Részvétel 19 órakor: 49,09 százalék
FRISSÍTÉS: Vasárnap 19 óráig 8.841.072 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 49,09 százaléka szavazott a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint. Mozgóurna segítségével 106.942-en, pótlistán 1.198.352-en szavaztak. A 19 óráig szavazó 8.841.072 személy közül 663.814 külföldön szavazott, közülük 659.471 pótlistán, 4343 pedig levélben élt alkotmányos jogával.
Magas volt eddig a részvételi arány Hargita (55,45 százalék), Bihar (52,98 százalék) és Olt (51,11 százalék) megyében. Alacsonyabb volt Vaslui (31,38 százalék), Iaşi (38,51 százalék) és Botoşani (39,35 százalék) megyében.
A 2020-as parlamenti választásokon 19 órakor 29,8 százalék volt a részvételi arány.
Csoma Botond: a következő órák kritikusak...
A 16 órás adatok alapján az országos részvétel a parlamenti választásokon 37,7 százalék, ami 60 százalékkal nagyobb, mint a 2020-as részvétel (23,5 százalék). Most többen mentek szavazni, mint a múlt vasárnapi elnökválasztásokon (36,8 százalék), illetve a nyári EP- és önkormányzati választásokon (33,0).
Rekordmagas részvétel lehet az elmúlt 20 év tekintetében, amennyiben a jelenlegi dinamika kitart. Kiugróan sokan szavaznak külföldön, Munténiában és Bukarestben. A 35 év alattiak sokkal kisebb számban mentek el eddig szavazni.
A következő órák kritikusak! Nagyon fontos, hogy a magyar közösség minden tartalékát mozgósítsa. Kiemelten kérjük a fiatalokat, hogy döntsenek jövőjükről, menjenek szavazni! Idén december 1-jén a magyarok nem veszíthetnek!
RMDSZ - Sorsdöntő ez a választás az erdélyi magyarság számára, de nem csak...
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZáes politikusa azt mondta: a választás nem csak az erdélyi magyarságról szól, Kárpát-medencei nagy nemzeti ügy, ha az erdélyiek rosszul szerepelnek, az egész Kárpát-medencei magyarság lesz gyengébb.
"Láthattuk az elmúlt napokban, hogy milyen dühvel tört fel a magyarellenesség Romániában, nekünk megálljt kell parancsolni a magyarellenes erőknek. Minden szavazat kétszer annyit ér, védi és erősíti a magyarokat, és gyengíti a magyarellenes erőket" - fogalmazott.
Kitért arra, hogy december 1-je - Erdély és Románia egyesülésének napja - a magyarok életében szomorú nap, "fontos, hogy ma este ne úgy zárjuk a napot, hogy az erdélyi magyarok életében egy újabb szomorú napot éljünk meg".
"Ezért fontos az, hogy ma mindenki menjen el szavazni, akik tudják, hogy mekkora a tétje a választásnak, győzzék meg a bizonytalanokat, vigyék el a családtagokat, ismerősöket és barátokat is szavazni" - jelentette ki.
Beszélt arról, hogy kora délutánig a dél-romániai megyékben magasabb volt a választási részvétel. Elmondta, ő Szárazajtán szavazott, ahol 80 évvel ezelőtt a Maniu-gárdisták ártatlan embereket öltek meg.
"Azt látjuk, hogy vannak olyanok, akik ezt az eszmeiséget akarják visszahozni Romániába, ezt nem engedhetjük meg" - hangsúlyozta Antal Árpád.
Több mint 160 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez
Vasárnap délutánig 162 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez - közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Monica Dajbog tájékoztatása szerint a bejelentések közül 15-nek a kivizsgálása még folyamatban van, 69 alaptalannak bizonyult. Négy bejelentést továbbítottak a Központi Választási Irodához (BEC).
A szavazóhelyiségek megnyitása óta 41 személy figyelmeztetést kapott, és 18 bírságot róttak ki, összesen 64.200 lej értékben. Emellett 45 lehetséges bűncselekmény ügyében indult kivizsgálás.
