– Gaal György kötete különleges könyv, amelyet böngészni, időnként olvasgatni kell. De kiindulópontja is a további kutatásoknak – fogalmazott Egyed Emese nyugalmazott BBTE-oktató, aki szerint a mű olvasócsalogató is. A kötet felsorolja az ismeretek forrásanyagát, képi, szöveges forrásokat, portrékat, évkönyveket, tanrendek címlapjait egyaránt. Ezek emlékeztetnek arra, hogy az egyetemi könyvtárban, levéltárban megtalálhatóak a letűnt idő bizonyságai. – Fellegvárról beszél, ami magaslatot, parnasszust jelent. Tudományosságról beszél, amely arra emlékeztet, hogy nincs oktatás tudományos kutatás nélkül – fogalmazott Egyed Emese. A könyvnek van egy elbeszélő, narratív része is, ami nem 1872-től indul, hanem visszamegy a múltba, a felekezeti egyetemalapítási kísérletek idejébe. De napjainkig már nem terjed ki, pedig a szerző nagyon jól ismeri a mostani rendszert. A narratív rész után következnek az úgynevezett analitikus részek. A kötet nem részletezi valamennyi diszciplína tanítását, hanem elsősorban a jogra és az orvostudományra koncentrál – derült még ki a könyvbemutatón.
– Gaal György egész életében az oktatást kutatta: akkor is, amikor a Házsongárdi temetőről adott ki könyvet, amikor kolozsvári útikönyvet ismertetett vagy amikor a Rhédey-palota történetét írta meg. Valahogy mindig arról is szó volt, hogyan tanultak az emberek, mi tanúsítja a tanulás történetét. Ez a változatosság nemcsak az érdeklődési körének szélességét mutatja, hanem azt is, amit nem minden tudósnál tapasztalunk, hogy összefüggésben kíván látni – fogalmazott Egyed Emese, aki szerint ezek a kötetek fontos művelődéstörténeti spektrumot képviselnek, és várostörténeti tanulmányok is egyben. A könyv szerkezetéhez visszatérve még elmondta: a szerző intézményekről, személyiségekről nyomozott ki fontos információkat, de megtalálható benne a rektorok, tanárok jegyzéke is. – Lexikonfélének is látom ezt a könyvet, mivel bizonyos oktatási épületek tervrajzai is szerepelnek benne. Kimondhatatlanul izgalmas megtudni, melyik épületnek mi volt a rendeltetése. Másképp járunk a város épületei között, ha tudjuk, egykor mi volt bennük – tette hozzá Egyed Emese, aki arra is rámutatott, hogy Gaal György általában nem egy forrásból dolgozik, hanem leellenőrzi egyik forrását egy másikkal: az egyetemi könyvtárban őrzött tantervek mellett korabeli újságokat és egyéb hírforrásokat is megvizsgál. – Kevés olyan tudós van, aki időt szán arra, hogy amit kutatott, közkinccsé tegye. Ilyen szempontból Gaál György adakozó tudósnak számít. Kívánom, hogy az olvasók fedezzék fel az őket érdeklő vonatkozásokat – jegyezte még meg a nyugalmazott oktató.
Gaal Györgytől megtudtuk, nem ez az első munkája a Ferencz József Tudományegyetemről: már 1997-ben megjelent egy kisebb formátumú könyv. De a Szegedi Tudományegyetem létesítésének századik évfordulójára is írt egy tanulmányt a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem épületeiről. Ezen a harmadik köteten háromnegyed évig dolgozott, és az egyetem 1872–1945-ig terjedő időszakát mutatja be. A rektorok, dékánok, tiszteletbeli rektorok névsorát első alkalommal közölte, szintén első alkalommal készítette el az egyetem összes tanárának – 264 személynek a – névsorát, születési és elhalálozási dátumával. Szerepel benne minden, 1945-ig bekövetkezett esemény, ami a felsőoktatással kapcsolatos és Kolozsvárhoz kötődik.
