Versenyben az AUR-ral
Pataky István szerint izgalmas politikai évnek nézünk elébe Romániában, amelynek középpontjában már jó ideje a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll. A pártnak, amelynek jelenleg 20 százalék körüli támogatottsága, jelentős mértékben meghatározza a politikai közbeszédet, a politikai spektrum többi szereplője nagyon figyel arra, hogyan alakul az AUR támogatottsága – mondta.
Meglátása szerint a romániai politika kezd átalakulni, egyféle jobbratolódást figyelhetünk meg. Eltűnt a klasszikus liberális vonal, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) is hanyagolja ezeket az üzeneteket, mi több, két jobboldali kispárttal lépett szövetségre. Leginkább a Szociáldemokrata Párton (PSD) látjuk, hogy patrióta hangvételű retorikájával igyekszik annak a szavazórétegnek megfelelni, amelynek tetszenek az AUR üzenetei. Marcel Ciolacu igyekszik felvenni a versenyt „a nép embere” kategóriában George Simionnal. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ráerősített a nacionalista hangvételre, az önkormányzati választások alkalmával tehát joggal számíthatunk magyarellenes megnyilvánulásokra például Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, ahol magyar jelölt is eséllyel pályázik a polgármesteri tisztségre – magyarázta.
Pataky rámutatott: a két koalíciós párt az egész választási stratégiáját az AUR-ra építi. A PSD például megpróbál arra játszani, hogy az elnökválasztás második fordulójába a PSD és az AUR jelöltje kerüljön, ne a liberális jelölt, hiszen előbbi esetben a szociáldemokratáknak sokkal nagyobb az esélye a győzelemre. (Lásd a 2000-es elnökválasztás, amikor Ion Iliescu és C.V. Tudor került a második fordulóba, a szociáldemokraták jelöltjét a kisebbik rossz elve alapján az antikommunista tábor nagy része is megszavazta – szerk. megj.).
Pataky szerint az RMDSZ is az egész kampányát az AUR-veszélyre építi. Ez részben így is van, részben nagyon jól cseng az erdélyi magyarok fülében, hiszen az úzvölgyi események, a temetőgyalázás az AUR-hoz köthető, ahhoz a párthoz, amelynek EP-listáján ott van a magyarellenes Dan Tanasa.
Barabás T. János elemzése szerint gazdaságpolitika szempontjából nincs nagy különbség a pártok között. Ideológiai szempontból mennyire másak? – tette fel a kérdést.
Szilágyi Mátyás szerint jelenleg a román politikai színtérben érvényesül a szociáldemokrata – liberális felosztás, ami kiegészül egy radikális, szélsőséges, rendszerellenes pártszférával. A hagyományos bal-jobb azonban mintha Romániában is kezdene viszonylagossá válni, hasonlóan az európai irányzatokhoz, ahol ez mára teljesen relativizálódott.
Egyre kevésbé határozzák meg a nagy ideológiák az emberek politikai gondolkodásmódját, különböző társadalmi, gazdasági érdekek, sok esetben szubkultúrák, egyféle rendszerellenesség kezd érvényesülni – magyarázta. A jelenlegi politikai rendszernek az elutasítása jellemzi a romániai szavazók nagy részét is, az egyik legerősebb ilyen párt pedig az AUR, amely szélsőséges, idegenellenes, és magyarellenes, NATO- és EU-ellenes is – tette hozzá.
„Sokan az AUR-t, vagy az abból kivált SOS-t bizonyos orosz érdekekhez kötik. Most ez a párt holtversenyben van a liberálisokkal. Ezért is ez az igazodási kényszer a mainstream pártok részéről. Romániára egyébként jellemző volt, hogy a vezető kormánypártnak mindig fel kellett bizonyos fokig venni a versenyt a parlamenti választásokon a szélsőséges pártokkal. Átvesznek bizonyos elemeket ezek retorikájából, ezért erősödik fel a magyarellenesség is választási évben” – fogalmazott Szilágyi Mátyás.
