A dokumentumot George Maior, a hírszerzés akkori vezetője, Laura Codruţa Kövesi akkori legfőbb ügyész, valamint Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság volt elnöke látta el kézjegyével. A titkos megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik. A megállapodás információcserére és a három intézmény tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a hírszerzés szavatolta.
Március végén hozták nyilvánosságra az első ilyen titkos megállapodást, amely a hírszerzés és a legfőbb ügyészség között jött létre. Azóta kiderült, hogy az igazságszolgáltatás legfontosabb intézményeinek szinte kivétel nélkül volt titkos megállapodása a hírszerzéssel azt követően, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a korrupciót. Ezt követően a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett, amit az alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősített.
A legfőbb ügyészség közölte tegnap, hogy a megállapodás 2012 szeptemberében hatályát vesztette. Érdekes adaléknak bizonyul, hogy Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság volt elnöke tegnap azt állította, hogy nem írta alá a protokollumot, mert a dokumentumban szereplő dátum előtt már nyugdíjba ment. Kifejtette, hogy szeptember 1-jétől ment nyugdíjba, a dokumentumot pedig 2-án írták alá. Popa jelezte, hogy már akkor sem értett egyet ilyen megállapodással, szerinte a bíróknak nincs mit keresniük a hírszerzéssel és az ügyészséggel kötendő megállapodásban. Elmondta, a televízióban úgy tűnt, hogy a dokumentumon az ő aláírása szerepel, de nem kívánt arról nyilatkozni, hogy esetleg meghamisították vagy sem. Jelezte, hogy ő maga tisztázni akarja ezt a helyzetet, ezért a legfelsőbb bíróságra fog menni.
Andreea Ciucă, a Romániai Bírók és Ügyészek Egyesületének (AMR) elnöke szerint miután elolvasták a megállapodást, az egyesület tagjai értetlenül állnak a helyzet előtt, hiszen a három intézménynek nem lehetnek közös céljai. – Azt írják a dokumentumban, az aláíró feleknek folyamatosan együtt kell működniük, illetve egységes keretet kell biztosítaniuk a teljesítendő célok számára. Hogyan dolgozhatnak együtt, még ha a nemzetbiztonság nevében is teszik? Milyen közös céljai lehetnek ennek a három nagy intézménynek, (…) hova jutottunk, hova jutunk, amikor jogállamról beszélünk, mert egész egyszerűen fel vagyunk zaklatva, értetlenül állunk a dolog előtt. Minden, amit az egyetemen tanultunk, amiből vizsgáztunk, mintha érvényét veszítette vagy felhígult volna – adott hangot megdöbbenésének Ciucă.
