Örökre ördögtérgyés
Miután az Ördögtérgye néptáncegyüttes idén ünnepli 25. szülinapját, az egyesület úgy döntött, itt az ideje papírra vetni a csoport történetét, emlékeit, működését. Ennek nyomán jött létre a 25 Éves az Ördögtérgye című emlékkötet, amelyet az együttes egyik vezetője, Miklós Márta szerkesztett. A táncháztalálkozó utolsó napján került sor a kötet bemutatására. A szerkesztő elmondta: ez az első nagyszabású könyv, amely a tánccsoport és az egyesület munkáját foglalja össze.
A kötet elején az együttes történetét ismerhetjük meg röviden, s mivel az Ördögtérgye logója a körforgást szimbolizálja, Miklós Márta is hasonló motívum mentén építette fel a történeti áttekintést. Elmondása szerint a virág életéhez hasonlította az egyesületet, így született meg a négy egység: sarjadzás, virágzás, hervadás, új hajtások. A sarjadzás a megalakulás, összeszokás és az első fellépések időszaka, amely 1999-től 2002-ig tart. A virágzás a 2003 márciusától 2020 januárjáig tartó periódust fedi le: az egyesület első, egész estés műsorától egészen a Covid-19 járvány okozta lezárásokig, ezután és emiatt következett be a hervadás. A kijárási korlátozások és a távolságtartás megakadályozta az egyesületet, hogy állandó székhelyén, a Diákművelődési Házban találkozzon és próbáljon, az online térre szorult a kapcsolattartás a tagok között. Ez azonban véget ért, és elkezdődött az új hajtások korszaka 2022. Tavaszán, és ez máig is tart. Az Ördögtérgye az utánpótlás-nevelést is kifejezetten fontosnak tartja, ez a kezdeményezés 2001 októberében indult, először csak időszakos táncoktatásként, aztán, a nagy sikerre tekintettel, állandó része maradt a csoportnak, ezért kapott külön fejezetet a kötetben.
A hagyományos népi divatbemutató idén sem maradt el
Az ünnepi emlékkönyvben olvashatunk nagy és sikeres műsorokról, az együttes és az egyesület által szervezett eseményekről, Miklós Márta szerint azonban a legszebb része mégis a Milyen is ördögtérgyésnek lenni? című fejezet, amelyben egykori és jelenlegi tagok egyaránt írnak arról, hogy mit jelent, jelentett számukra ehhez a közösséghez tartozni. „Az Ördögtérgye velünk aludt. Vele keltünk, vele feküdtünk”. „A jelenlétünk garantálta a fergeteges hangulatot és a magas szakmai színvonalat is”. „A csapat nem csak attól volt csapat, hogy a próbákon találkoztunk, hanem mindenhol”. „Ha az ember valaha ördögtérgyés volt, az egy örök érvényű dolog”.
Ahol a modern divat a népi motívumokkal találkozik
A Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó hagyományos pillanata a népi divatbemutató, ez idén sem maradt el. Ez alkalommal öt alkotó munkáit tekinthették meg az érdeklődők a bemutatón. Először Cserey-Both Zsuzsa nemezelt mellényeit, lájbijait öltötték magukra a modellek. Az alkotó szerint szerencsés, hogy pont a nemezelésbe szeretett bele, hiszen ez egyszerre több érzékszervre is hat. Varga Enikő, aki a gyermeknevelési szabadság alatt kezdett komolyabban foglalkozni a varrással, táncházas szoknyákat, kötényeket és egyszerűbb viseleteket hozott, a kifordítható, mindkét oldalán viselhető szoknya sem maradt ki a sorból. A Nolin kiegészítők alkotói, Târzioru Karolina és Fazakas Noémi Kolozsváron ismerkedtek meg és a néptánc szeretete mellett az alkotás is összeköti őket: égethető gyurmából készítenek ékszereket és egyéb kiegészítőket, amelyek a népi motívumok mellett modern, minimalista jegyeket is hordoznak. A népi divatbemutatót Székely Melinda alkotásai zárták, aki édesanyjával működtet varróműhelyt 2005 óta. Kollekciójának ihletője a széki népviselet, ezt azonban a modern szabású ruhák kiegészítéseként, díszítésként használta.
Válaszúti táncokat tanítottak az érdeklődőknek
Ünneplés táncházas módra
Szombat este gálaműsorral ért véget a 20. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó. Miklós Sándor, az Ördögtérgye együttes vezetője és egyesületi elnöke, valamint Flavius Milășan, a Diákművelődési Ház igazgatója köszöntötték a gálaműsor közönségét. Felhívták a figyelmet a népi kultúra fontosságára, annak népszerűsítésére és a fiatalok szerepére ebben a folyamatban. Milășan az együttes születésnapja alkalmából átadott egy plakettet Miklós Sándornak, kifejezve a művelődési ház háláját azért, hogy az Ördögtérgye évtizedek óta a kultúra és a fiatalok szolgálatában áll.
A köszöntők után, szavak helyett a tánc beszélt. A műsor első felében meghívott néptáncegyüttesek (Délikert Möndörgő, Cuháré, Kaláka, Mérai Cifra, Sapientia Táncművészeti Kar, Szarkaláb, Szeret, Zurboló) és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem népzene szakos hallgatói léptek fel, ízelítőt adva magyarországi és romániai népi zenékből, táncokból. A marossárpataki táncoktól, a nyírségieken keresztül, a kalotaszegin át a kibédi zenéig, sok más régió népi kultúrájából is ízelítőt kapott a közönség. Nehéznek bizonyult ülve élvezni a műsort, a nézőtéren többen lábbal vagy kézzel követték a színpadon látottakat, néhányan fejmozgás kíséretében dudorászták az ismert és kevésbé ismert népi rigmusokat.
Rövid szünet után, a gálaműsor második felében az Ördögtérgye Néptáncegyüttes Körforgásban című, jubileumi előadására került sor. A produkció a romániai folklór több szegletét is lefedte, magyar és román nyelvű nóták egyaránt felcsendültek. Az együttes tagjai számtalanszor viseletet váltottak, az előadás szerkezete a körforgásra épült, a különböző táncok is eszerint követték egymást. A műsor végén régi és új, alapító és friss ördögtérgyések együtt mulattak és táncoltak, igazi táncház hangulat kerekedett a színpadon. Az együttes születésnapját és jubileumi műsorát a közönség tapsovációval köszöntötte.
