Sok a passzív erdélyi magyar civil szervezet

Civil Kávéház: évkönyvbemutató, megbeszélés és helyzetfelmérés

Sok a passzív erdélyi magyar  civil szervezet
A romániai magyar civil szféra helyzetének feltérképezését célozta a második alkalommal megszervezett Civil Kávéház szerdán este, amelyre közösségépítőket és közéletben tevékeny szerepet vállalókat vártak. Ugyanakkor bemutatták az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2016–2017-es kötetét, amelynek A mi fiataljaink volt a témája. A könyvet lendületes fiatalsággal, spontaneitással és kedélyes humorral mutatta be Murádin János Kristóf, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és kancellárja, majd az erdélyi magyar civil szervezetek általános helyzetéről indult eszmecsere, a Civil Kávéház (volt azért üdítő, bor és pálinka is) végén pedig a jelenlevő érdeklődők a 2018-as Civil Évkönyv tematikáját beszélték meg. Érdeklődésükre fény derült arra is, miért hiányzik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a kötetből, illetve mi jellemzi az Erdély fővárosában tanuló diákok szexualitását.


Közvetlen, baráti hangulatban zajlott szerdán este a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Mátyás király utcai épületében, a Bocskai-házban szervezett második Civil Kávéház. A Bodó Barna házigazda által küldött meghívóban az szerepelt, azok jelenlétére számítanak, akik „civilként és szakemberként érdeklődnek a közösségépítés bizonyos témái iránt, és ebben szerepet is vállalnak.”

Murádin János Kristóf, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója és kancellárja ízes és fondorlatos szóhasználattal ismertette az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2016–2017-es kötetét. Szerinte nem feltétlenül igaz az általánosan elfogadott megállapítás, amely szerint a fiatal nemzedék nem olvas. – Ez a kötet tulajdonképpen almanach, tartalmazza az ifjúsági szervezetek történetét, a könyv végén pedig ezek jegyzékét és elérhetőségét is fellelhetjük. Ugyanakkor félig-meddig tabutémákat is feszeget, gondolok itt például a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók szexualitásával foglalkozó kutatásra, amely felkeltette a figyelmemet. A két hölgyszerző úgy tudta feldolgozni ezt a témát, hogy tudományos anyag lévén, azonnal lekötött – fogalmazott az egyetemi oktató.

Felvetettük: vajon a kötetben miért nem szerepel Erdély legreprezentatívabb diákszervezete, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. – Levélben, telefonon és személyesen is megkerestük őket, ám sajnos semmilyen szöveg nem érkezett tőlük felkérésünkre – jött a válasz Bodó Barnától, a könyv szerkesztőjétől, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnökétől.

Elmondta: Romániában összesen 1850 magyar civil szervezetet térképeztek fel, a valós szám viszont 2500-3000 között mozog. – Sok az inaktív civil intézmény. Ugyanakkor arra lettünk figyelmesek, hogy az utóbbi időben egyre több környezetvédelemmel foglalkozó szervezet jön létre. Segíteni is próbáltunk a romániai magyar civil szervezeteknek a könyveléssel kapcsolatban, azaz ingyenes agytágítót szerveztünk, de sajnos csupán egy érdeklődő szervezet képviselője jelentkezett – panaszolta el Bodó Barna.
A találkozó végén elhangzott: az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv következő kiadása a hagyományőrzésről és értékmentésről szól majd.