Az orosz elnök szerint Ukrajna mesterséges állam
ÖSSZEOGLALÓ
„A második világháború után Ukrajna a korábban Lengyelországhoz tartozott területek mellett olyan területeket is kapott, amelyek eredetileg Magyarországhoz és Romániához tartoztak. Tehát Romániától és Magyarországtól olyan területeket vettek el, amelyeket Szovjet-Ukrajnának adtak, s ezek a mai napig Ukrajna részei maradtak. Ebben az értelemben minden okunk megvan azt mondani, hogy Ukrajna mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata alakított ki” – mondta Vlagyimir Putyin.
Rámutatott továbbá arra, a Szovjetunió felbomlása idején az orosz vezetés természetszerűen feltételezte, hogy Oroszországot Ukrajnához szoros kapcsolatok fűzik a nyelvi, a családi kapcsolatok miatt, a közös kultúra, történelem és hit miatt, valamint a gazdasági összefonódások miatt, s ezek a tényezők a két ország közötti jó kapcsolatokat szükségszerűvé is tették.
Az Ukrajnához csatolt Kárpátalja összefüggésében szóba jött Magyarország is. Az amerikai újságíró megkérdezte az orosz elnöktől, hogy szerinte „Magyarországnak joga van visszavenni területeit Ukrajnától? És hogy más nemzeteknek vissza kellene-e térniük az 1654-es (ebben az évben kezdődött az 1657-ig tartó háború az orosz cárság és lengyel-litván nemzetközösség között, amely orosz győzelemmel végződött – szerk. megj.) határokhoz”?
„Nem vagyok biztos benne, hogy vissza kellene térniük az 1654-es határokhoz” – válaszolta Putyin. „De figyelembe véve, mi történt Sztálin idején vagy Sztálin úgynevezett rezsimje idején, amelyet sokan az emberi és más államok jogainak megsértésével vádoltak, egyesek azt mondhatják, hogy követelhetik ezeket a területeket, bár ehhez nincs joguk” – tette hozzá a Kreml vezetője.
Putyin Magyarországról is beszélt
Kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin nyomatékosította: soha nem beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel arról, hogy az egykor Magyarországhoz tartozó területet visszakaphatná Magyarország. Megjegyezte ugyanakkor, bizonyos abban, hogy az Ukrajna területén élő magyarok történelmi hazájukhoz akarnak ismét tartozni. Az amerikai újságíró megjegyezte: a 20. századi háborúk után átrajzolt határokat több nemzet frusztrációként élte meg, példaként Erdélyt említette – az orosz államfő ehhez nem fűzött kommentárt.
Tucker Carlson kérdésére válaszolva Putyin nyomatékosította, Oroszországnak nincsenek területi céljai Európában. Megállapította: egyetlen esetben tudná elképzelni, hogy orosz katonákat küld Lengyelországba, mégpedig, ha Lengyelország támadást intézne Oroszország ellen.
„Nincsenek érdekeink sem Lengyelországban, sem Lettországban vagy bármely más országban” – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve: a józan ésszel ellentétes lenne valamiféle globális háborúba bocsátkozni. Egy globális háború a teljes emberiséget a pusztulás szélére vinné – mondta Vlagyimir Putyin. Meglátása szerint a nyugati országok célja, hogy adófizetőik pénzéből annyira meggyengítsék Oroszországot, amennyire csak tudják.
Arra a kérdésre, miért nem keresi meg közvetlenül Joe Biden amerikai elnököt, hogy megoldást találjanak: azt felelte, hogy nincs mit kidolgozni, és nagyon egyszerű a válasz az ukrajnai rendezésre. Szerinte, ha Nyugaton igazán a háború végét akarják elérni, akkor le kell állítani a fegyvertámogatásokat Ukrajnának, és néhány héten belül véget ér a fegyveres konfliktus. Azt követően pedig meg lehet állapodni a feltételekről – fűzte hozzá az orosz államfő.
Felidézte azt is, amikor utoljára beszélt Joe Biden amerikai elnökkel még az ukrajnai katonai műveletek megkezdése előtt, akkor felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy történelmi léptékű hibát követ el azzal, hogy mindent támogat, ami Ukrajnában zajlik, és próbálja Ukrajnát eltávolítani Oroszországtól.
