A felmérés eredménye: PSD 31%, PNL 23%, USR+Plus 13%, ALDE 10%, Pro România 8%, PMP 6%, RMDSZ 5%. A helyzet tehát nagyjából változatlan mind a két hónappal ezelőtti, mind pedig a 2018 végi CURS-adatokhoz viszonyítva. Az USR-PLUS szövetség erősödése néhány százalékkal nem jelent különösebb meglepetést, ez Cioloșék apportja. Ugyanezt az arány igazolja vissza az Európai Parlament szintén március végi felmérése, jóllehet ez a kutatás kisebb, alig 5 százalékos eltérést mutat a szociáldemokraták és a liberálisok között. EP-mandátumokban mérve: az elemzők szinte biztosra veszik, hogy a szociáldemokraták buknak legalább hármat, a PSD vesztesége azonban Pontáék nyeresége. A liberálisoknál nem lesz különösebb változás, a többi tisztség a román politika új szereplői között oszlik majd meg.
Talán erről a holtpontról kívánt kilépni a PSD, amikor bejelentette: együttműködési megállapodást írt alá a Kereszténydemokrata Parasztpárttal (PNTCD) és az Ökologista Párttal (PE), a két politikai alakulat támogatja a szociáldemokratákat az EP választásokon. Valószínűleg igen, mert – ahogy mondani szokás – viccnek ez azért túl durva lenne. A visszhang nem is maradt el. A politikai és civil szférában a vélemények nem oszlanak meg: kegyeletsértés!, hüledeznek sokan, mert puszta hülyeséggel ezt már nem lehet magyarázni.
A parasztpártnak bőven voltak sötét korszakai 1926-os létrehozása óta; 1989 utáni újraalakulását követően ez vitathatatlanul az egyik mélypont. Ha volt a kommunizmus elleni harcnak meghatározó alakja Romániában, Corneliu Coposu, a párt újraalapítója egyértelműen annak számított; 1995-ig vezette a PNTCD-t. A demokratikus pártokat tömörító Román Demokratikus Konvenció (RDK), amelynek vezető erejét jelentette a parasztpárt, 1996-ban megnyerte Iliescuék ellenében a választásokat. Aztán 2000-ben elvesztette. Végleg. (Politikatörténeti kuriózumnak számít: már indult a kampány, amikor a konvenciósok úgy módosították a választási törvényt, hogy az saját vesztüket okozta.) Ezt követően a PNȚCD többnyire különböző kalandorok kezébe került. Olyanokéba, akik nem morális, ideológiai indíttatásból, hanem vélt politikai előnyöket remélve csatlakoztak a patinás, a kommunistaellenes harc jelképévé vált párthoz. Jelenleg a szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Aurelian Pavelescu vezeti. A PNȚCD-nek nagy múltja – és, gondolom, kifizetetlen számlái - mellett jelenleg két megyei tanácsosa, három polgármestere és 137 önkormányzati képviselője van. Hogy mit kért cserébe a PSD-től Pavelescu pártja maradék jóhíréért cserébe, nem világos, de sokba kerülhetett. Dragnea ugyanis a parasztpárttal való mezaliansztól afféle “politikai megtisztulást” vár. Az átrendeződő jobboldalon most meglehetősen nagy a forgalom. A Iohannist támogató liberálisok és a new entry-nek számító Ciolosék, illetve a leszakadó PNL-szavazatokra szintén leselkedő Tăriceanu nyomulása okozta zavarosban próbál horgászni szerencsétlen módon a PSD is. Mindezt abban a hitben: amit elveszített Pontáék javára, behozza más irányból. Ha a mostani PNȚCD-t nézzük, akkor úgy tűnik, hogy a szélsőségesen nacionalista irányból.
Pavelescutól ugyanis nem állnak távol az ilyen jellegű nyilatkozatok. Annak idején hevesen kiborult a visszaszolgáltatások ellen, azt a véleményt népszerűsítette, hogy a templomokon kívül semmit nem kellene visszaszolgáltatni az egyházaknak. (Ennyit arról, hogy 1996-ban a PNȚCD kezdeményezte a restitúciós törvényeket …). Emlékezhetünk, nem is olyan régen a nagyromániásokat megszégyenítő módon magyarázta, hogy a moldovai románok román állampolgársága legitim, az erdélyi magyarok magyar állampolgársága pedig nagyon nem.
Ha még a parasztpártiak is a PSD-t támogatják, olyan rossz párt nem lehet! - hisz még (furcsa módon) a jóhírnév helyreállításában Dragnea, akinek ez a szövetség különösebb ideológiai zavart nem okoz a lelkében, hiszen a PSD-elnökséggel nem járt semmiféle baloldali elkötelezettség. A párt, akár Pavelescunál a keresztény-demokrácia, csak a brand, az ürügy, a látszat. Eszköz. Ilyen körülmények közt a környezetvédőkkel való összeborulás már tényleg a képmutatás csúcsa. Na hallod, a zöld PSD! Ehhez azért valamivel több kell Európában, nem csak egy kis árok menti árvalányhaj a pakulár sipkán …
