A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg mint Magyarország első állandó országos képzőművészeti gyűjteménye, egy akkor korszerűnek számító épületben. Ebből azonban természetesen hiányzott számtalan olyan funkció, amelyet a mai közönség már elvár egy múzeumépülettől, és a technológiai színvonal is egészen más volt – mondta el az MTI-nek adott interjújában az intézmény főigazgatója. Baán László emlékeztetett arra is, hogy az épület a 2. világháborúban számos sérülést szenvedett. Ezeket csak egy gyors felújítással orvosolták, ezért több termet – például a most rekonstruált Román Csarnokot – évtizedekre elzártak a közönség elől és raktárként használtak, más kiállítótereket pedig később irodai funkciókra építettek át.
A rendszerváltás óta kisebb lépésekben haladt az épület felújítása, de az átfogó rekonstrukcióra a Liget Budapest projekt nyújtott lehetőséget. A munkálatok csaknem 15 ezer négyzetmétert, az alapterület mintegy negyven százalékát érintették: korszerűsítették az elavult fűtési rendszert, klimatizálták a kiállítótermek jelentős részét, felújították a tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket (múzeumpedagógiai helyiségeket, éttermet, ruhatárat) és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben – sorolta a főigazgató.
A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat: szerdán a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része, valamint az ott található kiállítások – az Egyiptomi, az Antik, a Régi Szobor gyűjtemények, valamint a Régi Képtár jelentős része – nyílnak meg, az összes új állandó kiállítás pedig 2019 közepétől látogatható. Baán László elmondása szerint ugyanis a három éves felújítás idejére a gyűjteményt a Városliget felőli, teljes egészében ideiglenes raktárrá alakított Barokk szárnyba költöztették, így a következő hónapokban ezt az épületrészt kell megújítani, hogy minden szempontból alkalmas legyen a kiállítások befogadására.
Mint hangsúlyozta, jelentősen megújulnak az állandó tárlatok, amely annak is igazi meglepetés lesz, aki a felújítás előtt gyakran megfordult az épületben, a közönségnek most visszaadott Michelangelo-termet pedig egy időszaki Leonardo-kamarakiállítással nyitják meg. A tárlat azt a mestert egész életében foglalkoztató problémát járja körbe – a Szépművészeti Múzeum híres, Leonardóhoz köthető lovasszobrán és Magyarországon még sosem látott mennyiségű Leonardo-rajzon keresztül –, hogy miképpen lehetséges megvalósítani egy két lábra ágaskodó ló és lovasának szobrát – mondta el a főigazgató.
Baán László kiemelte, hogy a felújítás jelentős gyűjteményi átrendeződéssel is jár: újraegyesül a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben szétszakított gyűjteménye, és a Szépművészeti az 1800 előtti egyetemes és magyar képzőművészet kiállítóhelyeként működik majd, vagyis a magyar régi mesterek több évtizedes távollét után visszatérnek a Szépművészetibe, míg onnan a 19-20. századi nemzetközi anyag főművei ez év decemberétől egyelőre a budai Várba, a Nemzeti Galériába költöznek, megelőlegezve a majdani végleges struktúrát.
(Borítókép forrása: wikipédia)
