Az intézmény múltjához kapcsolódó császárportrékat állítottak ki a BBTE-n

Rauca-Bencze Fruzsina festő-restaurátornak köszönhető, ogy a látogatók ismét eredeti pompájukban csodálhatják meg a festményeket FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN
Három Habsburg császárportré, II. Lipót, II. Ferenc és I. Ferdinánd restaurált képmását állították ki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépülete dísztermének előterében. A portrék eredetileg az erdélyi főkormányzóság, a Gubernium kolozsvári székhelyén függtek, ami pontosan azon a telken állt, ahol ma a BBTE központi épülete található, így elmondható, hogy a 250 éves, embernagyságú portrék eredeti rendeltetési helyükre kerültek vissza. Útjuk végigvezetett a császári adminisztrációtól a modern egyetem megszületéséig és a kolozsvári múzeumi vagyon létrejöttéig. 1904-ben az Erdélyi Múzeum Egyesület gyűjteményébe, 1971-től pedig a kolozsvári Művészeti Múzeum tulajdonába kerültek.

A három portré az egyetem napja alkalmából megnyitott állandó kiállítás részeként került a BBTE épületébe, az Aula Magna bejárata előtti folyosóra kedden. A tárlat címe Három portré, egy intézményi történet. A Guberniumtól az egyetemig és a múzeumig. A megnyitón Daniel David rektor, Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató, Rauca-Bencze Fruzsina (képünkön) festő-restaurátor művész és Horia Poenar rektorhelyettes szólt az összegyűlt közönséghez, bemutatva az egyetem történetét, a nyilvánosan megtekinthető portrék sorsát és a restaurálás nehézségeit.

II. Lipót magyar király tárlaton látható portréját Johann Zitterer festette 1791-ben a gubernium számára, a Magyar Udvari Kancellária által ugyanabban az évben rendelt festmény alapján. I. Ferenc magyar király és osztrák császár (II. Ferenc néven német-római császár) portréját Johann Tusch festette 1793-ban az egy évvel korábban az Erdélyi Udvari Kancellária részére készült portré alapján. V. Ferdinánd magyar király (I. Ferdinánd néven osztrák császár) portréja egy ismeretlen művész műve 1840 körülről, amelyet Josef Lavos 1839-es, az Erdélyi Udvari Kancellária részére készült portréja alapján festett.

A portrék reprezentatív jellege abból adódott, hogy mivel az uralkodó a messzi Bécsben székelt, arcmása volt hivatott a hatalmat vizuálisan megjeleníteni Erdélyben: 1841-ben például az erdélyi diéta megnyitóján a Redutban I. Ferdinánd képe nézett le a terembe belépő helyi nemesekre, tisztviselőkre, emlékeztetve őket, hogy a császár szeme mindent lát. 

A festményeket hosszú évtizedeken át raktárakban tárolták, korábban a használat, szállítás, később a raktározási körülmények és maga az idő sokat rontott a képek állagán, ezért hosszú, aprólékos, figyelmes munka során sikerült azokat rendbehozni. A folyamatba betekintést enged a helyszínen megtekinthető nyolc perces dokumentumfilm, ami részletesen bemutatja az egyes tenni- és megoldanivalókat. A három nagyméretű festmény mellett tájékoztató pannók is vannak, ezeken románul, magyarul és németül ismertetik a történelmi hátteret.

Rauca-Bencze Fruzsina festő-restaurátor, aki 2016 óta a Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum munkatársa, körültekintő munkájának köszönhető, hogy a látogatók ismét eredeti pompájukban csodálhatják meg a festményeket, láthatják a textúrákat, a korabeli uralkodói viseletek részleteit, a reprezentatív pompát.

A kiállított festmények értékét növeli, hogy a jelenlegi információk szerint Kolozsváron az egykori guberniumi galériából csupán ez a három uralkodóportré maradt fenn – mutatott rá a szakember.

Lucian Nastasa-Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a Bánffy-palotában lévő közgyűjtemény a leggazdagabb Erdélyben, raktáraiban jelentős mennyiségű értékes műalkotás található. Ezek hasznosítását, restaurálását és kiállítását tűzte ki célul, és ennek a tervnek a része a BBTE-vel való együttműködés is. A festmények bemutatásával azt is bizonyítják, hogy nem félnek a történelemtől – fogalmazott a történész.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!