Varsó hivatalosan is kérte a NATO-szerződés negyedik cikkének aktiválását
A lengyel hatóságok arra is felszólították a határ menti Podlaskie, Mazowieckie és Lublin vajdaságok lakóit, hogy maradjanak otthon, emellett ezeken a területeken a legmagasabb szintű készültséget vezették be. A Lublini vajdaság közvetlenül Ukrajnával határos; Podlaskie a legközelebbi pontján mintegy 50–70 kilométerre van a határtól, míg Mazowieckie nagyjából 120–150 kilométerre fekszik Ukrajnától.
Varsó fő nemzetközi repülőterét ideiglenesen lezárták az állambiztonság garantálásával kapcsolatos, előre nem tervezett katonai tevékenység miatt, valamint három másik repülőteret is érintettek a korlátozások. A varsói repülőtér később, 7:30 körül jelentette be, hogy Lublin kivételével újra megnyitották a légteret Chopin, valamint a modlini és rzeszówi repülőterek felett.
Precedens nélküli eset
Az eset az első olyan közvetlen összecsapás, amelyben egy NATO-tagállam a saját légterében orosz eszközöket semmisít meg azóta, hogy Oroszország 2022-ben megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Bár lengyel vadászgépeket korábban is többször riasztottak a háború miatt, ezek a bevetések eddig főként az orosz drónok figyelemmel kísérésére vagy kísérésére korlátozódtak, amelyek rövid időre átrepültek a lengyel légtér felett ukrajnai célpontjaik felé tartva – nem pedig azok lelövésére.
Szerdán Lengyelország kérte a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazását, folyamatban vannak a szövetségesekkel folytatott konzultációk Lengyelország légvédelmének megerősítése érdekében – mondta Tusk.
A NATO szerződés 4. cikkelye azt mondja ki, hogy „a Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”. Ha a 4. cikkelyt élesítik, akkor a NATO-tagok megtárgyalják a kialakult helyzetet és döntenek a közös lépésről. Ennek a lényege az, hogy ebben az esetben az Észak-Atlanti szövetség lép fel, nem pedig csupán egy tagállam, és általában nem követi fegyveres beavatkozás.
Tusk is arról beszélt szerdán, hogy nincs okuk azt állítani, hogy Lengyelország hadiállapotban lenne, de most állnak a legközelebb a második világháború óta egy fegyveres konfliktushoz. A lengyel kormányfő azt is elmondta, hogy Varsónak a szolidaritásnál többre van szüksége, a szövetségesek nagyobb támogatására számít.
Az 5. cikkellyel ellentétben, amelyet csak egyszer alkalmaztak, a 4-est már hétszer alkalmazták a NATO történetében. Legutóbb Bulgária, a Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia kért konzultációt a 4. cikk alapján, 2022. február 24-én, válaszul az Ukrajna elleni orosz támadásra.
Lengyelország lezárja a fehérorosz határt
Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a tizenkilenc UAV Fehéroroszország területéről lépett lengyel légtérbe. Varsó szerint az ukránok figyelmeztették őket a drónokra, Minszk viszont állítja: ők szóltak a szomszédaiknak a "légvédelmi tűz miatt pályát tévesztő" drónokról.
Ukrajna nagy részén, beleértve a nyugati, Lengyelországgal határos részeket is, szerdára virradó éjjel légiriadó volt érvényben orosz rakéta- és dróntámadások miatt.
Donald Tusk különben már kedden bejelentette: Lengyelország lezárja a fehérorosz határt a napokban kezdődő, Zapad 25 elnevezésű fehérorosz–orosz hadgyakorlat miatt.
Tusk a döntést azzal indokolta, hogy pénteken kezdődik az agresszív jellegű Zapad 25 hadgyakorlat, amelynek helyszíne a lengyel határhoz közeli térség, és amelynek része a Suwalki-folyosó elfoglalásának szimulációja is.
A Suwalki-folyosó egy mintegy száz kilométer hosszú sáv a litván határ mentén, és elválasztja egymástól az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávét és Fehéroroszországot. Ha Oroszország elfoglalná ezt a területet, akkor elvághatná a balti államokat (Litvánia, Észtország, Lettország) a többi NATO-tagállamtól.