Romániában kezd egyféle pánikhangulat eluralkodni
Felmerül a kérdés: mi történik, ha az EP-választásokon a jobboldalon horribile dictu esetleg valamilyen radikális vonal kerülne előtérbe? Hogyan alakulna át az európai összkép, ha a szélsőséges pártok teret nyernek az európai parlamentben, és ráadásul az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trump győz?
Szilágyi Mátyás szerint, amennyiben valóban Donald Trump győz és az új amerikai vezetés izolacionista politikát folytat magára hagyva európai szövetségeseit, az eddigi mainstream pártok legfőbb támogatójuk nélkül maradnak,
„Romániában ezzel kapcsolatban máris pánikhangulat kezd eluralkodni, hiszen világos, hogy ebben az esetben csakis a saját erejükre támaszkodhatnak. Erről szól a hadiipar rendkívül határozott fejlesztése, a védelmi törvények módosítása, most van különben a parlament előtt egy törvénytervezet, amely az önkéntes katonai szolgálat bevezetéséről szól. Mindenképpen a meglévő potenciálok jelentős erősítésére koncentrálnak abban az esetben, ha egy B-tervet kell életbe léptetni. Erre akkor kerülhetne sor, ha az ukrán-orosz háború kapcsán „rossz béke”, a jelenlegi erőviszonyokat konzerváló béke jönne létre, vagyis ha a háború nem egyértelműen ukrán győzelemmel végződne” – mondta Szilágyi Mátyás. Hangsúlyozta: ez is rányomja bélyegét a választások előtti politikai körképre Romániában.
Nyugaton már nem Oroszország a fő biztonsági kihívás
Barabás T. János elmondta: bizonyos felmérések szerint a nyugati országokban már nem Oroszországot látják fő biztonsági kihívásnak. A németek számára a migráció és a terrorizmus vált fő veszélyforrássá, míg tavaly februárban még Oroszország volt az első helyen. Hasonló a helyzet Franciaországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban is, egyedül Nagy-Britanniában vannak az oroszok még mindig az első helyen. Annak oka, hogy Oroszország ellenségképe kezd elhalványulni, valószínűleg a gázai háború, amely előtérbe hozta a migráció és a terrorizmus rémképét. Nyugat tűzszünetet szeretne Gázában és egy valamennyire elfogadható tűzszünetet Ukrajnában. Milyen hatással lenne Ukrajna számára, ha nem az ukránok győznek, ahogy azt Zelenszkij elnök szeretné? – tette fel a kérdést.
Íjgyártó István úgy látja: Angliában régebbi időkre vezethető vissza az orosz-brit viszály, ezért a brit közvélemény sokkal érzékenyebb erre a témára, és úgy tűnik, a brit média is nagyon egyoldalú az ukrán-orosz konfliktust illetően.
„Másrészt Nyugaton a változás annak is köszönhető, hogy a 2022-es év optimizmusa után – az ukrán győzelmek láttán sokan azt hitték, hogy ez a háború nagyon hamar le fog zárulni – a 2023-as év kijózanítóbb volt, mert nem csak arról van szó, hogy nem következett be Oroszország összeomlása, hanem épp ellenkezőleg, sokkal magabiztosabban folyatta a háborút, a beígért ukrán sikerek pedig elmaradtak. Erre rátevődött, hogy a Nyugat mind katonai, mind anyagi értelemben forrásainak a határaihoz érkezett, kétségessé vált, hogyan tudja biztosítani a támogatást, ha még sokáig elhúzódik ez a háború. Egyféle befagyott konfliktus kezd körvonalazódni, ennek annyi előnye van, hogy belátható időn belül a vérengzés és a pusztítás valamennyire megszűnik, a bizonytalanság azonban továbbra is fennmarad” – magyarázta.
