Borsi-Kálmán Béla legújabb köteteit mutatták be Kolozsváron
Az első – a Gondolat Kiadónál megjelent – kötet bemutatására Bíró Béla újságíró, irodalomtörténész vállalkozott, aki a rendezvény felütéseként „kész helyzet elé állította” a szerzőt, arra kérte, olvassa fel egyik „önidentitást megragadó” interjúrészletét, amelyet maga Borsi-Kálmán Béla az ars historicájaként értelmez.
„Elég sokáig tartott, amíg megértettem, ha valaki kisebbségi környezetbe születik, az az marad örökre. Vagyis kisebbségi tudatú ember. Kerüljön bár Amerikába vagy Vancouverbe, netán Sidney-be, akkor is. És Sárospatakon, Budapesten és Zalaegerszegen is az marad” – fogalmazott Borsi-Kálmán Béla. Hozzátette, ez – bár sokan tévesen úgy értékelik –, nem kisebbségi érzést jelent, hanem nagyobb alkalmazkodóképességet, jobb szimatot a hatalmi hierarchikus helyzetek felismerésére, felmérésére, a lehetséges veszélyek kikerülésére.
Bíró Béla a Borsi-Kálmán Béla által említett alkalmazkodóképességet emelte ki. Vélekedése szerint a szerző élete folyamán mindent, amihez alkalmazkodott, magába épített, és saját jó tulajdonságaként adta tovább az olvasóközönségnek. Életművének az értéke abból fakad, hogy „a nézőpontok olyan fantasztikus tömegét olvasztotta bele bármelyik írásába, amely ezeket az írásokat egyfajta mozaikszerű villódzásban alakította egyetlen egésszé”.
Kötetében Borsi-Kálmán azt a korszakot tekinti át, amely a román–magyar kapcsolatok tekintetében a leggyümölcsözőbbnek ígérkezett – fogalmazott Bíró Béla.
Egyik írás a Klapka György és Alexandru Ioan Cuza közötti – az Osztrák Birodalom elleni – egyeztetések folyamatát veszi górcső alá, amely során egyrészt Cuza engedélyezte, hogy a magyar függetlenségi háború céljaira az országa területén fegyvert raktározzanak, másrészt Klapka ígéretet tett a magyarországi és az erdélyi román kisebbség teljes egyenjogúságának elismerésére.
A bemutatón Bíró Béla elmondta, Borsi-Kálmán kitér a kiegyezésre, utalva arra, hogy az osztrákok és a horvátok után a románokkal történő kiegyezésnek kellett volna következnie, azonban mindenféle egyezség feltétele a románság nemzetként történő elismerése lett volna.
A kötet további írásai révén Borsi-Kálmán nagy ugrásokat tesz az időben, ám a kihagyott periódusok jelentőségét is érzékelteti, egyértelműen sejtetve, hogy azokban milyen folyamatoknak kell történniük – fejtette ki Bíró Béla, aki részleteket is felolvasott Borsi írásaiból.
A kötet előszavában Zákonyi Botond úgy fogalmaz: „A nemzeti narratívák felfejtése közben a szerző tanulmányaiban a magyarországi, az erdélyi magyar és román, valamint a regáti román politikai gyakorlatok eredményeinek összehasonlításával a magyar polgárosulás folyamatának sikertelenségeit is meggyőzően szemlélteti.” Hozzáteszi, „a szerző tanulmányai a két egymással versengő nemzetépítés összehasonlításával azt a felismerést is erősítik, hogy a magyar modernizáció nemesi, ezért rendies, hierarchikus és előítéletes jellegű, de integráló és bizonyos változataiban építő is lehet, és ezek a meghatározó jegyek politikai rendszerektől függetlenül és generációkon átívelően jelen vannak a magyarok mentalitásában.”
Az áprilisban megjelent Lendületben. Négy írás a geopolitika tárgyköréből című kötetet Lakatos Artúr történésznek kellett volna bemutatnia, mivel azonban nem tudott részt venni az eseményen, a gondolatait Veress Enikő tolmácsolta.
Lakatos úgy vélekedett, a kötet részben Borsi-Kálmán Béla életművének szintézise. A könyv négy írást (pszeudorecenziót) tartalmaz, amelyek dokumentumokra, diplomáciai jelentésekre alapozott „könyvtárnyi tudást” foglalnak magukba. Az írások tele vannak hivatkozással, magyarázó jegyzettel, ami azok dokumentáltságát jelzi.
„A szerző jól ismeri a román és a francia realitásoknak, valamint jó pár évtizede foglalkoztatják az orosz és szélesebb értelemben vett posztszovjet világ kérdései is. Ezen érdeklődéseit kapcsolja össze a magyar nemzetpolitika kérdéseivel és dilemmáival, történelmi perspektívákat latolgatva fogalmaz meg aktuálisan is meghatározó geostratégiai kérdéseket” – fogalmazott Lakatos Artúr, aki a kötetet lebilincselő olvasmánynak nevezte, ugyanakkor megjegyezte – a sok forrás miatt –, nem árt hozzá némi előzetes műveltség.
A rendezvény házigazdája, Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta, Borsi-Kálmán Bélával az olvasók és az érdeklődők a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten újra találkozhatnak, és akkor a két bemutatott kötet dedikált példányai is megvásárolhatók lesznek.
