Élhető közterekre van fokozódó igény Kolozsváron is
Lance Jay Brownhoz hasonlóan foglalt állást bemutatójában Ralf Alwani is, kiemelve a jó lakhatási stratégiának, a mozgó város elvének, a városon keresztülhaladó folyó kihasználásának a fontosságát. Szerinte nem szabad elzárkózni az újdonságoktól, de ehhez aktív lakosságra van szükség.
Şerban Ţigănaş műépítész, a Planwerk társaság egyik alapítója a kolozsvári közterek fejlődésének harmincéves múltját három időszakra osztva elevenítette fel. Az elsőt (1989–1999) a nagy méretű privatizálás jellemezte (kábeltévés huzalok, a szovjet emlékmű eltávolítása, a buszmegállókban megjelenő kisebb-nagyobb boltok, garázsok, önkényesen létrejött parkolók, közterek beépítése). Az 1999 és 2008 közötti időszakra már jellemző volt az érdeklődés a közterek iránt, amit befolyásolt a jármű-gyalogos viszony. Sok vitát váltott ki a Főtér átrendezésének pályázata, kereskedelmi érdekek gátolták a Karolina tér átrendezését, a Széchenyi téri föld alatti autóparkoló ügye pedig a mai napig sincs rendezve, mert a pályázatnyertes cég még mindig perel a városházával. Ugyanakkor az önkormányzat eredményesen lépett fel a szabadtéri reklámözön ellen. A harmadik (2009–2019) periódus a kreativitás jegyében telt, sok újdonsággal: vasútállomás felújítása, Iulius Mall park, Libertatea park, Fogoly utca átalakulása, a Tűzoltótorony, a falumúzeum, a Fellegvár és a Vasutas park felújítási pályázata.
Daniela Maier, a Romániai Építészek Rendje erdélyi fiókjának elnöke arról beszélt, hogy fel kell gyorsítani a változásokat, a láthatatlan infrastruktúra átalakulását. Szerinte nem kell megismételni más nagyvárosok hibáit, hanem összefogásra van szükség az autózás mellőzése érdekében.
A hajdan szebb időket megélt, de régóta parlagon heverő Vasutas park felújítási és revitalizációs tervpályázatának tavalyi győztese, Vlad Sebastian Rusu ismertette a megvalósítás késésének okát: tavaszig véglegesítik a részleteket, mert a park sokismeretlenes átalakuláson fog átesni, és reméli, 2020-ban elkezdődik a munka. – Nem határozták meg a park célközönségét sem – mondta –, amit szintén tisztázniuk kellett, és arra jutottak, hogy a Vasutas parkot minden korosztály számára élvezhetővé teszik. – Az évek során az építkezésekkel a növényzet egy része kihalt, de a terv erre is megoldást kínál, hiszen természetbarát környezet megteremtése a cél, amely a pihenést és a szórakozást szolgálja. Olyan növényfajokkal népesítik be a parkot, amelyek a Kis-Szamos mentéről származnak, de a régi állományból megmenthető százötven fa, az invazív fafajokat pedig kivágják. Afféle Szamos-kertté alakítják át, ahol helyet kap két kisebb, a folyóból táplált tó, kulturális eseményeknek otthont adó pavilon, amfiteátrum, játszótér, társas összejövetelekre alkalmas tér, több sétány, futópálya, híd gyalogosok és kerékpárosok számára, sok új fa és bokor (csak lombhullatókból 450 egyedet ültetnek), az építményeket pedig védeni fogják a vandalizmustól. Utólag született döntés a Napkelet/Răsăritului és a Kajántói/Oaşului utcát összekötő autóhíd megépítéséről a park északi végében, amely azonban nem zavarja a kidolgozott tervet. Céljuk minél több növénnyel népesíteni be a területet – fogalmazott a műépítész.
Az eseményt moderáló Ovidiu Cîmpean az önkormányzat fejlesztési igazgatója a CIIC koordinátora bejelentette, hogy még két alkalomra készülnek köztéri kérdésekkel foglalkozó külföldi szaktekintélyeket meghívni.