Van különbség geostratégiailag felértékelt pillér és frontország között
Ami Romániát illeti, Íjgyártó szerint nagy öröm volt számukra, hogy az Egyesült Államok csapatokkal is megerősítette az országot, ami jelentősen növelte biztonságérzetét. De azzal, hogy gyakorlatilag a határai mentén háború dúl, a Fekete-tenger hadszíntérré változott, a Krím Oroszországhoz került a dunai kikötők, Konstanca is célponttá válhat, ha úgy alakul a helyzet. Érthető tehát, hogy ennek következtében a románok körében egyre inkább eluralkodóban a félelemérzet, hiszen Romániát komolyan fenyegetheti, hogy frontországgá válik ebben a konfliktusban. Ha Ukrajna meggyengül, akkor Moldova Köztársaság helyzete is kérdésessé válik, nem tudjuk, hogy a Dnyeszter-mentével mi lesz. Románia határai mentén a háborús konfliktus lehetősége tehát erőteljesen megnőtt, látjuk, már mindenféle „átlövések” is történtek. A román külpolitika óvatos, azon túl, hogy tiszteletreméltó segítséget biztosít Ukrajna számára, nagyon jól látja, hogy van különbség egy geostratégiailag felértékelt pillér és egy frontország között.
Pataky István szerint a román politikum azzal magyarázza a nagyon szoros viszonyt Amerikával, hogy ez garantálja Románia biztonságát. Ami akár úgy is rezonálhat, hogy ez az ország területi összetartásának a garanciája is. Médiában, politikusok részéről időnként megjelennek a kis provokatív írások, kijelentések, miszerint „veszélyben Erdély!”, és hogy a székelyföldi autonómiával valójában az ország szétdarabolását célozzák egyesek. Amikor tehát Bukarestben biztonságpolitikát emlegetnek és Amerikát, akkor arra is utalnak, hogy itt a területi egység van biztonságban, illetve hogy a Moldova Köztársasággal való egyesülésre is van támogatás, akár meg is valósulhat
Ami pedig a Magyarországgal való viszonyt illeti, kérdésre Szilágyi Mátyás kifejtette: meglátása szerint az utóbbi időszakban kevésbé van jelen a magyar kártya, amely jellemző módon elő szokott kerülni a kampányban. Jelenleg egy pragmatikusabb megközelítés figyelhető meg a fősodor, vagyis a kormány részéről. A kelet-európai országok együttműködésének fontosságát hangsúlyozzák politikai, gazdasági, az infrastruktúra fejlesztés terén. Hogy ez hogyan módosul tekintettel a választási évre, nem tudni. Nem lehet előrelátni, milyen áldatlan versenybe kényszerül egyik vagy másik vezető párt a szélsőséges erőkkel. Ez volt jellemző az elmúlt harminc évben. Bár jelen pillanatban mintha ez nem történne, de nyilván nem lehet tudni, hogy különböző helyi konfliktusok alkalmával hogyan jön elő ismételten egy magyar-téma. Ez teljesen kiszámíthatatlan – mondta.
„A román közvélemény mindig is nagyon érzékeny volt az etnikai kisebbségi problematikára, a politikai palettán lévő bármelyik párt részéről felmerülhet, hogy megpróbálnak tőkét kovácsolni ebből, szóval én azért nem fogadnék arra, hogy a „magyar kártya” nem kerül elő a kampány során. Hogy erre a veszélyre Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is felhívja a figyelmet, nem véletlen. Nem csak a magyaroknak, hanem egész Romániának nem áll érdekében, hogy ilyen erők befolyása alá kerüljön a román közvélemény” - fogalmazott.
A kisebbségek kérdéskörénél maradva Íjgyártó István szerint Európában a politikai osztály úgy gondolkodik a kisebbségi kérdésről, hogy ez már nem aktuális, hogy megoldódott - Romániában mindenképpen. Amikor Magyarország a nemzetközi jog nyújtotta eszközrendszerre, vagy a kétoldalú államközi szerződésekre hivatkozik, hogy a határon túli kisebbségi kérdésben valamit elérjen, minimális segítséget kapott. Az ukrán ellentmondásoknak a felerősödésére volt szükség, hogy az EU-n belül valamiféle feltételrendszer fogalmazódjon meg ebben a vonatkozásban – vélekedett.