Tusk arra is utalt, hogy Lengyelországot más provokációk is érik Oroszország és Fehéroroszország részéről. Felidézte, hogy a fehérorosz hatóságok a múlt héten letartóztattak egy lengyel állampolgárságú szerzetest kémkedés gyanújával.
Lengyelország már korábban is jelentősen korlátozta a forgalmat a lengyel–fehérorosz határátkelőkön, a közúti forgalom számára jelenleg még a Terespol és a Kukuryki melletti átkelőpont van nyitva, a vasúti forgalom – kizárólag a teherszállítmányok – a Terespolban és Kuznica Bialostockában működő határátkelőn keresztül haladhatnak még át.
A Fehéroroszországon át Lengyelországba irányuló illegális bevándorlás miatt Lengyelország riasztórendszerrel ellátott acélkerítést is épített a fehérorosz határon. A növekvő migrációs nyomás miatt Lengyelország a múlt héten további 90 nappal meghosszabbította a lengyel–fehérorosz határsáv egyes szakaszaira vonatkozó belépési tilalmat is.
Amerika is reagált
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere elmondta, hogy tájékoztatást kapott az orosz drónok által elkövetett lengyel légtérsértésekről.
Joe Wilson republikánus amerikai kongresszusi képviselő háborús cselekménynek nevezte Oroszország ismételt lengyel légtér sértéseit, továbbá felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy vezessen be olyan szankciókat, amelyek csődbe viszik Oroszországot.
„Oroszország iráni gyártmányú drónokkal támadja a NATO-szövetséges Lengyelországot, alig egy héttel azután, hogy Trump elnök fogadta Nawrocki elnököt a Fehér Házban. Ez háborús cselekmény, és hálásak vagyunk NATO-szövetségeseinknek, hogy gyorsan reagáltak Putyin háborús bűnösnek a szabad és termékeny országok ellen folytatott, provokálatlan agressziójára”– írta az X-en.
A politikus arra is felszólította Trumpot, hogy lássa el Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyekkel Oroszország belsejében is csapást lehet mérni. „Putyin már nem elégszik meg azzal, hogy Ukrajnában anyákat és gyermekeket bombázva veszít; most már közvetlenül teszteli a NATO területén a mi elszántságunkat. Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem ismer határokat.”
Hangsúlyozta, hogy a szabad és virágzó nemzetek megtanítják Oroszországot a határokra.
Nicușor Dan: hasonló helyzetben Románia ugyanúgy fog reagálni
Románia szolidáris Lengyelországgal, hasonló helyzetben ugyanúgy fog reagálni - jelentette ki szerdán Nicușor Dan. Az államelnök szerint Románia területére eddig csak véletlenül estek le drónok, amennyiben azonban a lengyelországihoz hasonló eset történik, elő van készítve a törvényes eljárás ezek megsemmisítésére. „A lakosságnak nem kell aggódnia” - fűzte hozzá.
Ionuț Moșteanu védelmi miniszter is Románia szolidáritásáról biztosította Lengyelországot.
„Ez nagyon súlyos incidens. Egy NATO-tagállam légterének megsértése elfogadhatatlan és veszélyes eszkaláció Oroszország részéről. Románia állandó kapcsolatban áll szövetségeseivel” - írta Moșteanu.
Moszkva: az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását
"Lengyelország területén nem volt tervbe véve objektumok megsemmisítése" - írták a Moszkvában kiadott tájékoztatásban.
A tárca szerint azoknak a drónoknak a maximális hatótávolsága, amelyek állítólagosan áthaladtak a lengyel határon, legfeljebb 700 kilométer.
Az orosz védelmi minisztérium kinyilvánította készségét arra, hogy konzultáljon a lengyel társtárcával az ügyben.
A minisztérium közölte, hogy az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán földi, tengeri és légi indítású, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal csapást mértek az ukrán hadipari komplexum vállalataira Ivano-Frankivszk, Hmelnickij és Zsitomir megyékben, valamint Vinnica és Lviv városban.
