HERDELÓ PATRIK
A 2005-ben Szegeden született és a gyerekkorát is ott töltő rapper fiatal kora ellenére meghatározó szereplője lett a magyar rapvilágnak, Marci az egyik fiatalkorában hallott komolyzenei mű címét választotta művésznevének. Kiskorától kezdve intenzív zenei képzésben részesült: kilenc éven át tanult hegedülni, zongorista édesanyja és édesapja pedig a zenei pálya irányába terelték. Dráma szakos iskolába járt, a színművészet mindig fontos szerepet töltött be az életében. Gyerekszínészként is kipróbálta magát, musicalekben lépett fel, sőt a Szegedi Nemzeti Színház színpadán is szerepelt. A hiphop iránti szenvedélye már tinédzser éveiben megmutatkozott, amikor a deszkázás, a freestyle, a rappelés és a graffitizés világában kezdett elmélyülni.
Hatalmas népszerűségét jól mutatja, hogy több mint háromszázezer havi hallgatója van a Spotifyon, legismertebb videóklipje pedig már meghaladta a tizenhárom milliós nézettséget a YouTube-on. Karrierje kezdetén kisebb szórakozóhelyek pincéit töltötte meg, ma már Magyarország legnagyobb fesztiváljain és koncerthelyszínein szerepel főfellépőként. Idén márciusban 10 ezer embernek mutatta be lemezét az MVM Dome-ban, júniusban pedig Ekhoe-val közösen tartott emlékezetes koncertet a Budapest Parkban. Koncertjei az energikus pogózásról is híresek, ahol a fiatalok ezrei adják át magukat a zene ritmusának.
2022-ben vált igazán ismertté old school rap stílusú dalaival, és gyorsan a magyar rapszcéna egyik meghatározó alakja lett. Különleges hangja és energikus technikái olyan egyediséget kölcsönöznek neki, amely nemcsak a toplisták élére juttatta, de hűséges underground (zenei trendek főáramlatával szembemenő szemlélet) rajongótábort is épített. A Pogány Induló zenéje nem a könnyed szórakoztatásról szól: dalai a lázadó életérzést és a belső feszültségeket is tükrözik. Karcos hangját és a hegedűmintákkal gazdagított alapokat felismerhető stílussá formálta, amivel új irányt adott a magyar hiphop világának. Pogi eddig három önálló albumot jelentetett meg, amelyek címe: Pogány Induló, Megáll az idő és Vagy Mindent Vagy Semmit. Az új vonalas hiphop karakterét formáló zenéiben gyakran hegedűminták hallhatók, amelyeket gyerekkori zenei tapasztalatai ihlettek. Saját bevallása szerint önazonosságát minden siker ellenére is megőrizte, és továbbra is az underground mozgalom részének érzi magát annak ellenére, hogy mára a mainstream elismert szereplője lett. Pogány Induló legújabb, múlt szerdán debütált videóklipje a következő lemezének beharangozó dala, amely tovább kívánja mélyíteni ezt a kettősséget: az underground és a mainstream határán lavírozva őrzi meg lázadó, kompromisszumot nem tűrő stílusát.
Pogány Induló
Első, művésznevét viselő kislemezével Pogány Induló 2022 februárjában, mindössze tizenhat évesen robbant be a magyar zenei köztudatba. A bemutatkozó album különleges időszakot tükröz a fiatal rapper életében: a dalokban végigkísérhető, hogyan változik a hangja a mutálás következtében, ami egyedi, nyers karaktert ad a számoknak. Az album címe is sejteti a hallgatóval, hogy olyan alkotást hallgat, amelyben a művész bemutatkozik, megosztja a világgal legbelsőbb élményeit és gondolatait. A lemez szövegei Pogány Induló szegedi élményeiből merítenek ihletet, és az ifjú éveinek meghatározó pillanatait idézik fel. A dalok témái között megjelennek a késő esti események, baráti bandázások és deszkázós kalandok, amelyek a szabadabb, kísérletező fiatal életének lenyomatát tárják a közönség elé. A szövegek nemcsak a szegedi hétköznapok sajátos hangulatát tükrözik, hanem bepillantást engednek a rapper fiatalkori lázadó, kereső időszakába is. Érezhető, hogy ez az első projektje még formálódóban van; a kislemezben Pogány Induló keresi saját hangzásvilágát, kísérletezget, és bátran vállalja a fiatalságából fakadó nyerseséget. Bár a hangzás még nem teljesen kiforrott, a lemez ígéretet tesz az autentikus, hiteles előadó megszületésére, aki saját élményeit és érzéseit igyekszik közvetíteni a hiphop nyelvén.