Meglátása szerint a román politika itt is (az ukrajnai román kisebbségek esetében – szerk. megj.) óvatosan járt el. Úgy gondolta, hogy kevésbé látványosan, valamiféle titkos diplomáciával eredményeket érhet el. Ez nem következett be, az ukránok semmilyen nyomásra nem engedtek. Hogy aztán mégis, az az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése volt.
„Az etnikai kérdés nagyon nehezen támogathatóvá vált az utóbbi időben, fel kell készülnünk rá, hogy egyre inkább magunkra maradunk” – hangsúlyozta Ijgyártó István.
ISW: 2025 tavaszán tűzszüneti megállapodás az ukrán-orosz háborúban
Barabás T. János az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet jelentését idézte, amely szerint 2025 tavaszán tűzszünettel fejeződik be a háború intenzív szakasza. Kérdés, hogy ezek után milyen szándékai lehetnek Oroszországnak például Romániával és egyáltalán Európával kapcsolatban.
Íjgyártó István szerint a legszélsőségesebb spekulációk vannak ennek a háborúnak a lezárásával kapcsolatban. Mind ukrán, mind nyugati részről elhangzottak különböző kijelentések, Donald Trump amerikai elnökjelölt is olyasmiket nyilatkozott, hogy 24 óra alatt békét tudna kötni. Ami – véleménye szerint - különben igaz.
„Ez a háború elég könnyen befejezhető lenne, amennyiben teljesülnének bizonyos feltételek, és a felek értelmét látnák annak, hogy ne a harctéren próbáljanak kivívni különböző előnyöket maguk szánmára. Persze, nem akarom én ezt elbagatellizálni, sajnos az ukrán és az orosz célok teljesen ellentétesek egymással, és amennyiben ezek nem teljesülnek, marad a harctér az akaratérvényesítésre. Láthatjuk, hogy Zelenszkijnek az a terve, hogy az 1991-es határokat visszaállítsa akár katonai eszközökkel, de ez szinte lehetetlenné vált az elmúlt időben, és nem képezheti tárgyalás alapját Oroszországgal. Ugyanakkor Oroszország se fog belemenni olyan megállapodásba, amelyek a már megszerzett területekről való lemondást jelentene - legalábbis ez derül ki Putyin legújabb megnyilvánulásaiból” - fogalmazott.
A szakértő szerint Oroszország ugyanakkor egy másik dimenzióban is játszik, amire oda kell figyelni: újra szeretné magát jelentős mértékben pozicionálni nemzetközi téren azzal, hogy mereven ragaszkodik Ukrajna semlegességéhez, illetve ahhoz, hogy Oroszország körül védelmi zóna alakuljon ki, ami a NATO jelentős visszavonulását jelentené. Ebben az alkufolyamatban nagyon érdekes dolgok történhetnek, annyi bizonyos, ez a konfliktus két dimenzióban dől el: nem csak az ukrán-orosz fronton, hanem az Egyesült Államok és Oroszország, vagy a Nyugat és Oroszország közötti alkufolyamatnak is szerepe lesz ennek a konfliktusnak a lezárásában – magyarázta.
Íjgyártó István megalapozatlannak tartja azokat a nyugati országokban nemrég elhangzó fenyegetéseket, miszerint Oroszország közvetlen fenyegetést jelentene Európa számára.
„Ez a konfliktus megmutatta, hogy Oroszországnak még Ukrajnával is problémája van katonailag. Kétlem tehát, hogy Oroszország a NATO-val valamiféle konfliktusba kívánna keveredni. Szokták mondani, hogy Lengyelország, Románia, a Balti államok kiemelt célpontnak számítanak, de nem hiszem, hogy ez a konfliktus elhúzódhat ide” – vélekedett.
Fotók: kki.hu
A beszélgetés itt hallható.
