljesített, megérdemli a csatlakozást – közölte és a csatlakozást egyúttal magyar nemzeti érdeknek nevezte. Hangsúlyozta: a csatlakozás a határon túli magyarok szabad mozgásán túl, gazdasági bővüléssel is jár majd.
Beszámolt arról is, hogy 2010 óta 1400 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyarság identitásmegőrzésének támogatására, ami éves szinten 100 milliárdot jelent. 5500 külhoni magyar szervezettel vannak állandó kapcsolatban, 9300 nagyobb beruházást valósítottak meg. Kiépítettek számos hálózatot, ennek 12 ezer pedagógus, háromezer külhoni vállalkozó, 200 orvos, 200 újságíró a tagja és 1400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét támogatták – sorolta.
Az egyik legfontosabb magyarságmegtartó programként jelölte meg az oktatási-nevelési támogatást, minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg 230 ezer gyermek jár külhoni magyar oktatási intézménybe. Elmondta, mintegy ezer óvodát tataroztak és építettek a határon túl.
Kárpátalja vonatkozásában közölte: miközben sokan eljöttek a háború miatt, az összes iskola továbbra is működik.
Beszámolt arról is: a gazdaságfejlesztés területén 6200 pályázat nyert a gazdáktól a vállalkozó cégeken át 250 milliárd forintból.
Semjén Zsolt jelezte: a jövő évi költségvetésben arra koncentrálnak, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzék és a háború alakulásának függvényében döntenek újabb beruházások indításáról.
Kérdésre válaszolva közölte: a szlovákiai nyelvtörvény fájdalmas dolog, de a jó kapcsolatok arra valók, hogy a tervezet csupán tervezet maradjon. Kiemelte: a nyelvi jogoknak nem a korlátozása, hanem a kiterjesztése szükséges.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték: 2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, a táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését.
Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé válnának. A jövő évi költségvetésben a nemzetpolitikai források biztosítottak, valamennyi kezdeményezést folytatni tudják – szögezte le.
Ismertetése szerint október végéig mintegy 60 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást és mintegy 53 ezren kérték a babakötvényt.
Az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus programokat – közte a 2024 – az együttműködés éve programot – és kijelentik, hogy készen állnak a nemzet küldetéséből teljesíteni a rájuk eső feladatokat. Ennek megkerülhetetlen része a nemzeti önazonosság erősítése a felnövekvő nemzedékben, így egyetértenek azzal, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában.
Kárpátalja vonatkozásában kijelentik, hogy az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. Kijelentik, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére és biztosítására. Egyetértenek abban, hogy a mielőbbi tűzszünet és béke jelenti a megoldást a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.
Erdély kapcsán rögzítették: aggasztónak tartják Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, valamint a visszaállamosítási kísérleteket az egyházi, közbirtokossági és magánjavak tekintetében. Aggodalommal tekintenek a tervezett közigazgatási átszervezésre, amely hátrányos helyzetbe hozná az erdélyi magyarságot. Arra biztatják az erdélyi magyarságot, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az év végi államelnöki és parlamenti választásokon, támogatva az RMDSZ listáján induló jelölteket.
Bíznak abban, hogy a fejlődő szlovák-magyar kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az államnyelvtörvény tervezett módosítása a magyar közösség szerzett jogait ne szűkítse.
Horvátország vonatkozásában gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége sikeréhez az áprilisi parlamenti választásokon, amely által a közösség megőrizte érdekérvényesítési lehetőségeit. Elégedettségüket fejezik ki, hogy – a HMDK-val partnerségben – az új horvát kormány elfogadta az új Nemzeti Kisebbségi Operatív Programot, amelynek horvátországi magyarságra vonatkozó célkitűzései megfelelő ütemben valósulnak meg.
Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását.
