Adevărul: megbuktatná magát az Orban-kormány az előrehozott választások kedvéért
December végén az RMDSZ azt az álláspontot fogalmazta meg: támogatja a parlamenti választások előrehozását. Kelemen Hunor a döntést azzal indokolta: Romániában hét és fél év óta nincs stabil kormányzás, 2012 óta kilenc kormány volt, ilyen körülmények között nem lehet tervezni, az előrehozott választások pedig megoldást jelentenének.
Az Adevărul úgy tudja, az RMDSZ a liberálisoknak kedvező előrehozott választások támogatásáért cserébe azt a feltételt támasztotta, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. Mint ismeretes, a román pártok – a szintén ellenérdekelt szociáldemokratákon kívül – az kétfordulós polgármester-választás bevezetését szorgalmazzák, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a tavaszi önkormányzati választásokon meggátolni a helyhatóságok többségét vezető PSD-s polgármesterek újraválasztását – idézi a lapot az MTI.
A lap kommentárjában azt veti fel: Ludovic Orbannak nem is az RMDSZ támogatására, sokkal inkább ellenszavazatára van szükség, erre akarja rávenni, ezt akarja kiprovokálni a magyar képviseletből. A liberálisok (abszurd módon) azt szeretnék elérni, hogy a szociáldemokraták az RMDSZ-szel együtt buktassák meg őket. Ha ugyanis Orbanék felelősségvállalással vinnék át a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, az RMDSZ biztosan megszavazná a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, amit különben a PSD hétfőn ismét kilátásba helyezett.
Az Adevărul kizártnak tartja, hogy a PNL a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előrehozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén. Bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén viszont ez a veszély nem áll fenn.
Az Adevărul szerint egy ilyen forgatókönyvvel mindenki jól járna, az előrehozott választások ügye sínre kerülne, amelynek következtében a PNL megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és a PSD pedig meggátolná a választási törvény módosítását. Hozzátehetnénk: a kétfordulós polgármester-választásért való felelősségvállalásért Ludovic Orbant azzal sem lehet majd megvádolni, hogy beadta a derekát az ezt ellenző RMDSZ-nek.
Az Adevărul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) kisebb frakciót, mint az utóbbi időben megerősödött Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), ha a PNL megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát.
Kelemen Hunor lapunknak elmondta: tavaly valóban egyeztettek a liberálisokkal, a szövetség is az előrehozott választások mellett tette le a garast. A kétfordulós polgármester-választás elvetése mint feltétel, azért nem merülhetett fel, mert az RMDSZ-nek az az álláspontja: ennek bevezetése néhány hónappal a választások előtt kimeríti az alkotmánysértés fogalmát, a szövetség részéről fel sem merülhet ez a lehetőség.
Amiről viszont konkrétan is szó volt a liberálisokkal való tanácskozáson, az a polgármesterek, önkormányzati képviselők mandátumának négyről öt évre való meghosszabbítása, ennek a módosításnak pedig semmilyen törvényes akadálya nincs – emelte ki a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint szét kell választani a parlamenti választásokat az önkormányzatitól, ezeknek ugyanabban az évben, fél éves különbséggel való megszervezése sok hátránnyal jár. Az őszi parlamenti választásokat követő koalíciók például sok esetben felülírják a tavaszi helyhatósági választások után helyileg létrejött együttműködéseket, ami instabilitáshoz vezet. (Lásd Kolozs megye esetét, ahol megyei szinten a liberálisokkal van az RMDSZ szövetségben, míg az országos politikában a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési szerződést 2016-ban – tehetjük hozzá.)
Kelemen szerint az ötéves mandátum sokkal nagyobb tervezési szabadságot biztosít a helyi vezetőknek, az Európai Unió költségvetése is öt évre tervez. Amint a szövetségi elnök elmondta: a liberálisok részéről még nem fogalmazódott meg álláspont arra vonatkozóan, hogy a 2020-ban megválasztott önkormányzati képviselők mandátuma 2025-ig tartson.
