A tudomány szolgálata közös felelősség és lehetőség
Az elmúlt években gyakran számokkal is jellemezték a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórumot, mert ezek mutatják meg, milyen széles kör mozdul meg Erdély-szerte a tudomány ünnepén. Idén huszonöt rendezvényük van: több mint 350 előadás, három emlékkonferencia, kilenc könyvbemutató, huszonegy tudományos ülésszak és hét díjátadó. A tizennégy kolozsvári esemény mellett Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyvárad, Zilah, Sepsiszentgyörgy és más települések is helyet adnak a programokra. A lendület huszonnégy év alatt sem lankadt, sőt: erősödött – derült ki Bitay Enikő EME-elnök köszöntőjéből a kolozsvári rendezvény megnyitóján péntek délelőtt, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. – Az Erdélyi Múzeum-Egyesület azért jött létre, hogy szolgálja a tudományos életet, intézményi keretet adjon a tudományművelésnek, és megalakulása óta arra törekszik, hogy hidat teremtsen az egyetemek, kutatóhelyek, közgyűjtemények és az ifjúsági szervezetek világa között. Meg kell találnunk azt az egyensúlyt, amelyben működik az erdélyi magyar tudományszervezés, hogy hozzájárulunk az itteni tudományosság megerősödéséhez. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben akkor hiteles, ha nemcsak egy intézmény munkáját, hanem tágabb szakmai közösséget jelenít meg – köszöntötte a jelenlevőket Bitay Enikő.
Több szálon kötődik az MTA és a külhoni tudományos közösség
Több szálon kötődik az MTA és a külhoni tudományos közösség: első pont a tudománynak univerzális célokra való felhasználása, a második a magyar nyelv, a harmadik az erdélyi tudományos testületek és az MTA célja közötti nemzetstratégiai egybetartozás – mutatott rá dr. Kosztolányi György akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke. Megemlítette még összekötő szálként a közös célokért indult kutatást a fiatal kutatók bevonzásával.
– Az EME évről évre kiemelkedő színvonalon rendezi meg a magyar tudomány napját. Sajátos jelentőséggel bír, hogy az MTA 200 rendezvényt közösen indítottuk el májusban Budapesten. Legyünk akár Budapesten vagy Kolozsváron, vagy a Kárpát-medence bármelyik más pontján, a közös felelősség vezérel bennünket: a nemzet és a tudomány szolgálatának a felelőssége – fogalmazott Morvay Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságnak osztályvezetője. Hozzátette: az MTA kétszáz éves jubileuma mellett másik jubileumot is ünnepelnek: 160 éves az MTA székháza, amelyet 1865 decemberében adták át. Ez a neoreneszánsz épület a magyar tudomány legfontosabb szimbóluma, amelyben Kétszáz év kincsei címmel kiállítás nyílt meg a székház harmadik emeletén. Ott megtekinthető a Szózat és Az ember tragédiája kézirata, Arany János kapcsos könyve stb. Mivel a tudomány palotája a művészet otthona is, harmadik emeleten művészeti gyűjtemény is megtekinthető állandó kiállítás gyanánt, amely 19. századi és 20. század eleji portrékat mutat be. Ez a tárlat májusban még nem volt látogatható, ezért az osztályvezető mindenkit arra biztatott, látogasson el az MTA székházába. – Másik fontos kezdeményezés a tudománybarát település-mozgalom, ami új fejezetet nyit az akadémia és a közösségek kapcsolatában. Célunk olyan településhálózat létrehozása, amelyben a tudomány a mindennapok része: előadások, iskolai programok, közösségi események ismertetik meg a nagyközösséggel a kutatói pályát. Célunk az együttműködés ösztönzése és azon példamutató települések nyilvános elismerése, amelyek ápolják a tudósok emlékét, segítik a fiatal tehetségeket. A mozgalom kiterjedhet a határon túli településekre is – hívta fel a figyelmet a kezdeményezésre Morvay Tünde.
