Felmérés: Romániában csökkent tavalyhoz mérten a vásárlóerő
ÖSSZEFOGLALÓ
Nemrég ismertették a GfK Purchasing Power Europe 2023 elnevezésű tanulmányt, amely 42 európai ország esetében dolgozta fel a lakosokra és háztartásokra vonatkozó adatokat, a vásárlóerő felmérésére. Amint a tanulmányban fogalmaznak: „a vásárlóerő az adók és a társadalombiztosítási járulékok nélkül rendelkezésre álló jövedelemre utal, beleértve a transzferfizetéseket is, és egy főre és évre vetített indexként jelenik meg euróban”; a vásárlóerő tehát a ténylegesen rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik, az értékek nincsenek inflációval kiigazítva. Az általános vásárlóerőből a fogyasztók fedezik többek között az élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, öregségi magánellátásra, biztosításra, valamint egyéb kiadásokra, például a nyaralásra, a mobilitásra és a fogyasztói kívánságokra fordított összes kiadást is.
A tanulmány romániai adatai elkeserítőek: a 42 országot tartalmazó listán Románia a 33. helyre csúszott, tavalyhoz viszonyítva két hellyel lejjebb került. A témát feldolgozó írások kiemelik, hogy például Magyarországgal szemben négy hellyel került hátrébb Románia, tehát annak ellenére erősebb a vásárlóerő Magyarországon, hogy ott technikai recesszió van. Azt is megemlítik, hogy még Bulgária esetében is erősebb vásárlóerőt jegyeztek: átlagban 8629 eurót egy főre, míg Romániában ez az összeg csupán 7738 euró.
Romániában tehát az egy főre jutó átlagos vásárlóerő idén mindössze 7738 euró, ami 56%-kal marad el az európai átlagtól. Hazai viszonylatban, az első tíz megye rangsorában idén nem történt változás, de az alacsony és magas vásárlóerővel rendelkező romániai régiók között egyre nagyobb a szakadék. Az első helyen Bukarest áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 15 314 euró, ami azt jelenti, hogy a főváros lakosai közel 98%-kal több vásárlóerővel rendelkeznek, mint az országos átlag, és 3,8-szor több vásárlóerővel, mint Vaslui megye lakosai, akiknek a legalacsonyabb jövedelem áll a rendelkezésükre a költéseikhez és megtakarításaikhoz: ott a nettó rendelkezésre álló jövedelem mindössze 4010 euró, ami az országos átlag közel 52%-a. A megyék tekintetében Bukarestet követi, tehát második a rangsorban Kolozs megye (több mint 11 ezer euró), már tavaly megelőzve a most harmadik Temes megyét, a többiek pedig: Ilfov, Szeben, Brassó, Argeş, Arad, Fehér és Prahova megye a tizedik.
Az európaiaknak 2023-ban összesen mintegy 12,1 ezer milliárd euró áll rendelkezésükre, amelyet élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy bármilyen más fogyasztási cikkre és szolgáltatásokra költhetnek. Ez egy főre vetítve 17 688 eurós átlagos vásárlóerőnek felel meg, ami 5,8 százalékos nominális növekedést jelent az előző évi értékhez képest. A ténylegesen elkölthető összegek azonban országonként nagyon eltérőek, és 2023-ban még a korábbiaknál is sokkal jobban befolyásolja az infláció.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is egyértelmű előnnyel Liechtenstein áll a rangsor első helyén: a lakosság egy főre jutó vásárlóereje 68 843 euró, ami majdnem 3,9-szerese az európai átlagnak. A második Svájc (49 592 euró/fő), a harmadik Luxemburg (40 931 euróval). A vásárlóerő top 10-ben következik idén Izland és Dánia, mindkét ország egy-egy helyet javított és így került a negyedik és ötödik helyre, míg Ausztria két helyet javított és került a hetedik helyre. A legnagyobb előnyre Írország tett szert: miután tavaly éppen csak bekerült a top 10-be, a szigetország idén újabb négy helyet tudott előrelépni, és a hatodik helyet foglalja el: az egy főre jutó 26 882 euróval az írek pontosan 52 százalékkal vannak az európai átlag felett. Norvégia ezzel szemben négy helyet visszaesett, Németország egyet, az Egyesült Királyság pedig hármat. Ennek eredményeképpen ez a három ország a vásárlóerő top 10-es rangsorának végére csúszott.
Európai összehasonlításban Magyarország a 42 vizsgált ország közül a 29. helyen áll, és ezzel egy helyet tudott javítani az előző évhez képest. Az egy főre jutó 10 834 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok alig 39 százalékkal maradnak el az európai átlagtól. A magyarországi húsz megye (19 és Budapest) szintjén sem volt sok változás az előző évhez képest: a top 10-ben csak Tolna és Vas cserélt helyet a hatodik és hetedik helyen. A korábbi évekhez hasonlóan a főváros, Budapest egyértelmű fölénnyel az első helyen áll: az egy főre jutó 14 020 eurós költési potenciállal a magyar fővárosiak több mint 29 százalékkal az országos átlag felett vannak, és kis híján elérik az európai átlag 80%-át.
Lengyelországban az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 2023-ban 10 903 euró lesz. Ezzel a lengyelek valamivel több mint 38%-kal maradnak el az európai átlagtól, és a 28. helyen állnak, egy helyet javítva a tavalyi évhez képest. A lengyel rangsort a fővárosi kerület, Varsó vezeti az egy főre jutó 17 980 euróval.
A GfK tanulmánya szerint európai szinten a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van, a többi 26 országban pedig az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatt van – köztük például Spanyolország, amely 16 449 euró/fő értékkel valamivel az európai átlag alá került, és a korábbi évekhez hasonlóan sereghajtók Fehéroroszország, Koszovó és a lista végén álló Ukrajna: az ukránok mindössze 2478 euróval rendelkeznek egy főre, ami alig 14%-át teszi ki az európai átlagnak.
A tanulmányban idézik Tim Webert, a GfK geomarketing-szakértőjét, aki szerint: „Az európai országok idén is jelentős, átlagosan közel 6 százalékos vásárlóerő-növekedést könyvelhetnek el, ami azonban nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a még mindig magas inflációt. A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban egyforma: míg például Írország négy helyet emelkedik, addig a szomszédos Egyesült Királyság három helyet esik vissza. Az országokon belül is történtek változások – például a Cseh Köztársaságban, ahol idén átrendeződtek a rangsorok, vagy Lengyelországban és Franciaországban, ahol az erős és gyenge vásárlóerővel rendelkező régiók közötti szakadék egyre szélesedik. A 42 ország között pozitív tendencia figyelhető meg, annak ellenére, hogy a költési potenciál tekintetében még mindig nagyon nagyok a különbségek, a vásárlóerő-szakadék némileg csökkent.”
(Borítókép: illusztráció/Freepik)
