SZERZŐ: MÓRA LÁSZLÓ kajántói lelkipásztor
Ötven napja jelent meg itt a bezárt ajtók ellenére. Köszöntött a békesség szavával. Mennyire megijedtünk, utána meg milyen boldogok voltunk. Láthattuk őt, még a sebeit is megmutatta. Akkor felcsillant a remény, folytatódik a három év tanítása, a csodák által megint sokan meggyógyulnak. Azután meg ott, a hegyen felhő takarta el őt, ahogy felemelkedett. Az angyalok valamit mondtak, hogy visszajön. De eltelt tíz nap. Tíz nap, és semmi. Mennyit kell még várnunk? Mit kell tennünk? Ki ad tanácsot? Megint magányosak lettünk. A többiek elszéledtek, Mátyás megválasztása után. Maradtunk mi tizenketten, bezárkózva ebbe a házba, tele kérdésekkel, kételyekkel. Visszamenni a halászhálóhoz? Megváltozott az élet, vámszedő nem tudok már lenni.
Kintről behallatszik az ünnepre készülő sokaság zaja. Ki kellene menni közéjük, és ünnepelni, áldozatot vinni a templomba. Az akarat ott van, de a test nem engedelmeskedik. Valami ott tartja őket. Egy láthatatlan erő, aminek akaratuk ellenére engedelmeskednek.
Péter megszólal – imádkozzunk, testvérek. Kérjünk választ a kérdéseinkre. Az ima csendjébe belevegyül a kinti zaj. Egyre erősebbé válik, sőt valami elnyomja azt. Viharnak a hangja. De az ablaktáblákon át beszűrődik a napsütés. Mi ez a hang? Ez a süvítés, ami betölti a szobát. Erős, mégsem félelmetes. Nem is a fülükkel hallják, inkább érzik, átélik, akárcsak a fényt, a lángot, ami körülveszi őket. Rájuk száll, befogadják életükbe, lelkükbe. Ekkor eltűnnek a kételyek, a kérdések. Eltűnik a félelem is. Megtörténik a csoda, ajándékot kaptak attól, aki a mennyekbe emelkedett. A megígért ajándékot. Nem maradnak magukra ebben a világban. A mester gondoskodott a segítségről. Magától nyílik az ajtó, és kilépnek a fénybe, az emberek közé. Valami sugárzik róluk, akár Mózesről, amikor lejött a hegyről, ahol színről színre látta az Urat.
A tizenkettő elkezd beszélni. Különös dolgokat mondanak Isten szeretetéről, meg hogy van feltámadás és örök élet. Beszélnek Isten fiáról, aki mindezt meg tudja adni. A csodáról, amit átéltek. A sokaság elámul. Kik ezek az emberek, és hogyan értjük őket, hogy beszélik a mi nyelvünket? Ők meg csak szólnak azzal az erővel, amit kaptak. A városban meg visszhangzik Péter szava: térjetek meg és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.
Fotó: Zsombori Erzsébet – Zsimbi: Pünkösd, 2024 (batikolás, selyem, akvarell)