– A közösségi médiában, amelynek lehetőségét a tudomány teremtette meg, terjednek az áltudományos nézetek. Egyes kormányok a tudományos intézeteket támadják vagy beszüntetik azok támogatását. Ilyen körülmények között azt kívánom, hogy az MTA-nak legyen ereje és bölcsessége a társadalomban elfogadottá és szerethetővé tenni a tudományos nézetet, visszaállítani a tudomány tekintélyét. Kívánom, hogy a következő kétszáz évben az MTA tekintélye növekedjen és a tudomány az emberiség javát szolgálja – üdvözölte a jelenlevőket Nagy László egyetemi oktató, KAB-elnök.
Kiemelt partner a Sapientia EMTE
Elégtétel és öröm volt a májusi időpont, amikor a Sapientia EMTE méltán és joggal szervezett sapientiás napot az MTA 200 rendezvénysorozata számára. Ízelítőt vittek oda a Sapientia EMTE-n zajló tudományos kutatásokról, majd az MTA-nak és Freund Tamás elnöknek Teller-emlékérmet adták át – idézte fel a tavaszi közös jubileumi rendezvényt Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Hozzátette: a rendezvényen is kiemelt partnerek lehetnek, öt szekcióban adják a gerincét a konferenciának a sapientiás szakemberek révén, két fiatal oktató tart plenáris előadást, ami visszaigazolja az egyetem jó humánerőforrás politikáját. – De nem csak ez a rendezvény mutatja azt, hogy a Sapientia méltán szerepel a tudományosság térképén, hanem eredményeink is aláhúzzák ezt. Például Urák István egyetemi oktató kutatási eredménye a New York-i Times-tól a BBC-ig futotta be a világsajtót, miután azt szakmai tudományos közleményben publikálta – emelte ki Tonk Márton.
– A november a konferenciákról, a tudományról szól. A tudományról és a megemlékezésről és a tudományhoz kapcsolódó megemlékezésekről. Nemrég ünnepeltük a kolozsvári orvosképzés 250. évfordulóját, majd a BBTE falai között ünnepeltük meg az MTA 200 éves fennállásának évfordulóját a Román Akadémiával. Az EME, az MTA, a KAB és ittlétünk azt jelzi, hogy a tudomány nem formaság, hanem életünk szerves részét képezi – mondta Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektorhelyettese.
Balogh Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Humán Tudományok Kutatóközpontjának főigazgatója szerint Kolozsvár nemcsak helyszín, hanem a magyar tudományosság legfontosabb határon túli szellemi központja. Úgy véli, nagy szükség van a tudomány ünneplésére, a hangjuk hallatására a tudomány érvei mellett. – Az EME rendezvénye gazdag tudományos kínálattal ünnepli a Magyar Tudomány Napját. A kiváló kutatásokról tanúskodó EME konferencia előmozdítja a magyar tudományosság ügyét, segíti a tudományról alkotott közvélekedés még kedvezőbbé tételét – mondta Balogh Balázs.
– Együtt örülünk a számos kutatóval és intézményvezetővel való találkozásnak, ami elősegíti az intézmények közötti együttműködést is. Mutassuk meg, hogy szükség van a tudományos eredményekre, a tudományos kutatók munkájára. Fontos, hogy ezek az intézmények békében, átszervezések nélkül tudjanak működni, legyen kiszámítható a finanszírozásuk, hiszen tudomány nélkül nem lehet választ találni a földet illető legfontosabb kérdésekre – hangoztatta Páles Zsolt, az MTA Debreceni Területi Bizottságának elnöke.
