Részvételre és lelkiismeret szerinti szavazásra buzdít az RMDSZ

Kongresszus februárban, javasolt helyszín Kolozsvár

Október 13-án összeül az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT) Csíkszeredában; ennek kiemelt napirendi pontja lesz a jövő évi kongresszus előkészítése, az európai parlamenti választásokra való jelentkezés kritériumainak a megállapítása, valamint a szövetség saját tisztújítási folyamatának, az elnökjelöltek kampányának, jelölésükkel kapcsolatos kérdéseknek a tisztázása. Kongresszusát 2019 februárjában tartja meg a szövetség, a pontos dátumot és helyszínt az SZKT dönti majd el, de javaslatuk az lesz, hogy Kolozsváron legyen megszervezve.

Újabb tanügyminiszteri „bosszúrendelet”

A SZÁT pénteki politikai helyzetelemzése alkalmával körvonalazódott: az RMDSZ mindenekelőtt azt várja el a kormánytól, hogy sürgősségi kormányrendelettel helyezze hatályon kívül a cikkelyt, amely a román nyelv oktatását szabályozza a kisebbségi elemi osztályokban.

– Ezt a tanügyminiszter önkényesen írta bele az augusztusi kormányrendeletbe – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette, hogy amíg ez nem történik meg, nem kívánnak más jellegű témákat a kormánypártokkal megnyitni.

A MOGYE szenátusa az év elején megszavazta a Petru Maior egyetemmel való fúziót; az intézmény autonómiája ezt a döntést lehetővé teszi. A magyar oktatók álláspontja az, hogy a testület nem volt döntőképes, emiatt a közigazgatási bírósághoz fordulnak – tájékoztatott Kelemen Hunor. Ugyanitt óvják meg azt a néhány napja elfogadott kormányhatározatot is, amely törvényi erőre emelte a két egyetem fúzióját.  A jogszabály a felsőfokú tanintézmények összevonását szorgalmazza, sőt, támogatásban részesíti azokat az egyetemeket, amelyek így járnak el – részletezte az RMDSZ elnöke. A tanügyminiszter azonban egyáltalán nem konzultált az RMDSZ-nek a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárával, így a kormányhatározatról a Hivatalos Közlönyben való megjelentetése után szerzett az RMDSZ is tudomást – mondta el a szövetség elnöke.

Valentin Popa tárcavezető az elmúlt hetekben az RMDSZ-szel való egyeztetés mellőzésével hozott a magyar oktatásra vonatkozó döntéseket. Egyfelől a román nyelv elemi iskolai oktatásának a rendszerét forgatta fel, másfelől kezdeményezésére a kormány egy olyan határozatot fogadott el, amely tényként rögzíti a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a helyi Petru Maior Egyetem egyesítését – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Ennek megfelelően az RMDSZ a miniszter leváltását kéri a kormánykoalíciótól.

– A miniszter személye iránti bizalom részünkről teljes egészében megszűnt. Azt kérjük, hogy váltsák le, mert nem látjuk biztosítva azt, hogy a következő hetekben, hónapokban ezzel a tárcavezetővel hatékonyan, korrektül együtt tudunk dolgozni” – jelentette ki a politikus.

„A különböző véleményeknek el kell férniük egymás mellett”

Az alkotmánymódosítás kapcsán, az október 6–7-ére kiírt referendumot illetően az RMDSZ arra buzdítja az erdélyi magyar embereket, hogy éljenek demokratikus jogukkal, vegyenek részt a népszavazáson, és voksoljanak lelkiismeretük szerint.

– A különböző véleményeknek el kell férniük egymás mellett, ez a tolerancia minimuma; ha az eltérő vélemények nem férnek el egymás mellett, előbb-utóbb az emberek sem férnek majd el egymás mellett – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Elmondta azt is, egy, az erdélyi magyarok körében végzett tavaszi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a megkérdezettek nagy többsége konzervatív álláspontot képvisel a család fogalmának meghatározását illetően, ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ álláspontja a kérdésben teljesen megfelel az erdélyi szellemiségnek, az emberek saját értékrendjüknek megfelelően szavazhatnak erről.

Lapunk kérdésére, miszerint konzultáltak-e a kormánypár­tok az RMDSZ-szel a magyarellenességéről elhíresült Mircea Duşa kinevezését illetően a Maros megyei prefektusi tisztségébe, Kelemen Hunor elmondta: nem volt semmiféle konzultáció. Mivel az RMDSZ nincs kormányon, ezért ezt nem is kell megtenniük. A korábbi prefektus nagyon rosszindulatú gyakorlatot honosított meg a magyar ügyekkel kapcsolatosan, a szövetség örvendetesnek tartja, hogy leváltották.