Elvárás Oroszország tiszteletben tartása
Az ukrajnai támogatások körüli amerikai politikai vitákra reagálva maga Putyin is felvetette a kérdést: nem lenne-e jobb az Egyesült Államoknak tárgyalni Oroszországgal, és megállapodást kötni, figyelembe véve a mára kialakult háborús helyzetet, és felismerve azt, hogy Oroszország a végsőkig harcolni fog érdekeiért. Ennek felismerése visszavezetne a „józan észhez”, ami Oroszország és érdekeinek tiszteletben tartását jelenti – mutatott rá.
Felidézte, 1991 után Oroszország azt várta, hogy az úgynevezett civilizált nemzetek családjának tagjává fogadják, de semmi ilyen nem történt. „Becsaptak minket” – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok azt ígérte: a NATO nem fog keleti irányba terjeszkedni, de öt bővítési hullám történt azóta. Az orosz elnök szerint országa vezetői próbálták meggyőzni a Nyugatot, kérni, hogy ne tegye ezt. Azt állította, az Egyesült Államok elvárja más országoktól az engedelmes együttszavazást Ukrajnával kapcsolatban, még akkor is, ha ezt nem szeretnék megtenni.
Az országát ért sérelmek fő tényezőjeként szóvá tette a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján hozott döntést, miszerint a szervezet kapuja nyitva áll Ukrajna és Georgia előtt. Állítása szerint az akkori amerikai vezetés vette rá ennek támogatására a vonakodó Németországot és Franciaországot. „Kolosszális hibának” nevezte a 2013-ban – állítása szerint nyugati támogatással – kikényszerített ukrajnai hatalomváltást.
Azt állította, hogy az Ukrajnában bekövetkezett politikai változás veszélyt jelentett a Krím-félszigetre, amelyet Oroszország „védelem” alá vett. Szavai szerint Kelet-Ukrajnában, a Donbasz régióban 2014-ben az ukrán fél kezdett háborút légierő és tüzérség bevetésével civilek ellen. „Ezzel kezdődött” – magyarázta az orosz elnök a mai ukrajnai háború indulását. Hibának nevezte, hogy a jelenlegi ukrán vezetés visszautasította a 2014-es minszki megállapodás végrehajtását a békés rendezésről a Donbasz régióban. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben sikerült volna végrehajtani a minszki megállapodást, akkor a Donbasz területek lassan visszaintegrálódtak volna Ukrajnába.
Többtucatnyi kérést kapott a Kreml
A Kreml az elmúlt napokban többtucatnyi megkeresést kapott a világ nagy médiumaitól, amelyek interjút kívánnak készíteni Vlagyimir Putyin elnökkel – közölte Dmitrij Peszkov államfői szóvivő pénteken újságírókkal. Köszönetet mondott a külföldi sajtónak az orosz elnök iránti érdeklődéséért, hozzátéve, hogy „nyilvánvaló okokból” most nem lesz több interjú, de a Kreml – a jövőre való tekintettel – minden kérést szem előtt tart.
Azt mondta, hogy diplomáciai csatornákon keresztül nem érkezett reagálás a Putyin és Carlson közötti beszélgetésre, hozzátéve: ilyennel nem is számoltak. Kijelentette, hogy a Kreml nem lát „hisztériát és pánikot” az Egyesült Államokban a Putyin-interjú után. Közölte, az amerikai újságíró nem egyeztette előre kérdéseit a Kremllel, hozzátéve, hogy az ilyesmi nem is gyakorlat az elnöki apparátusnál. Carlson amerikai idő szerint csütörtök este tette közzé honlapján és több online platformon az orosz vezetővel készített kétórás interjúját. Mintegy 11 óra alatt a videó megtekintésének száma az X-en meghaladta a 80 milliót, a YouTube-on pedig a 3,8 milliót. A Kreml honlapja is képpel és szöveggel közzétette az interjút.
UKRÁN ELNÖKI TANÁCSADÓ: LEGITIMÁLNÁK AZ OROSZ AGRESSZIÓT
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó pénteken elítélte Tucker Carlson konzervatív amerikai újságíró Vlagyimir Putyin orosz elnökkel készített interjúját, amely szerinte „tagadhatatlan kísérlet” az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió és annak következményeinek legitimálására – írta a Digi 24 hírportál. „Minden beszélgetés, interjú a „Putyin entitással tagadhatatlan kísérlet arra, hogy a nyugati politikai hagyományban legalizálják az orosz kannibál szabályait”, a tömeggyilkosságot, a példás erőszakot, mások tulajdonának elkobzását, írta közösségi média-fiókján, az X-en Podoliak, aki az időszerű politikai kérdésekről szóló filozofikus bejegyzéseiről ismert, és gyakran Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányának nem hivatalos szóvivőjeként tevékenykedik.
