A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része.
"Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén" - fogalmazott válaszában a külügyminisztérium.
Az MTI írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója.
A külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek "jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában".
Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki.
"Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg" - áll a külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, amelyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy "mély állam" hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna.