– Mircea Duşa már egy ideje haza akart menni Maros megyébe, és most megtette – jegyezte meg Kelemen Hunor. Mint mondta, bízik abban, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének politikusai „egyértelműen világossá teszik az új prefektus számára, hogy mit gondol az RMDSZ Marosvásárhelyről, Maros megyéről, az együttélésről” és megpróbálnak úgy együtt dolgozni, hogy a magyar érdekek ne sérüljenek.

– A prefektusnak nem az a dolga, hogy a magyarokat vegzálja” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor: Még csak nem is szimpatizálok a PSD-vel

A PSD-ben zajló belharcokra vonatkozó újságírói kérdésre Kelemen Hunor megjegyezte, nem tiszte vitatni, taglalni, hogy mi zajlik szociáldemokrata berkekben, nem annak a pártnak tagja, nem választója, még csak nem is szimpatizánsa.

– Engem az érdekel, hogyan kormányoznak, milyen döntéseket hoznak, nem az, hogy mi történik a párton belül – fejtette ki a politikus.

Európa tényleg bajban van

Lapunk arra irányuló kérdésére, hogy egyöntetű-e az RMDSZ álláspontja az Európai Parlamentben nemrég elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán, Kelemen Hunor kifejtette: teljesen egységes az RMDSZ álláspontja, szerinte ennek a jelentésnek meg sem kellett volna születnie.

– Európának jelenleg sokkal súlyosabb kérdésekkel kellene szembenéznie, mint hogy a kelet-európaiak büntetésével foglakozzon – mondta.

– Az északi és déli tagálla­mok közötti szakadékot sem tudta feloldani az Európai Unió az elmúlt évtizedekben, a kelet–nyugatit pedig éppen most mélyíti – fejtette ki. Véleménye szerint nem az európai szintű szolidaritást, hanem a széthúzást erősítik minden olyan kezdeményezéssel, amellyel a kelet-európaiakat valamilyen értelemben „bajkeverőkként, a problémák forrásaként jelölik meg.”

– Szerintem ez eszméletlenül hibás stratégia: ha át akarsz ugrani a szakadékon, nem a szakadék szélén lődörögsz, hanem hátramész, és aztán próbálsz átugrani – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Szerinte „most éppenséggel a szakadékba való szédülés fele tartunk”, miközben egy erős, ütőképes Európai Unióra lenne szükség. Az EU gazdaságilag erős; GDP-je most, a Brexit-előtti állapotban nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Államoké – hívta fel a figyelmet a politikus. Mindamellett, politikailag gyenge, katonailag nem létezik, és nincsen egy közös európai „mítosz” sem, amelyben az emberek hinnének. A vízió és a stratégia hiányát mutatja az, ami az Európai Parlamentben történt a Sargentini-jelentés kapcsán – vélekedett. Hozzátette: mindamellett, az a „buta öröm, amely a szavazás után megnyilvánult, olyan volt, mintha a római birodalom idejében egy gladiátorharcot nézett volna az ember.” Jelenleg inkább a közös értékeket kellene megkeresni, a közös narratívát kidolgozni, az identitás erősítésével kellene foglalkozni. Másrészt, aki szuverenitás-párti, az nem feltétlenül Európa-ellenes – emelte ki a szövetség elnöke.

– Junckerrel sok mindenben nem értek egyet, de azt illetően igen, amit Bukarestben mondott, miszerint bajban van az Európai Unió; ezt a bajt azonban semmilyen formában nem a kelet-, vagy a közép-európaiak okozták – fejtette ki a politikus. A Sargentini-jelentés üzenete azért is rossz, mert mélyíti a szakadékot, ahelyett, hogy közelítené a különböző európai szempontokat – tette hozzá.

Kihathat-e Magyarország jelenlegi negatív megítélése a Minority SafePack sorsára? – kérdeztük Kelemen Hunort. Mint elmondta, ez olyan kérdés, amely nem a magyarok megítéléséről, hanem az európai őshonos kisebbségekről szól. Sokkal fontosabb az, hogy a nyugat-európai kisebbségek a kelet-európai kisebbségben élő nemzeti közösségekkel szolidárisaknak bizonyultak az MSPI kapcsán, mint azon spekulálni, hogy milyen a Magyarország megítélése most.

– Ez a fajta megítélés ugyanakkor nem az, mint majd akkor, amikor az MSPI kérdése napirendre kerül – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor. Jövőre, az EP-választások után kell ezt a kérdést dűlőre venni, addig ennek a folyamatnak az előkészítése történik, „ezen a hídon kell átmenni” – tette hozzá RMDSZ elnöke.

Rohonyi D. Iván felvétele