Utólag megtudtam, hogy a Chopin szakértő lengyel művész Zoltán Katy meghívására már másodszor koncertezik Kolozsváron, viszont előben, én csak most hallottam először. Koncertje előtt, a You Tube csatornán ugyan meghallgattam néhány, a világ leghíresebb pódiumain megtartott koncertjeinek felvételét, köztük olyat is, amelyben rendkívül dokumentáltan és érdekfeszítően elemezte a műveket, de az élő koncert élménye semmihez sem hasonlítható. Mondhatom, Grzegorz (Greg) Neimczuk a Művészeti Múzeum Tonitza-termében megtartott Chopin estjén elvarázsolt, még a régi, rossz állapotban lévő zongora fekete-fehér billentyűi sem fogtak ki rajta, érzékeny, léleksimogató előadása megérintette, lenyűgözte a közönséget. Szokásához híven, ezúttal is barátságos mosollyal fordult a közönséghez, hogy megosszon egy-egy odaillő, érdekes információt a művek keletkezés-történetéről, miközben végig utaztatott Chopin életének és művészetének legfontosabb állomásain, a fiatalkori művektől az utolsó opuszokig.
Grzegorz (Greg) Neimczuk érzésekben és hanglatokban színes palettájú szólóestjét Chopin két ifjúkori noktürnjével kezdte (b- moll op. 9. no. 1. és az Esz dúr Op. 9. No. 2), melyekben a zeneszerző későbbi műveinek szomorkás, nosztalgikus életérzése is felfedezhető. Grzegorz (Greg) Neimczuk az Öt mazurka (op. 6.) mindegyikében más-más karaktert csillogtatott meg, volt férfias és temperamentumos, játékos és mesélőkedvű, egy-egy szép pillanat kiemeléséért pedig a huncut lassításoktól sem ódzkodott. Greg Neimczuk könnyed- játékos -virtuóz tolmácsolásában Chopin Rondo op. 1. (c- moll) című opuszában az ékesítésekkel csipkézett bravúros és énekszerű lassú részek a legnagyobb természetességgel simultak egymáshoz, a Forradalmi etűd (c- moll, op. 10. no. 12.) közben pedig, az előadásából sugárzó forradalmi hév és szenvedély a teremben ülő népes közönséget is felvillanyozta.
Chopin keringői akár szomorkásak, akár játékosak, bolondosak vagy elegánsak, nosztalgikusok vagy gondtalanul szárnyalók, közös vonásuk az énekszerű szép dallam, az egyik legismertebb közülük a Grande Valse Brillante (Esz-dúr Op. 18), melynek sodró erejét Greg Neimczuk ragyogó virtuozitással közvetítette. Míg az Esőcsepp prelűdben (Desz-dúr, op. 28. no. 15) és a g moll balladában (op. 23. no. 1) a fájdalom, poézis, erő és szenvedély uralkodott, a Petite Dog néven is ismeretes Perc keringőben (Desz-dúr, op. 64. no. 1.) a csillogó virtuozitásé, a Grand polonaise Héroїqueban (Asz-dúr Op. 53.) a feszességé, ünnepélyességé volt a főszerep.
Grzegorz (Greg) Neimczuk műsorának minden darabját – beleértve azt a négy ráadást is, amellyel a közönség ovációval kísért tapsára válaszolt–, zene iránti alázattal és fáradhatatlan jókedvvel fűzte csokorba. A Wladyslaw Szpilman zsidó származású lengyel zongoraművész életéről szóló A zongorista (The Pianist) című filmben is elhangzó, megható szépségű cisz moll Nocturne (op. posth.), a Liszt Ferencnek dedikált, észbontó technikát követelő Vízesés- etüd (C -dúr op. 10 no. 1), az általa Napfelkeltének elnevezett F- dúr Prelude (op. 28. no. 23) és a Fisz-dúr Nocturne (op. 15. no. 2.) felejthetetlen művészi élménypillanatokkal ajándékozta meg a Chopin -est lelkes közönségét.