Két Kolozs megyei esetet is jegyeztek: a tordai rendőrséget arról értesítették szombat este, hogy a Tordaszentmihály községhez tartozó Sinfalván a szavazólapokra ráütötték a szavazóhelyiség ellenőrző pecsétjét. A vizsgálat során kiderült, a pecsételés valamennyi szavazóbiztos jelenlétében történt, ugyanakkor megállapították, hogy az ilyesmit egyetlen hatályos jogszabály sem szankcionálja.
Később a kolozsvári rendőrség közölte, hogy Kalotaszentkirályról is pont ilyen incidensről érkezett bejelentés – írja a cluj24.ro.
Részvétel 17 órakor: 42,12 százalék
FRISSÍTÉS: Vasárnap 17 óráig 7.585.257 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 42,12 százaléka szavazott a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint. Mozgóurna segítségével 94.945-en szavaztak.
A 17 óráig szavazó 7.585.257 személy közül 550.723 külföldön, 546.380 pótlistán, 4343 pedig levélben élt alkotmányos jogával.
Magas volt eddig a részvételi arány Hargita (46,94 százalék), Bihar (44,58 százalék) és Olt (44,55 százalék) megyében. Alacsonyabb volt Vaslui (28,60 százalék), Iaşi (33,86 százalék) és Krassó-Szörény (34,05 százalék) megyében. Kolozs megyei részvétel: 41,57 százalék.
Részvétel 13 órakor: 23,37 százalék
FRISSÍTÉS: Vasárnap 13 óráig 4.208.929 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 23,37 százaléka szavazott a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint. Mozgóurna segítségével 35.535-en szavaztak. A délután 13 óráig szavazó 4.208.929 személy közül 303.189 külföldön, 298.846 pótlistán, 4227 pedig levélben élt alkotmányos jogával.
Magas volt a részvételi arány Olt (26,11 százalék), Argeş (25,27 százalék) és Mehedinţi (25,34 százalék) megyében. Alacsonyabb volt Vaslui (16,03 százalék), Máramaros (17,72 százalék) és Krassó-Szörény (18,11 százalék) megyében. Kolozs megyében a részvétel 21,75 százalék volt 13 órakor.
Kelemen Hunor a magyar közösség jövőjére szavazott
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta vasárnap reggel, hogy a magyar közösség jövőjére és erős parlamenti képviseletére szavazott a parlamenti választásokon – írta az Agerpres hírügynökség.
Az urnáktól távozóban a politikus a sajtónak elmondta: a józan észre szavazott, mert „ebben az őrült világban mindig szükség van egy fix pontra”. Arra kérte a választókat, hogy menjenek el szavazni.
„Nagy a részvétel ebben az órában, és nem lehetünk kevesebbek, mint amennyire szükségünk van egy ilyen helyzetben” – jelentette ki.
Kelemen ugyanakkor arra kérte a választókat, románokat és magyarokat egyaránt, hogy szavazzanak ésszel, racionálisan.
„Gondoljanak a gyermekeikre, a szüleikre, gondoljanak mindarra, ami velük történhet a továbbiakban, mert bonyolult időket élünk” – fogalmazott a politikus, aki szerint vasárnap „Románia Kelet és Nyugat, a múlt és a jövő között” választ.
Az RMDSZ elnöke szülőfalujában, a Hargita megyei Csíkkarcafalva polgármesteri hivatalában szavazott.
Kolozs megye: december 1-én a magyar közösség nem veszíthet
“Azért szavaztam, mert december elsején a magyar emberek nem veszíthetnek. Olyan helyzet van kialakulóban, hogy a magyarellenes erők hatalomra kerülhetnek, és ilyen körülmények között nagyon fontos az, hogy a magyar embereknek erős képviseletük legyen. Azért szavaztam, hogy védjük meg iskoláinkat, anyanyelvünket, szimbólumainkat. A magyarellenes erőkre egy orvosság van, sok magyar szavazat. Arra kérek mindenkit, hogy menjen el ma szavazni, mi magyarok is legyünk sokan az urnáknál” – hangsőlyozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, képviselőjelölt.
Szilágyi Dóra Emese, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltje kijelentette: az erdélyi magyar fiatalok jövőjéért szavazott.
