Egyre mélyül a szegények és a gazdagok közötti szakadék

Egyrészt a romániai minimálbérből élők és a kisnyugdíjasok naponta szembesülnek megélhetési nehézségekkel, másrészt nálunk is egyre gyakrabban      lehetünk tanúi a mérhetetlen gazdagságnak. A szegények és a gazdagok közti különbség mérésére létezik egy algoritmus, amelyet alkalmazva az Eurostat     európai statisztikai intézet minden évben elkészíti az uniós    állampolgárok szegénységére vonatkozó jelentést. Ennek értelmében egy-egy ország leggazdagabb 20%-a  által megszerzett  jövedelmet összehasonlítják a legszegényebb lakosok 20%-a  által megszerzett jövedelemmel.

Az Eurostat által közzétett és a 2010–2015-ös időszakra érvényes jelentésből megtudhattuk: míg 2010-ben a fentebbi mutató Romániában 6-os értéket jelentett, 2015-ben ez 8,3-ra nőtt. Az Európai Unióban 4,9-ről (2010-ben) 5,2-re (2015-ben) nőtt ez a mutató. 

A Román Nemzeti Bank szakemberei szerint a szegények és a gazdagok közötti nagy       különbség a bruttó nemzeti össztermék (GDP) évről évre    fokozódó korlátozottságának is betudható. A vállalkozásokkal kapcsolatos szabadság és a felelősség közötti aszimmetria pedig a GDP egyenlőtlen elosztásához és szociális polarizációhoz vezetett. A román társadalom „tetején” létezik egy szűk embercsoport, amely az elmúlt években megtöbbszörözte ugyan a vagyonát, de a lakosság döntő többségében csak a reménytelenség   érzése nőtt. 

A Capital folyóirat közétette a 300 leggazdagabb romániai listáját, amelyet Ion Ţiriac vezet 1,7-1,8 milliárd eurós vagyonával. A második helyen a Dedeman üzletlánc tulajdonosai, Dragoş és Adrian Pavăl testvérpár áll, 1,1-1,2 milliárd eurós vagyonukkal. Ion Ţiriac már negyedik éve a leggazdagabb romániai: idén vagyona 7,6%-kal nőtt tavalyhoz képest. A harmadik helyen Teszári Zoltán, az RCS&RDS kábelszolgáltató tulajdonosa áll 500-520 millió eurós vagyonával. George Becali vagyonát 400-500 millió euróra „taksálják”, aki ezzel a hatodik helyet szerezte meg, tavaly pedig a kilencedik helyen állt 280-300 millió eurós vagyonával. 
A romániai milliomos profilja a következő: ötvenes éveit tapossa, férfi, és Bukarestben üzletel. Bukarestben és Ilfov megyében 113 milliomos él, akinek vagyona 10,76 milliárd euróra rúg, ez pedig a 300 leggazdagabb romániai vagyonának 46,7 százalékát összesíti. A legjobban jövedelmező területek a kereskedelem, az ipar, a szállításügy és a mezőgazdaság. A folyóirat szerkesztői szerint a nettó átlagbérrel rendelkező romániai munkavállalónak 3 387 évre lenne szüksége, hogy bekerüljön a 300 leggazdagabb romániai állampolgár közé, míg Lionel Messi futballistának, aki a legjobban, azaz heti 500 ezer eurót keres, egy évre lenne szüksége ahhoz, hogy bekerüljön a 300 leggazdagabb romániai közé. 