Megáll az idő
Második lemeze komolyabb és átgondoltabb projektként született meg, amelynek köszönhetően az ifjú rapper egyre nagyobb elismerésre tett szert a magyar zenei világban. A Megáll az idő című lemezzel már telt házas, saját rendezésű bulikat tartottak a kiadójával, az ASAN Budapesttel, amely ekkorra már komoly támogatást nyújtott Marcinak a koncertek és egyéb zenei folyamatok lebonyolításában. Ebben az időszakban Mihálku Balázs (Zomblaze), aki a menedzsere, mentora és producere is lett, jelentős hatással volt a karrierjére. Toplistákat és fesztiválokat döntöttek meg, közös munkájuk új szintre emelte Pogány Induló zenei pályafutását. Az Afro Beat című dal különösen nagy sikert aratott, hetekig vezette a toplistákat. Hangja ekkora már kiforrott, és ő magabiztosan uralta a saját stílusát. Érezhető, hogy mind szövegvilágában, mind előadásmódjában céltudatossá vált: tisztában van azzal, hogy mit szeretne közvetíteni és hogyan akar elérni a csúcsra. A sikert és a szülővárostól való eltávolodást igyekszik feldolgozni a lemezen; a mély, komor zenei alapok sötét atmoszférát teremtenek a hallgatóknak; hangja kiforrott, céltudatosan halad a magyar zenei trón felé. Belső vívódások, dilemmák – amelyek a hirtelen jött népszerűség és a gyökerektől történő elszakadás élményét hordozzák –, a sikerrel járó öröm mellett a távolság és a magány érzése is visszatükröződik a szövegekben, mintha a színpad fényei mögött rejlő árnyékos oldalait is szeretné láttatni.
Vagy Mindent Vagy Semmit
A jelenben járunk. Magyar szupersztárstátuszához érkezett. Ez az album annak a megkoronázása, hogy az előadó már szinte mindent elért a hazai zenei piacon: a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadain szerepelt, sportcsarnokokat töltött meg, és a folyamatos turnék révén gazdag tapasztalatokat szerzett. Az albumról sugárzik, hogy a zenélés számára már belső ünnep és kifejezés, amely szinte örvényként rántja magával a hallgatót. A zenéiben most még erősebben érezhető az élő zenei elemekkel való kísérletezés, ami nemcsak a stúdiófelvételekre, hanem a koncertjeire is érvényes. A Parno Graszttal való együttműködés új, autentikus zenei színekkel gazdagítja Pogány Induló stílusát. Tehát a legutóbbi lemez érett, elismert művész képét mutatja, aki befutott, de továbbra is nyitott a fejlődésre, és bátran kísérletezik, hogy új utakat fedezzen fel a zenében.
*
Interjúnkban Pogány Indulót kérdeztük gyökereiről, Szegedhez és Erdélyhez fűződő kapcsolatáról, valamint pályája meghatározó élményeiről és közreműködéseiről. Mesélt arról, milyen inspirációt merít szülővárosából és környezetéből, hogyan formálta őt a helyi rapközeg. Emellett betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba és abba, hogyan kapcsolódik nála a hiphop és a hegedű szeretete, amelyek együttesen alakítják művészi világát. Az előadó beszélt az új, október 30-án megjelent Egy/kettő című videóklipjéről és arról, hogy milyen új irányokat képvisel majd az új projektje.
– Több zenédben is megemlíted szülővárosodat. Milyen a kapcsolatod Szegeddel? Mit jelent neked a város?
– Szegeden születtem, ott nőttem fel. Az első meghatározó zenei élményeimet is a szülővárosomnak köszönhetem. A szüleim zenészcsaládból származnak, édesanyám szegedi zongorista, édesapám részéről pedig szintén vannak zenészek a felmenők között. Amikor elkezdtem rapszövegeket írni, a helyi rapperek inspiráltak: a Déli Front és a MaD-ék, utóbbit Isten nyugosztalja. Miattuk kezdtem el írni Szegedre orientált szövegeket.
– Milyen kapcsolatod van Erdéllyel?
– Világéletemben kíváncsi voltam Erdélyre és az ottani emberekre. Először akkor jutottam el oda, amikor az első bulinkat leszerveztük. Rengeteget hallottam előzetesen Erdélyről, de nem tudtam elképzelni, hogy milyen is valójában. Azóta többször is voltam már, és nagyon megszerettem. Amikor megtudom, hogy jön a következő erdélyi buli, mindig felspanolom magam, és izgatottan várom. Új barátokat is szereztem, szívem csücske az összes határon túli magyar.
