Paradigmaváltás szükséges a magyar identitás meghatározására
„A 2022-es népszámláláskor az állandó népességet a rezidens népesség alapján határozták meg. Nemrég került be az ezzel kapcsolatos törvénybe, hogy adatbázisokból is át lehet emelni az állampolgárok adatait. Ám ezt 2011-ben is elvégezték, akkor szabálytalanul. Az online kérdezés kapcsán bukaresti szociológusok jelentették ki: olyanok adatokat is feldolgoztak, amelyeket érvényteleníteni kellett volna. Ami a számláló biztosok munkáját, körzeteik behatárolását illeti, a változások nem voltak mindig szerencsések” – ismertette a 2022-es népszámlálás módszertani sajátosságait Veres Valér szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett kedd esti kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Horváth István és Veres Valér BBTE-oktatók mellett Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) munkatársa válaszolt Novák Csaba Zoltán NKI-elnök kérdéseire.
„Míg 2011-ben 60 000 személy nem kívánt nyilatkozni a nemzetiségéről, most ez a szám 2,5 millió. Ám ez nem jelent minden esetben nemzeti közömbösséget. Habár a törvényben benne van, hogy a kérdőív minden kérésére választ kell adni, az online kérdőívet úgy állították össze, hogy azt le lehetett zárni anélkül, hogy a lakosok válaszoltak volna az etnikummal, anyanyelvvel és vallással kapcsolatos kérdésekre. Az adathiányos lakosok két-harmada alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami egyúttal a digitális kompetenciák hiányát is jelentheti. Többségük véletlenül zárhatta le a kérdőívet az etnikum mező kitöltése nélkül. Annak a közel egymillió lakosnak, akinek az adatait a regiszterekből vették át, startból nincs nemzetisége. Azt viszont nem lehet tudni, hogy a 2,5 millió közül mennyi magyar volt” – nyilatkozta Kiss Tamás szociológus.
A szakember szerint az adatbázisból átvett személyek többségének életkora 18 év alatti volt, ez pedig azt jelentette, hogy bekerültek a Romániában született, de külföldön élő kiskorúak is.
„Romániában a legális lakó népességbe beletartozik mindenki, akinek kapcsolata van a román állammal, és szerepel valamilyen nyilvántartásban. Volt, aki bediktálta azokat is, akik külföldön tartózkodnak életvitelszerűen. Az volt az egyik probléma, hogy nem tudjuk megkülönböztetni az állandó népességből azokat, akik nem tartózkodnak itt életvitelszerűen” – magyarázta Horváth István, a BBTE oktatója.
Természetes népességfogyás és migráció
„Országos vonatkozásban van egy természetes népességfogyás, ami 624 000-re tehető. A romániai magyarok esetében a természetes veszteség 85 000 körüli. A romániai magyaroknál bejön még az identitásváltás is: létezhetnek olyanok, akik 2011-ben magyarnak vallották magukat, most pedig nem. Országos szinten a migrációs veszteség 423 000. Ugyanakkor Romániában megjelent egy elég nagyfokú bevándorlás is: 700 000 személyről van szó, akiknek a száma 2015 után emelkedett meg. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a külföldön született román állampolgárok, az ukrajnai és a moldovai románok, akiknek többsége román állampolgársággal rendelkezik, s itt lakik. Ezek száma 350 000 volt körül volt 2011-ben, most pedig megközelíti az 500 000-et. A harmadik, ám kisebb növekedés, a máshol született, de jelenleg Romániában élő és dolgozó személyek száma: ez 50 000-ről (2011-ben) 90 000-re emelkedett (2022-ben). A magyarországi lakhellyel rendelkező, de Romániában született állampolgárok száma 280 000. Az utóbbi tíz évben ez a szám 24 000-rel nőtt. Az 1990-es években célország volt Magyarország, ám 2007-től kezdődően a nyugat-európai országok váltak azzá” – közölte Kiss Tamás.
Nem lehet pontosan tudni azt sem, hány millió román állampolgár él külföldön. Ezek száma egymilliótól 3,7 millióig terjedhet. A létező statisztikák alapján több mint 2 millió román állampolgárt regisztráltak állandóan külföldön lakó népesség gyanánt. Kiss Tamás szociológus szerint a Világbank által 2017-ben készített migrációs mátrix 3,7 millió román állampolgárt jegyzett.
„A mobilis népességet nehéz rögzíteni. A különböző országok elkezdték közzé tenni népszámlálási adataikat. Ebből az derül ki, hogy Olaszországban 1,038 millió, Nagy-Britanniában közel 500 000, Spanyolországban 350 000 – 400 000, míg Németországban legalább 400 000 – 500 000 román állampolgár él – ismertette a külföldi adatokat Horváth István.
Veres Valér szerint az egyes szakemberek által tíz éve hangoztatott 19 millió román állampolgár valós szám, ebből kevesebb, mint egymillió nem él életvitelszerűen Romániában. Tehát az országban életvitelszerűen élő állampolgárok száma 18,2 millió körüli.
Nem kedvező számunkra családpolitika
„A romániai magyar identitás megfogalmazásakor paradigmaváltásra van szükség, amelynek során nyelvi, kulturális közösségben kellene gondolkodnunk. Így egy etnikus, nyelvi, kulturális közösség jöhet létre, ahova beférhetnének a magyar anyanyelvű romák és svábok, illetve a nem magyar nemzetiségű, de magát magyar anyanyelvűnek nevező lakosok is. Ez utóbbiak száma népszámlálásról népszámlálásra növekszik” – hangoztatta Kiss Tamás.
Ami pedig a népszámlálás következtében kialakítandó család- és támogatáspolitikát illeti, ezen is változtatni kell, mivel a jelenlegi politikák a fejlődő középosztálybeli családokra fókuszál. Ez pedig nem különösebben összeférhető a romániai magyar közösség társadalmi szerkezetével, pontosabban a hazai családpolitika nem kedvező a romániai magyar közösség számára.
Kép: Facebook