A Mentsétek meg a romániai gyermekeket elnevezésű civil szervezet jelentése alapján a romániai gyerekek 49,2 százaléka van kitéve a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztésnek, ennek az állapotnak pedig hosszú távú hatásai lesznek nem csak a gyerekekre, hanem a társadalom egészére nézve. Az Európai Unióban a gyerekek szegénységi kockázata 26,4%, a felnőtteké pedig 22,8%.  A szakvélemények arra is kitérnek, hogy a szegény sorsú gyermekek hajlamosabbak nagyon fiatalon abbahagyni a tanulmányaikat, vagy nem tudnak úgy teljesíteni, mint a gazdagabb családok gyermekei. A 2015-ös nemzetközi PISA-felmérésből kiderül: a szegényebb gyerekek háromszor gyengébben teljesítenek szerencsésebb sorstársaiknál. Például 57,5 százaléknak gondot okoz az olvasás, 59 százaléknak a matematika, 56,1% pedig a tudományok terén teljesít gyengén. 

Az Európai Unióban a gyerekek legkevésbé Dániában (13,8%), Finnországban (14,7%), Szlovéniában (14,9%) és Csehországban (17,4%) vannak kitéve a szegénység veszélyének. Szintén Eurostat által közzétett adat, miszerint 2016-ban az Európai Unióban 24,816 millió gyermeket fenyegetett a szegénység, Romániában pedig ez a szám 1,880 millió volt. A legtöbb uniós országban 2010–2016 között 27,5%-ról 26,4%-ra csökkent azoknak a gyermekeknek az aránya, akiket szegénység fenyegetett. A legnagyobb mértékben Lettországban, Lengyelországban, Írországban és Magyarországon csökkent a szegénység kockázata. Ezzel ellentétben Románia fordított arányú „eredményt” ért el. 2010 és 2016 között 1,1 százalékkal nőtt a szegénységben élő gyermekek száma: 48,1%-ról 49,2 százalékra.

A gyerekek szegénysége mellett nem feledkezhetünk el a felnőttek szegénységéről sem. Több száz alacsony jövedelmű vagy fogyatékkal élő személy, illetve munkanélküli állt sorba tegnap a kolozsvári nyugdíjasklubok vagy lakónegyedi polgármesteri hivatalok előtt, hogy megkaphassák a  kolozsvári önkormányzat által felajánlott, alig 30 lej értékű  ingyenes karácsonyi élelmiszercsomagot.
A városháza illetékesei       elmondták, körülbelül 20 ezer személy részesül élelmiszersegélyben idén. „A kolozsvári   városháza ötödik éve oszt élelmiszercsomagokat a város hátrányos helyzetű lakosai számára húsvétkor és karácsonykor. Az önkormányzat idén több mint egymillió lejt irányzott elő erre a célra. Súlyos és fokozott fogyatékkal élő személyekről, 850 lejesnél kisebb nyugdíjjal rendelkező idős emberekről, 700 lejesnél kisebb juttatásban részesülő munkanélküliekről, szociális segélyből élőkről,     veteránokról, rokkantakról és hadi özvegyekről van szó. Egy csomag értéke 27 lej, 2 liter olajat, 2 kg rizset, 2 kg cukrot, 1 kg lisztet, 1 kg kukoricalisztet és két, egyenként félkilós tésztát – penne és tagliatelle – tartalmaz” – tájékoztattak az idézett források.

Szegénységi bizonyítványunk: sorok az önkormányzat által adott élelmiszersegélynél

A 74 éves Ioan Mureşan nyugdíja alig 825 lej, így ő is részesülhet a városháza segítségében. „Segítenek ezek az élelmiszerek, tudunk spórolni, hisz nem kell rájuk költeni. Jól jön így karácsony előtt, töltött káposzta készül a kapott rizsből. Legközelebb talán egy kis húst is tesznek majd a csomagba” – fogalmazza meg reményeit a férfi, aki a Mărăşti lakónegyedi nyugdíjasklubnál várt sorára.

Egy ennél is kisebb nyugdíjjal rendelkező idős hölgy arról számolt be, hogy jól jön a csomag. „A nyugdíjak alacsonyak, nehezen boldogulunk. Így lesz mit tennünk a karácsonyi asztalra, nagyon jól fognak az élelmiszerek. Remélem, máskor is részesülünk belőlük” – fejtette ki a nő.
Az érintettek 2017 végéig jelentkezhetnek a csomagokért.