A szegénységnek ez a formája 52,6 százalékban nőket, 47,4 százalékban férfiakat érintett. A 2017-es évhez képest tavaly 4,5 százalékponttal csökkent ezeknek a személyeknek az aránya.
Főleg a 18 év alatti kiskorúak körében volt magasabb az előfordulási arány, ennek a korosztálynak a 21,4 százalékát érintette az anyagi nélkülözés, majd 17,7 százalékkal a 18-24 évesek következtek. Ugyanakkor 2017-hez képest a súlyos anyagi deprivációban élők aránya jelentős mértékben csökkent az 50-64 évesek és a 65 év fölöttiek körében, ebben a két korcsoportban 6,8, illetve 6,4 százalékpontos mérséklődést jegyeztek fel.
A nélkülözés jellemzően azok körében volt magasabb, akik gyereket nevelnek, körükben 17,1 százalékos az előfordulási arány, míg a háztartásaikban gyereket nem nevelők körében ez az arány 12,9 százalék volt. A legsúlyosabb helyzeteket főleg a minimum öt fős családoknál tapasztalták, ahol két felnőtt és legalább három kiskorú gyermek van. Ezeknek a családoknak a 43,9 százaléka él súlyos anyagi nélkülözésben. Az átlagnál magasabb a szegénység azon családok körében is, akik egyedül nevelnek gyereket, míg azoknak a családoknak, ahol két szülő nevel egy gyereket, a 7,7 százaléka nélkülözik.
Az Európai Unióban a súlyos deprivációban élők aránya 5,5 százalék. Az európai egységes statisztika szerint a súlyos anyagi depriváció meghatározású nélkülözés azokra a személyekre vonatkozik, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van, a lakás megfelelő fűtésének hiánya, váratlan kiadások fedezetének hiánya, kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya, évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival, mosógéppel, színes televízióval vagy telefonnal.
