„Az UniCante kórus létrejöttét tucatnyi egyetemista kezdeményezte. Az elmúlt tizenöt évben 220 kórustagunk volt. Örömteli, hogy az éneklés a hobbijuk, és áldoznak az idejükből a próbákra, a fellépésekre. A mostani évforduló alkalmával a korábbi tagok által megfogalmazott és eljuttatott üzenetekből kiderül, hogy az együtt éneklés során sokat nyújtottak egymásnak. Egymásra figyeltek, áthatotta őket az éneklés öröme” – fogalmazott bevezetőjében Fekete Miklós karnagy.
A kórus teljesítményén érződött az a minőség, amelyet csakis a fiatal hangok tudnak produkálni, és az is bizonyosságot nyert, hogy a közös éneklés mellett a hangképzést is komolyan vette a karnagy. Kristálytiszta intonáció, muzikális előadásmód, kiváló zenei frázisépítkezés jellemezte a produkciót. Mind a négy szólam telten, kiegyenlítetten szólt. Ez főleg azért dicséretes, mert tudjuk, milyen nehéz a férfi szólamokba énekest találni. A kórusművek lassú vagy mérsékelt tempójának köszönhetően valóságos időutazáson érezhettük magunkat, akár vissza is mehettünk az időben száz-százötven vagy még több évet, amikor „nem volt divat” a rohanás, hanem komótosan mindennek megadták a módját. Mindössze egyetlen hiányérzetem volt: nem énekeltek magyar szerzőktől.
A jubileumi repertoár kiválasztása is gondosságról és hozzáértésről tett tanúbizonyságot. A kóruskoncertet Tükröződéseink címmel hirdették meg. Érdekessége abban rejlett, hogy a művek tükrözik az elmúlt tizenöt kórusévad zenei hangulatát, repertoárjának sajátos stílusát. Hallhattuk reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs szerzők alkotásait is, de a művek hangulati egysége teljes ívet adott a koncertnek. Amint a műsorfüzetből megtudtuk, az előadott kórusművek azért is figyelemre méltóak, mert azokat sajátos módon párba is állították. Más-más szerző és stílus, ám ugyanannak a szövegnek, versnek vagy imának különböző zenei megfogalmazásait hallgathattuk meg. A koncerten nemcsak a jelenlegi, hanem egykori kórustagok is részt vettek. Többen közülük a gyermeküket is elhozták, ami szintén azt bizonyítja, hogy még a volt kórustagok számára is fontos volt ez az esemény. Néhány zenemű eléneklésébe a közönség is bekapcsolódhatott. Közel másfél órán át szállt a szép dallam, és a koncert végén azzal a boldog megnyugvással távozhattunk, hogy ez a kórus továbbra is működni fog, és méltán szerzett érdemeket Kolozsvár magyar vonatkozású komolyzenei életében.