Van mivel büszkélkednünk
Kétszáz év a történelemben és tudomány távlataiban hosszú idő, van mivel büszkélkedniük – mondta Nagy Előd Ernő, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológia Egyetem rektorhelyettese. – 1825 körül izgalmas korszak kezdődött a magyar tudományosságban. Az MTA megalakulásával Magyarország felzárkózik a tudományos akadémiával már rendelkező országok sorába. Marosvásárhelyen sem telik az idő hasztalan: Aranka György nyelvművelő társasága, Teleki Sámuel hatalmas könyvtára, a tudományos egyesületek működése méltó keretet biztosít az egyetem alapításának. A Bolyai Egyetemnek Marosvásárhelyre költöztetett orvosi és gyógyszerészeti kara már az első évtizedben ígéretesen fejlődött. Az egyetem oktatóinak és kutatóinak tudományos tanulmányai már az 1960-as években megjelentek a rangos Nature folyóiratban. Az orvos, gyógyszerész és fogorvos generációk kinevelése a város határain túl ívelő szellemi szférát hoz létre – vázolta a rektorhelyettes. Hozzátette: céljuk ennek a hagyatéknak a megtartása, az egyetem szellemiségének megőrzése. Megjegyezte: bízik abban, hogy szakmai közösségükben megvan a megmaradáshoz szükséges erő.
– A kiemelkedő tudományos eredmények szervesen következnek a szellemi hagyományból és gondolkodási rendszerből. Egyetemességünk ebből az értéktöbbletből fakad. Méltán büszkék lehetünk Karikó Katalin, Krausz Ferenc és Krasznahorkai László Nobel-díjára és Kapu Tibor missziójára. Mindannyiuk teljesítménye által közelebb kerültünk a létezés kérdéseihez. A megismerés, a tudás megszerzése és megosztása iránti késztetés egyetemes emberi alapállás. A mi kultúránk és hagyományaink hozzájárultak a világ és az emberi természet működésének feltárásához. Hagyományaink, anyanyelvünk, gondolkodásmódunk nem döntés kérdése, hanem személyiségünk szerves része – mondta Mile Balázs első beosztott magyar konzul.
Mit is jelent számára és a magyarság számára az MTA? – tette fel a költői kérdést Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Majd válaszában kifejtette: elsősorban ligetet, amelyben hajdanán hűsölhettek a tudományra szomjazók, akik akartak valamit a tudománytól és a magyarságtól. – Szellemi szükségletünk, hogy a tudáshoz közel legyünk. Ebben érezzük otthon magunkat. A személyes találkozások által pedig elérhetővé tesszük mások számára is a tudományok tárházát – mutatott rá Karácsonyi Zsolt.
A köszöntőbeszédek után a jelenlevők megtekintették az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című kisfilmet, majd következtek a plenáris előadások. Előadást tartott dr. Kosztolányi György orvos (MTA-alelnök), dr. Módy István (neurológus a Kaliforniai Egyetemről), Benkő Elek (régész, MTA), Monok István (művelődéstörténész, MTA). Bitay Enikő és Bogdándi Zsolt átadták a gróf Mikó Imre emléklapot dr. Kosztolányi Györgynek, Módy Istvánnak, Benkő Eleknek, Rauca-Bencze Fruzsina művészettörténésznek és Kolumbán József matematikusnak. Köszöntötték továbbá Monok Istvánt, az MTA Könyvtár és Információs Központ igazgatóját.
Nagy László KAB-elnök négy díjat adott át. A tudomány erdélyi mestere díjat Uray Zoltán sugárbiológusnak ítélték oda, aki sajnos egészségi állapota miatt nem lehetett jelen az eseményen. Tudományos kiválóság díjban részesült Vincze Hanna Orsolya médiakutató, egyetemi oktató. A fiatal kutatóknak járó díjat természettudományok terén Horobet Emil matematikus, míg társadalomtudomány terén Szász Hunor történész kapta. A rendezvény első felének zárásaként Telegdi Gréta Anna, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség kántora zongorázott.
Péntek délután számos fiatal kutató – Antal Róbert István történész (Magyar Nemzeti Levéltár), Bandi Attila kertészmérnök (Sapientia EMTE), Benedek Botond közgazdász (BBTE), Fehér Áron villamosmérnök (Sapientia EMTE), Kelemen Krisztina neurológus (Marosvásárhelyi MOGYTTE), Máthé Zsuzsa nyelvész (BBTE), Mihály Norbert Botond vegyészmérnök (BBTE), Molnár Botond fizikus (BBTE), Petrut Dávid régész (BBTE) – előadását lehetett meghallgatni az EME-székházban.