„Azért, hogy ez az ország olyan hely legyen, ahol jó fiatalként élni, jövőt tervezni, családot alapítani. Az egyetlen olyan politikai alakulatra szavaztam, amely kiáll a magyar közösségért, a magyar fiatalokért, de programja minden romániai fiatalnak szól. A szélsőségesek ellen szavaztam, mert tudom, hogy senki más nem fog kiállni a magyar közösségért, kultúránkért, anyanyelvünkért, az iskoláinkért. Arra kérek minden magyar fiatalt, hogy vegye kezébe a sorsát, vegyen részt a mai választásokon. December elsején a magyar közösség nem veszíthet” – nyilatkozta.
„Utolsó száz méteren – az elmúlt hetekben együtt utaztunk árkon-bokron keresztül. Ma arra szavaztunk, hogy magyarként is lehessen jövőnk Romániában. Szavazz te is!” – üzente Tasnádi István Szilárd, az RMDSZ Kolozs megyei szenátorjelöltje a szavazás után.
Részvétel 11 órakor: 12,29 százalék
FRISSÍTÉS: Vasárnap délelőtt 11 óráig 2.214.111 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 12,29 százaléka szavazott a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint. Mozgóurna segítségével 9294 állampolgár szavazott.
A délelőtt 11 óráig szavazó 2.214.111 személy közül 208.532 külföldön, 204.189 pótlistán, 4227 pedig levélben élt alkotmányos jogával.
Magas volt a részvételi arány Olt (14,82 százalék), Teleorman (13,83 százalék) és Mehedinţi (13,82 százalék) megyében. Alacsonyabb volt Vaslui (7,96 százalék), Szeben (8,54 százalék) és Beszterce-Naszód (8,63 százalék) megyében. Kolozs megye az országos átlag alatt: 10,64 százalék ment el szavazni.
„Minden Szatmár megyei lakos jól érezze magát itthon”
„Egy olyan csapatra szavaztam, amely képes arra, hogy megőrizze a szatmáriak értékrendjét, és ezt közvetítse Bukarestben. A mi csapatunk volt az egyedüli, amely az elmúlt években támogatta Szatmár megye fejlődését, azért, hogy minden Szatmár megyei lakos jól érezze magát itthon. Ez a csapat ezt az elvet akarja továbbra is képviselni Bukarestben, ezért megkérek mindenkit, menjen el ma szavazni, mutassuk meg közösségünk erejét most, amikor jövőnk, gyermekeink és szülőföldünk jövője a tét!” – jelentette ki Pataki Csaba, a Szatmár megyei tanács RMDSZ-es elnöke.
Kereskényi Gábor közölte: azokra a törvényhozókra szavaztam, akik eddig is segítő kezet nyújtottak városunknak, akik eddig is támogatták Szatmárnémeti fejlesztési projektjeit, elképzeléseit. Nagyon fontos a mai választás, hiszen közösségünk jövője került veszélybe. Felerősödtek azok a hangok, amelyek mindent akarnak, csak nem a közösség fejlesztését. Arról szavazunk, hogy lesz-e itt jövőnk Szatmárnémetiben, Erdélyben vagy megtorpanunk, és visszamegyünk olyan sötét időkbe, ahova nem szeretnénk visszatérni” – hangsúlyozta Szatmárnémeti polgármestere.
Iohannis egy európai Romániáért adta a voksát
Klaus Iohannis vasárnap reggel az urnáktól távozóban azt nyilatkozta, hogy egy európai Romániáért szavazott a parlamenti választásokon. A leköszönő államfő hangsúlyozta, hogy a vasárnapi szavazásnak nagyon nagy jelentősége van, mert a parlament hozza a törvényeket, és a parlament szavazza meg a kormányt.
„Románia, a romániaiak az euroatlanti irányt választották, és jól választottak. Jól integrálódtunk az Európai Unióba, jó a helyzetünk, a NATO-ban pedig megbecsülésnek örvendünk. De ahhoz, hogy ez ne változzon, így is kell szavaznunk. A következtetés tehát az, hogy tessék szavazni! Én egy európai Romániáért szavaztam” – mondta az államfő.
Traian Băsescu volt államfő azzal a reménnyel szavazott vasárnap a parlamenti választásokon, hogy Románia a jelenlegi fejődési pályán marad, és nem tér vissza száz évet az időben. A politikus a sajtónak kifejtette, hogy a demokratikus változás és az eddigi eredmények megszilárdításának reményében szavazott.