– Mit érdemes tudni az Egy/kettő című új dalodról? Várható nagyobb projekt a közeljövőben?
– Ez a lemeznek az első single-je lesz. Már kellett valamit csinálni, mert fél éve nem adtunk ki semmit. A dalról annyit, hogy nagy visszatérésnek tervezzük. Hallható, hogy kicsit keseredett hangvételű, szomorú időszakomban írtam a szöveget, de ezzel a megjelenéssel szeretném lezárni ezt az időszakot az életemből, és újult erővel visszatérni. Az új albumot harangozzuk be ezzel a dallal. A közelgő lemezre már van húsz demóm, tehát lesz, amiből merítkeznünk. Meg van kötve a kezem, nem árulhatok el mindent a projektről, de fél éven belül kiadjuk az új Pogány Induló-lemezt. Izgatottan várom, hogy fog-e tetszeni a hallgatóknak és milyen reakciókat fog kiváltani belőlük. (Megj.: a single olyan dal, amely a közeljövőben megjelenő lemez előfutáraként funkcionál, és betekintést nyújt a leendő album hangzásvilágába és hangulatába. Ezzel az előadó ízelítőt ad a hallgatóknak, hogy sejteni lehessen, milyen stílusú és érzelmi töltetű zenei élményre számíthatnak a teljes projekt megjelenésekor. A zenei demó pedig olyan, mint a vázlat, amelyen még lehet dolgozni, de már mutat valamit az elképzelt dalból vagy zenei projektből.)
– Az előző egyéni lemezeden hallható, hogy egyre inkább nyitsz az élő zene felé, egyre gyakoribbak az elő hangszeres minták a dalaidban. Várható e tendencia folytatása, vagy más irányba halad a negyedik Pogány Induló-projekt?
– Biztosan másabb lesz, mint az előzőek, sokkal kísérletezőbbre tervezzük, de az élő zenei minták mindig is megmaradnak. A Pogány Induló-projekt ettől Pogány Induló. Hegedülni is fogok az új albumon; egyébként is a kezdetektől a hiphop jazzmintákra tett dobokról szólt, azóta változott egy s más az iparban, de a mintázást megtartjuk. (Megj.: a mintázás vagy sampling az old school hiphopzenék szívét jelenti. Alapvető technika, amely lehetővé teszi, hogy a zenészek régi dalokból, zenei részekből, vagy akár beszédhangokból rövid szakaszokat kiemeljenek és új dalokban felhasználjanak.)
– Hol találkozik az életedben a hegedű iránti szereteted és a hiphop?
– Figyelj, a hiphop kőkemény életérzés. A rappeléshez kapcsolódik egyfajta attitűd, amit csak a rapperek fognak megérteni. A személyemnek azon része, amely a hiphopkultúrából merítkezik, a vagányságot, a lazaságot és a magabiztosságot hozta. A hegedülés pedig a csodálatomat és a tiszteletemet erősíti a művészetek világa felé. Akkor mehettem el a barátaimmal aszfaltot fújni, ha előtte zeneórára mentem. Jól megfért egymás mellett a két kultúra. Gyerekkoromtól kezdve párhuzamosan létezik a kettő egymás mellett. Fiatalkoromban hegedűórákra jártam, és rappet hallgattam. Anyám erőltette a hegedülést, ami nyilván az elején nem tetszett, de hamar megszerettem. Később igyekeztem a hegedűt belevinni a hiphop zenei alapokba; ötvözni akartam a két szenvedélyemet. Újabb komoly terveim vannak a hegedüléssel, új hegedűt vettem, szeretnék ismét elmélyülni a komolyzenében.
– Visszamennél az időben, és lennél rapper a hiphop aranykorában, a 90-es években? Dolgoznál valakivel abból az érából?
– Nem mennék vissza, maradnék a jelenben. Akkoriban kevesebb alműfaja volt a rapnek, mostanság pedig temérdek irányzata van, ezért is tudnak sokkal érdekesebb projektek születni. Imádom a hiphop 90-es évekbeli időszakát, de a legendák tökéletesre megírták a kultúra történelmét, ezért sem szeretném megbolygatni. Nagyon szeretem Biggie-t, most néztem meg a róla szóló filmet; vele szívesen közreműködtem volna, vagy ha Dr. Dre alám rakott volna egy alapot, azt is megcsináltam volna. De jól elvagyok a jelenben a körülöttem lévő arcokkal. Beton.Hofival jól tudunk együtt mozogni, és nagyon jó barátok is vagyunk, ezért vele szeretek dolgozni. A mai napig beülünk a stúdióba ötletelgetni és örömzenélni egymással. Nem kerülnek ki ezek a számok, de sok közös dalt összedobtunk már.
