C. C. Buricea-Mlinarcic Playlist (Ringasd el magad) című művét Tudor Lucanu viszi színre, a főszerepben Kató Emőke, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze látható (Orsolya Pogăceanu, szül. Ivácsonyi, zenetanár, református lelkész lánya, 1989 után hangmérnök). A többi szereplő: Ovidiu Crişan (Laurenţiu Pogăceanu, dilettáns mérnök, író, esszéíró, a SF Andromeda csoport tagja, 1989 decembere után a Foaia națională újságírója), Sânziana Tarţa (Melinda Pogăceanu, a házaspár lánya), Mihai-Florian Nițu (Omar Şaripov, átvevő szovjet, rezidens Türkmenisztánban, majd Omar ben Sharip néven világpolgár, rezidens Romániában), Adrian Cucu (Toader, avagy Theodor, Verdinaș, szekus ezredes, volt állattenyésztési szakértő, 1989 után vállalkozó, a Vallások bankjának részvényese), Matei Rotaru (riporter, tévés műsorvezető).
A közlemény leszögezi: egy olyan demokráciával állunk szemben, amelyben a régi szekusokból mára már jólétben élő vállalkozók lettek; ezek az emberek, amikor leleplezik őket, természetesen nem ismerik be: nem egyebek, mint szerencsétlen vállalkozók, akik az ország színeváltozásában a végletekig érintettek. „Ha még több részletet szeretnétek megtudni, gyertek el az előadásunkra, amelynek révén egy ötletes díszletbeli vízióban is részetek lesz – Tudor Lucanu jegyzi ezt, aki vallja: a Playlist egy vegyes család története, amely a romániai kommunizmus közepette kezdődik, és fokozatosan alkalmazkodik az új társadalmi formákhoz. A Playlist egy friss történet. Olyan történet, amely megváltoztatott bennünket, és amely továbbra is folytatja ezt, függetlenül attól, hogy akarjuk-e vagy sem. Nem tudod ellenőrizni, inkább ő ellenőriz téged, a manipuláció uralma alatt van” – idézi a közlemény a rendezőt.
A szerző, C. C. Buricea-Mlinarcic (1951–2009) professzor, publicista, szerkesztő, színházi kötetek szerzője és fordítója szláv gyökerekkel rendelkező családban született, nagyapja tiszt volt a cári hadseregben, aki az 1877-es függetlenségi háborúban harcolt. Ő maga katonai karrierre vágyott, de ahogy azt egyik interjúban megfogalmazta, mivel nem születhetett paraszti vagy munkás családba, nem nagyon volt erre lehetősége. Kénytelen volt az irodalom és legfőképpen a színház felé orientálódni, mint mondta, a katonai karriert egy másik, szintén harcos szelleművel helyettesítette.
Színházi munkássága számos területet felölelt: professzorként több generáció útját egyengette a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, színpadi műveket írt – amelyek közül a kolozsvári román színház társulata is játszott néhányat (Penitenciar, Penthouse – Ex ossibus ultor), fordított műveket Leonyid Nyikolajevics Andrejevtől, Vlagyimir Nabokovtól, Nyikolaj Erdmantól és Vlagyimir Szorokintól egyaránt. Tagja volt a Romániai Színházi Szövetségnek (UNITER) és a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICT).