Lasconi a demokráciáért és a szabadságért szállt síkra
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi vasárnap kijelentette: azzal a reménnyel szavazott a parlamenti választásokon, hogy Románia szabad ország marad, szabadon gondolkodó polgárokkal.
A politikus – aki egyben az USR államfőjelöltje – a sajtónak kifejtette, a vasárnapi választásoknak nagy a jelentősége, mert a törvényeket a parlament hozza.
„Olyan tervezeteket készítettünk elő, amelyek fontosak az emberek jóléte (...) és az ország biztonsága szempontjából” – jelentette ki.
Elmondta, egy olyan csapatra szavazott, akik valóban képesek változásokat hozni ebben az országban. Arra biztatta a polgárokat, hogy vegyenek részt a választásokon.
„Jöjjenek el szavazni, mert most megvédhetjük a demokráciánkat és a szabadságunkat. A szomszédságunkban mások fegyverrel a kezükben védik a szabadságukat és a demokráciájukat” – nyilatkozta Lasconi.
Ilie Bolojan: modern és európai Romániát
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szenátorjelölt vasárnap azt nyilatkozta Nagyváradon, hogy a modern és európai Romániára szavazott a parlamenti választásokon.
Az urnáktól távozóban a politikus a sajtónak kifejtette, hogy most a romániaiak hosszú évekre eldöntik az ország irányát. Arra biztatta a választókat, hogy éljenek a szavazati jogukkal, mert minden egyes szavazatnak nagy jelentősége van.
„Ma nem csak az országért szavazunk, hanem emberekre és pártokra is. (...) Én az értékeinkre, a családra, a közösségre és a hazára szavaztam” – jelentette ki.
Bolojan a választóknak azt üzente, hogy az urnazárás után, hétfőtől tegyék félre nézetkülönbségeiket, tiszteljék egymást, és a nemzeti ünnep szellemében legyenek egységesek.
Ludovic Orban: legyen vége az Iliescu-féle demokráciának
Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke azt nyilatkozta vasárnap délelőtt a szavazata leadása után, hogy az „Iliescu-féle demokrácia” és az „urambátyám rendszerű kapitalizmus” végét reméli a parlamenti választások eredményétől.
A politikus a román nemzeti ünnepre emlékeztetve „a sokféleségben is egységre” és hazaszeretetre szólította fel az állampolgárokat, és kijelentette: az erős demokráciára, a szabadságra szavazott azért, hogy Románia a jó úton maradjon, NATO- és EU-tagállamként haladjon előre.
Részvétel 9 órakor: 4,44 százalék
FRISSÍTÉS: A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint vasárnap 9 óráig a választói névjegyzékben szereplő polgárok 4,44 százaléka szavazott a parlamenti választásokon, 46,67 százalékuk nő és 53,33 százalékuk férfi. Városon 5,16 százalékos, vidéken 3,52 százalékos volt a részvétel.
Korcsoportkonként a részvétel eloszlása a következő volt: 4,86 százalék 18-24 évesek; 9,53 százalék 25-34 évesek; 16,49 százalék 35-44 évesek; 43,59 százalék 45-64 évesek; 25,52 százalék 65 évesnél idősebbek.
A legmagasabb részvételi arányt a következő megyékben regisztrálták reggel 9-ig:
* Olt - 4,69%;
* Călăraşi - 4,43%;
* Ilfov - 4,41%;
* Dâmboviţa - 4,24%;
* Teleorman - 4,11%.
A legalacsonyabb részveteli arány a következő megyében tapasztalható a reggel 9 órai adatok szerint:
* Iaşi - 2,8%;
* Máramaros - 2,64%;
* Beszterce-Naszód - 2,56%;
* Vaslui - 2,4%:;
* Szeben - 2,39%.
Bukarestben 3,69%-os volt az urnáknál való részvétel 9-kor.
Călin Georgescu: a jó győzedelmeskedjen a rossz felett
Călin Georgescu független államelnökjelölt kijelentette vasárnap reggel, miután leadta voksát, hogy Romániáért, a tiszteletért, a teljes politikai felelősségvállalásért, a román nemzet iránti teljes elkötelezettségért szavazott.