– A Miskolci Nemzeti Színház 2024/2025-ös évadában részt vettél a Rómeó és Júlia színdarab zenei komponálásában. Milyen volt a munkafolyamat? Hogyan történt a megkeresés?
– Felcsillant a szemem a megkeresésre, hiszen mélységesen közeli kapcsolatom van a színészettel és a színművészettel. Drámai suliba jártam, játszottam szerepeket a Szegedi Nemzeti Színházban és egyéb társulatokban is. Béres Attila, a színdarab rendezője megkeresett minket, hogy volna-e kedvünk zenét írni a darabjához. Behívtuk az ASAN-hoz, hogy szemléltesse velünk az elképzeléseit, és kérdés nélkül rábólintottunk az ötleteire. Azonnal elkezdtünk közösen dolgozni, mára ott tartunk, hogy a mi zenénkkel játsszák a darabot. (Megj: William Shakespeare klasszikus tragédiája, a Rómeó és Júlia 2024. október 11-én különleges feldolgozásban került a Miskolci Nemzeti Színház színpadára Béres Attila rendezésében. Az előadás zenei világának a megteremtésére Pogány Indulót és a Parno Graszt zenekart kérték fel, ezzel új, egyedi hangulatot adva a színdarabnak.)
– A Klipszemlén az idei év legjobb klipjének a Pogány Induló – Úgy hiszem-et választották. Mit szólsz ehhez a teljesítményhez?
– Sajnos a díjátadóra nem tudtunk elmenni. Üzenetben értesítettek a gratulációikkal az ismerőseim, hogy elvittük az év klipjét. Nagyon jól érintett. Tudtommal nem közönségszavazásos díjat nyertünk el. Nekem mindig inkább a hallgatók véleménye számított, nem pedig a szakmai elismerés, de köszönöm a zsűrinek, ha úgy gondolták, hogy megérdemeljük; jólesett. (Megj.: a Magyar Klipszemle kilencéves független kezdeményezés, ahol évente díjazzák az év legjobb magyar zenei videóit.)
– Hogyan lehet feldolgozni a sikert?
– Mindenekelőtt normális családi háttér szükséges. Rendes, megértő barátok, akikre mindig számíthatsz. Saját részről pedig önfegyelem, türelem, kitartás és rengeteg pia. Erdélyben ittam már jó párszor kerítésszaggatót, tudom, mik mennek arra…
– Két és fél év alatt három lemez, úton a negyedik. Ennyi mondandód van, vagy addig ütöd a vasat, amíg forró alapon publikáljátok a dalokat? Kiégés ellen lehet-e bárhogy is védekezni?
– Eddig nem stratégiai alapon adtuk ki a dalokat, hanem ösztönszerűen, de mára oda jutottunk, hogy vannak bizonyos határidők, amelyeknek meg kell felelni. Nem gondoltam, hogy valaha határidőre kell majd alkotnom. Úgy vagyok vele, hogy a művészet nem olyan munka, amit hétfőtől péntekig csinálsz, hanem ihletalapú. De próbálkozom venni ezeket az újabb akadályokat is. Visszatérve a féléves kihagyásra: ez sokat segített abban, hogy ismét rengeteg mondandó gyűljön fel bennem. Inspirál még, hogy akkorára nőtte ki magát a Pogi-projekt, hogy producerek, kreatív csapatok és a menedzserem is ezen a projekten agyal. Eddig is igyekeztem mindent megtenni, hogy ne égjek ki, ezután is így fogok tenni, hogy sokáig itt lehessek.
– Nehéz ezt megítélni a jelenlegi helyzetedben, de egyszer mindennek vége lesz. Miként szeretnéd, hogy visszaemlékezzenek a zenei mivoltodra? Milyen kilépőt szeretnél a szakmából?
– Nyilván, szeretném, hogy az underground hiphopot képviselő formaként emlékezzenek vissza rám; a mainstream pozíció gondolatától reszketek, mint a pálinkától. Azzal nyugtatom magam, hogy attól, hogy sokan hallgatnak, nem húzható rá a zenémre, hogy a piacnak készítem. Legfőbb érdekem, hogy valami maradandót és örökzöldet alkossak. Ha húsz év múlva vagy a karrierem után valaki meghallgatja egyik dalomat, akkor is tudjon vele azonosulni.
Beszélgetésünk alatt Pogány Induló szóvá tette, hogy a jövőben igyekeznek többször jönni Székelyföldre – a SIC Feszt és a Vibe Fesztivál következő kiadásában is biztosan találkozni fogunk vele.
