Az egyesület létrehozásának célja a magyarok nemzeti identitásának megőrzése és megerősítése volt. Ennek megvalósítása érdekében a tagok szeretnék a honfoglaló magyarok és a huszárok öltözetének bemutatását és megvarratását, az íjászat megszerettetését minél több gyerekkel, hiszen ezek nagyon hatásos és hatékony közösségformáló tevékenységek. Ugyanakkor a kezdeményezésnek fontos erkölcsi oldala is van: a tagok becsületet mutatnak, szavaikkal és cselekedeteikkel méltón képviselik az ősmagyar harcosok és a huszárok vitézségét és virtusát. Rendezvényeik és tevékenységeik tartalma a nemzeti, kulturális értékeink iránti elkötelezettség jegyében van megalkotva, és a honfoglaló- és huszár történelmi élettereket igyekeznek rekonstruálni, bemutatni.
Az egyesület tagjai a hajdani Aranyosszék és Alsó-Fehér Vármegye különböző településeiről származnak. Összeköti tagságukat a hagyományok és a múlt tisztelete, a nemzeti kulturális értékek megbecsülése, valamint az az eltökéltség, hogy lehetőségük szerint hozzájáruljanak a magyar közösség megmaradásához olyan szórványrégiókban, mint Fehér, Hunyad, Szeben megye, illetve Kolozs megye déli része. Programjaiknak jellege ismeretfejlesztő, hagyományőrző, szabadidős alternatíva a hétvégék kellemes eltöltésére magyar környezetben, íjásztevékenységekkel, előadásokkal és bemutatókkal.
Egyelőre a huszárok a kellékek beszerzésére összpontosítanak, így az egyesület honfoglaló tagozata a tevékenyebb. Honfoglalás kori magyar viseletben tartják történelemismertető előadásaikat és az íjásztevékenységeket. Rendezvényeik általában két részre tagoldónak: az első részben egy érdekes, az iskolások számára is vonzó előadást szoktak tartani a honfoglaló magyarságról (a Kárpát medencébe való bevonulás, annak előzményei, a honfoglalók viselete, fegyverzete, hitvilága), amely a „Csillagösvényen - betekintés a honfoglalók életébe” címet viseli. Ezt követően kerül sor a magyar visszahajló összetett íj és más fegyverek bemutatására, kipróbálására, az íjásztatásra, íjászvetélkedők rögtönzésére.
Ladányi Árpád, az egyesület alelnöke, hosszasan sorolja a konkrét megvalósításokat: 2018. november 21-én az Őrhegy Aljában Önképzőkör meghívására Nagyenyeden, a Torockói Íjász Szer Egyesülettel együtt tartottak előadást a honfoglalásról, honfoglalókról, a honfoglalók viseletéről és fegyverzetéről. Ezt a Bugacon 2018 augusztusában megtartott, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényéről, a Kurultájról tartott élménybeszámoló követte.
Az egyesület hat tagja részt vett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság által tavaly november végén szervezett Magyar Tudomány Ünnepén, ahol annak ellenére, hogy Hidán Csaba László régész-történésznek a Közép-Kelet Európa geopolitikai helyzete a népvándorlás korában című előadása nagy sajnálatukra elmaradt, három kitűnő előadást hallgathattak meg. Simon János egyetemi tanár a Szovjetunió összeomlásának okait fejtegette, és rendhagyó módon értelmezte az összeomlás felé vezető eseményeket. Rácz Lajos egyetemi tanár klímamigrációt elemző eszmefuttatása érintette a honfoglalás kori időszakot is (a klímaváltozásnak világformáló hatása a népvándorlásokra is kihatott). Hasonlóan érdekes volt Gergely Attila előadása a kulturális pszichológiáról is.
Elmúlt év decembere és 2019 júniusa között a „Csillagösvényen - betekintés a honfoglalók életébe” sorozattal jelentkeztek Gyulafehérváron, a II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumban, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, a magyarlapádi iskolában, valamint a tordai Jósika Miklós Líceumban.
Az egyesületnek leghatékonyabban talán a III.Fehér Megyei Magyar Napokon sikerült népszerűsítenie tevékenységét, ahol a Bethlen Gábor Kollégium udvarán felállított jurta és az íjászat több napon keresztül folyamatosan vonzotta az érdeklődőket, kétszáznál is több gyerek tanult meg ekkor célba lőni.
Az egyesület felvállalta a gyulafehérvári elszórványosodott magyarság számára egy családi nap megszervezését is, amelyet 2019. június 22-én tartottak meg Alvincen.
A szervezők a tevékenységek megkezdése előtt jó egy és fél órával a helyszínen voltak, ahol egy 125 literes üstben készítették a finom gulyást. A gulyás készítésébe a rendezvényre kilátogató családok is bekapcsolódtak, zöldséget, krumplit aprítottak és közösen ügyelték a finom gulyás elkészítését. Ameddig az ízek összefőttek, dr. Gudor Kund Botond református esperes vezetésével a résztvevők egy része meglátogatta az alvinci református templomot, a Martinuzzi-Bethlen kastély romjait és a római katolikus templomot. Mindkét műemléknél Gudor Botond rövid, de alapos történelmi ismertetőt tartott. A Martinuzzi-Bethlen kastély, amelynek egykori lakója maga Fráter György, az Erdélyi fejedelemség megálmodója és megtervezője volt, napjainkban romokban hever.
A történelmi séta után egy hatalmas, több mint szász éves diófa árnyékában a honfoglaló magyarok rettegett fegyverét, a visszahajló összetett íjat mutatták be az egyesület tagjai az érdeklődőknek, akik ki is próbálhatták az íjak használatának módját.
Az íjászat látványos és identitástudat-ápoló jellegéből adódóan, egyre több környékbeli eseményre is meghívást kap az egyesület. Legutóbb 2019. június 29-én az abrudbányai magyar napokon, a Viribus Unitis Egyesület szervezésében az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület a honfoglalásról tartott kétnyelvű – magyar és román nyelven – előadást, hiszen az abrudbányai magyarok román barátaikkal együtt ünnepelték a magyar közösség napját. E harmonikus együttélésnek jeles példája Abrudbánya, ahol az ott, mondhatni a végeken élő néhány magyar évről évre erősödik nemzeti identitásában, mert mer álmodni egy szebb jövőről, megtervezi és meg is valósítja azt.