„Ma arra szavaztam, hogy a jó győzedelmeskedjen a rossz felett, a békére szavaztam, nem a háborúra, a tiszteletre, a román néppel szembeni teljes politikai felelősségre” – nyilatkozta Georgescu.
George Simion: 35 év után megszabadulhassunk a béklyóktól
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kijelentette, hogy a nemzeti ünnepre, Románia gyermekeire és a külföldön élő román állampolgárokra gondolva szavazott.
„Azért szavaztam, hogy 35 év után először megszabadulhassunk a láncoktól, a béklyóktól, megszabaduljunk azoktól, akik egy gazdag országban szegénységben, fogolyként akarnak minket tartani. A külföldre vándorolt románokra gondolva szavaztam, hogy ők nem árulók és nem szakképzetlen munkások. Az idősekre gondolva szavaztam, akiket ma megaláznak, illetve az utalványok és a különböző szociális juttatások révén tartanak fogságban” – fogalmazott George Simion.
Az AUR elnöke a polgármestereknek is üzent. Felszólította őket, tartsák távol magukat a szavazóhelyiségektől, és hagyják békén a kiszolgáltatott embereket.
Diana Şoşoacă: nacionalista, patrióta, szuverén és független országot
Az SOS Románia Párt elnöke, Diana Şoşoacă azt nyilatkozta, hogy olyan Romániát szeretne, ahol tiszteletben tartják a nemzeti ünnepet, nem olyan parlamenti választásokat, amelyek eltörlik ennek a napnak a jelentőségét.
Az európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi kormány semmibe veszi Románia nemzeti ünnepét. „Ezért Romániának változnia kell, mindenekelőtt az embereknek el kell menniük szavazni, tömegesen” – fogalmazott a politikus.
Kifejtette: az országnak a rendszerváltás óta még nem volt olyan vezetője, aki Romániáért és a románok érdekeiért küzdött volna. Hozzátette: nacionalista, patrióta, szuverén és független Romániát akar, egy olyan országot, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát nemcsak garantálják, hanem tiszteletben is tartják. Emellett olyan Romániát szeretne, ahol tisztességes az igazságszolgáltatás – idézte Şoşoacăt az Agerpres.
Egyébként a politikus szombatról vasárnapra virradó éjszaka több személlyel a legionárius mozgalom vezetőjére, Corneliu Zelea Codreanura emlékezett Tâncăbești községben, a szélsőjobb és vasgárdista politikus meggyilkolásának 86. évfordulóján. Az Ilfov megyei rendőrség kivizsgálást indított az ügyben.
Részvétel 8 órakor: 2,37 százalék
FRISSÍTÉS: Vasárnap reggel 8:00 óráig 425.942 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 2,37 százaléka szavazott a parlamenti választásokon az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint. Városon 313.779-en, vidéken pedig 112.163-an szavaztak reggel 8-ig. Négy választópolgár mozgóurna segítségével élt szavazati jogával.
A reggel 8 óráig szavazó 425.942 személy közül 171.039 külföldön adta le voksát - 166.696-an pótlistán, 4227-en pedig levélben.
2020-ban a részvételi arány 8:00 órakor 1,29 százalékos volt.
Csak a lakóhelyen lehet szavazni
A szavazásra jogosult választópolgárok két szavazólapot kapnak: egyet a szenátusi, egyet a képviselőházi jelöltlistákkal.
A választópolgárok egyénileg szavaznak, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütniük a VOTAT feliratú bélyegzőt, amelyen a preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtaniuk és urnába dobniuk a szavazólapot, hogy a hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint a választói névjegyzékben 18.008.555 személy szerepel. Az ország területén 18.968 szavazókörzetet alakítottak ki.
A szavazás napján a lakóhelyük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek.
A romániai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak az országban: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhetnek. Ezt a kórházban fekvő betegek is igényelhetik, mint ahogyan a rendőrségi őrizetben, házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is, akiktől nem vonták meg ezt a jogot.
Az országban 7 órától 21 óráig tart a szavazás. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.
A külföldi szavazóhelyiségekben már szombaton 7 órától lehet szavazni.
A parlamenti választásokra 31 párt és pártszövetség, illetve a nemzeti kisebbségek 19 szervezete összesen több mint 8000 jelöltet állított.
