Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.
A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben. A légitámadások következtében lakóépületekben is keletkeztek károk – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. Személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett hír. A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnali televíziós beszédében azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.
Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen. Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.„A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.
Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.
Eközben Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben jelentette be azután, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot.
„Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.
Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon.
A NATO összehangolt válaszáról egyeztettek
A NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.
Románia határozottan elutasítja az Ukrajna elleni orosz támadást
Romániában Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciuca miniszterelnök is határozottan elutasította szerda hajnali állásfoglalásában az Ukrajna ellen intézett orosz támadást. „Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet” – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában.
A román államfő megállapította: "az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét”.
Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának.
Az államfő ugyanakkor azt is közölte: a román állampolgároknak nincs mitől félniük. Országuk a NATO-tagság révén története legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi.
Nicolae Ciucă miniszterelnök állásfoglalásában arra is kitért, hogy Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és a biztonság fenntartójaként kellene viselkednie. Ezzel szemben súlyosan megsérti a nemzetközi jogelveket. A kormányfő hozzátette: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonságának a biztosítása érdekében.
EU: Oroszországnak felelnie kell az "igazságtalan" támadásért
Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal - tették hozzá.
Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett
Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett - jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán.Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.A magyar kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása - hangsúlyozta a tárcavezető.
Ukrán katonai gép szállt le Bákó repülőterén
A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint ukrán katonai repülőgép szállt le Bákó repülőterén.
A Suhoi 27 típusú repülőgépet a román hadsereg két F-16 Fighting Falcon vadászgépe kísérte a 95-ös bákói katonai repülőtérre, és arra kényszerítette, azonnal szálljon le.
Leszállás után az ukrán pilóta a román hatóságok rendelkezésére bocsátotta magát.
Iohannis összehívta a Legfelsőbb Védelmi TanácsotA román elnöki hivatal sajtóközleménye szerint az ukrajnai konfliktusra való tekintettel az államfő ma 11 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot.Az értekezletre a Cotroceni-palotában kerül sor.
Kelemen Hunor: aggódunk a kárpátaljai magyarokért"Mélységesen elítéljük és elfogadhatatlannak tartjuk az orosz inváziót Ukrajna ellen. Szolidárisak vagyunk Ukrajnával és az összes ott élő nemzetiséggel. A nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására. Romániának fel kell készülnie a háborús menekültek fogadására. Aggódunk a kárpátaljai magyarokért és az Ukrajna területén élő román közösségért. Szeretném tudatni velük, hogy ebben a nehéz időszakban szamíthatnak ránk!" - írja Facebook bejegyzésében az RMDSZ szövetségi elnöke.
„A kijevi magyar rokonok, barátok elindultak Kárpátalja felé”A Beregszászi Református Egyházkerület és a városban működő diakóniai szolgálat főgondnokát, Nagy Bélát arról kérdeztük, mi jelenleg a helyzet Kárpátalján. A gondnok 1989 óta látja el ezt a feladatot.
- Nem tudtam követni a híreket, nem tudtam leülni a számítógép elé megnézni, melyek a fejlemények. Nálunk még nem sok érzik az egészből, ám Kijevben élő, dolgozó rokonok, barátok, ismerősök értesítettek, hogy elindultak Kárpátalja irányába. Innen aztán egyesek a határövezetbe szándékoznak menni. Hadiállapotot hirdettek, hatalmas sorok kígyóznak a benzinkutak előtt, nem tudunk tankolni. Mindenki rohan az üzletekbe, veszi fel a pénzt a bankautomatákból. Csak a jóisten tudja, mi következik. A 18-60 közötti személyeket nem engedik ki az országból, a többiekkel azt csinálnak, amit akarnak. Éppen a katasztrófavédelmi raktárhoz sietek, vegyük elő a matracokat, szállásoljuk el a menekülteket – mondta Nagy Béla. (Kiss Olivér)
Moldova kormánya szükségállapot bevezetését kezdeményezte és lezárta az ország légterét
Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött.Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében - amelyet a romániai hírtelevíziók is élőben közvetítettek - elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, melynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet.Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chisinaui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chisinauba érkezett állampolgároknak.Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni.Az Agerpres hírügynökség Andrei Spanut, a moldovai infrastruktúra és regionális fejlesztés miniszterét idézte, aki bejelentette: a Legfelsőbb Biztonsági Tanács javaslatára helyi idő szerint 14 órától lezárják Moldova légterét, és az országba tartó repülőgépeket más repülőterek felé irányítják.A Digi24 hírtelevízió hozzátette: mivel Moldova csak Ukrajnával és Romániával határos, és Ukrajna légtere szintén le van zárva, Románia fogadhatja a Moldovába tartó repülőket.Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnakAz orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: "a többi az ukrán nép döntésének kérdése".A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a "megszállás" kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) "a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat" készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot "semmi sem fenyegeti". közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok "népi milíciái" mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és "ellentámadásba" mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztásaság" vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy rétesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.(Borítókép: Ukrán Elnöki Hivatal)
