„Mindannyiunk szívéhez közel áll a Házsongárdi temető, hiszen személyes kötődéseink vannak Erdély leghíresebb temetőjét illetően” – kezdte a Korunk Galériában megrendezett eseményen a kötet bemutatását Gaal György. „Az 1999-ben alapított Házsongárd Alapítvány folyamatosan és eredményesen küzd azért, hogy a temető megmaradjon az erdélyi magyarság kegyhelyének. A most megjelent kötet címe, a HázsongArt új dimenziót jelent, hiszen a temetőt nem a múltja és az ott nyugvó személyiségek, hanem az ott található művészeti alkotások szempontjából mutatja be” – fogalmazott a helytörténész.
Mint mondta: a temetőben nemcsak régi sírkövek, hanem művészeti alkotások is pusztulnak, sokáig tűnt úgy: a temető a „senki földje”, ahol az lopott és rongált, aki akart, illetve amit akart. „Nincs semmi biztosíték arra, hogy ötven év múlva ezek az alkotások még létezni fognak, ha így folytatódik a helyzet. Ezért született meg az ötlet, hogy a temető művészi vonatkozását meg kell örökíteni fényképeken és kisfilmben is. A Házsongárd Alapítvány több művészi alkotást restauráltatott, de szükség volt fotóművészre is, aki dokumentálja ezeket a szobrokat” – fejtette ki Gaal György, hozzátéve: László Miklós vállalta, hogy fényképein megörökíti a feltárt köveket, illetve a rongálás nyomait. „Évtizedek óta ezt teszi: így vált Kolozsvár fényképészévé, Kolozsvár műemlékeinek legelhivatottabb megörökítőjévé” – fogalmazott a helytörténész, kiemelve: erről számos album is tanúskodik, a fotók mellé azonban szövegre is szükség volt. „Nagy Béla nyugalmazott mérnök, egykori osztálytársam, aki másfél évtizede vált Kolozsvár helytörténészévé, vállalta ezt a munkát. Az évek során Nagy Béla foglalkozott kolozsvári mérnökök, építészek életútjával, így a költő Reményik Sándor édesapjának, Reményik Károly építésznek a tevékenységével is” – jegyezte meg Gaal György. A helytörténész kitért arra, hogy a könyv végén a temető térképe mellett megtalálható a lista annak a közel negyven művésznek a nevével, akiknek a Házsongárdi temetőben található szobrairól készült fényképek bekerültek a könyvbe.
A könyvbemutató résztvevői balról jobbra: Gaal György, Nagy Béla, László Miklós és Szabó Zsolt. Fotó: Horváth László
„Gergelyné Tőkés Erzsébet nélkül ma is csak annyira ismerném a Házsongárdi temetőt, mint bármelyik másik halandó. Gergelyné Tőkés Erzsébet volt az, aki sírról sírra vezetett, hogy azokat lefényképezzem” – mondta el László Miklós fotóművész, akitől azt is megtudtuk: a könyvben megjelent fotókból négy évvel ezelőtt már összeállítottak egy tárlatot a Pata utcai református egyházközség Fehér Galériájában, akkor vetődött fel annak ötlete, hogy a fotókat könyvformában is megjelentessék. „Gyerekkorom óta fényképezek. Az 1970-es években az Utunk külső munkatársaként tíz éven át jelentek meg rendszeresen fényképeim a folyóiratban, de készítettem fényképet könyvillusztrációnak is. 2001-ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Veress Ferenc-plakettel tüntetett ki: Németh Júlia műkritikus laudációját hallgatva megígértem a jelenlevőknek, hogy nyugdíjasként Kolozsvárt és a kolozsváriakat fogom fényképezni, hogy kiérdemeljem a kitüntetést. A Házsongárd Alapítvány megbízásában a temetőt 2002-től fényképezem, azóta hetente legalább egyszer voltam ott fotózni” – magyarázta László Miklós.
Nagy Béla helytörténész elmondta: helytörténet szempontjából Gaal György a példaképe, olvasta írásait, könyveit. „Sokszor jártam a temetőben, főleg mert gyerekkoromban közel laktam. Először nem akartam elvállalni, hogy szövegeket írjak a fotókhoz, mivel nem éreztem magam erre méltónak, de aztán nem bántam meg: a szövegek összeállítása során sokat tanultam a régi újságokból, amelyekben egy-egy temetőbeli művészeti alkotásról írtak” – tette hozzá.
Az eseményen megtudtuk: a kötet összesen száz fotót tartalmaz, ezek közül a Korunk Galériában a könyvbemutató alkalmával harmincat állítottak ki. Kiderült, a szerzőpáros már dolgozik a következő munkáján, amely Kolozsvár szobrait mutatja majd be. Az esemény végén a termet zsúfolásig megtöltő közönség Szabó Zsolt felkérésére énekszóval köszöntötte László Miklós fotográfust, aki nemrégiben ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, és akinek ez a kötet így egyben születésnapi ajándék is volt.
Borítókép: a kötet száz fotójából a könyvbemutató alkalmával harmincat állítottak ki a Korunk Galériában. Fotó: Horváth László
