Átalakult a munkaerő-kereslet, de Kolozsvár helyt áll
A 15. Kolozsvári Magyar Napok múlt heti gazdag programkínálatának egyik közérdekű beszélgetése Kolozsvár jövőjéről szól, hiszen Erdély fővárosa komoly kihívásokkal néz szembe a következő évtizedben. A Vallásszabadság házában megtartott beszélgetésen jelen volt Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester, Ambrus Ádám ingatlanbefektető, Szász Levente egyetemi tanár, rektorhelyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemről, Szélyes Levente a Codespring cég tulajdonosa, valamint a beszélgetés moderátora, Kereszturi Zsolt, az RMKT Kolozsvár alelnöke.
Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a tömegközlekedésre tért ki.
– Kolozsvár egyik legnagyobb problémája a túlzsúfoltság és a forgalom. A rövid távú megoldás a tömegközlekedési buszpark teljes megújítása, a modern és környezetbarát megoldások bevezetése. A lakónegyedekből a központ felé vezető tömegközlekedés meg van oldva, viszont a negyedek közötti még nincs teljes mértékben. A város környékén levő falvakból Kolozsváron dolgozó nyolcvanezer fős lakosság közlekedése érdekében országos stratégiát kell kidolgozni a metropoliszi politikák gyakorlatba ültetése céljából. A tömegközlekedési infrastruktúrát a városnak és a környező falvak önkormányzatainak közösen kellene fejleszteniük – mondta Oláh Emese.
Hozzátette, hogy reményeik szerint szeptember végén vagy október elején elkezdődik a metróépítés:
– Jelenleg a közművek átköltöztetése zajlik, ám ez nagyon nehezen megvalósítható. Optimista meglátással 2031 a befejezés egyik határideje. A 2026-os határidő a metróállomások, és nem az összekötő szakaszok megépítésére vonatkozik. Az RMDSZ stratégiája szerint a város körgyűrűje lett volna a legfontosabb. A terv már 2007-ben felvetődött, de most sincs összefüggő körgyűrűje Kolozsvárnak. Szükség volt arra, hogy a körgyűrű megépítését három részre osszák, mert egyetlen kivitelezési csapat nem tudta volna megvalósítani. A körgyűrű első szakasza az, amely elhalad a regionális sürgősségi kórház közelében. Ezt a 3,5 kilométeres részt külön kell megvalósítani. A második és harmadik rész kivitelezése versenytárgyalás tárgyát képezi. Reméljük, hogy lesznek komoly jelentkezők, akik jól előkészített terveket tudnak leadni. Ebben az évben el lehet kezdeni a kisajátítást, jövőre pedig a munkálatokat, ezáltal pedig be lehet hozni a lemaradást a körgyűrűnél. A harmadik programot, azaz a gyorsvasút kiépítését sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem tudja felvállalni. Ez a kormány projektjévé vált. Ott is sok problémát fedeztek fel. A munkálatokkal semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt 8 hónapban – folytatta az alpolgármester.
Megtudtuk: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy campus építésében érintett, amelynek keretében pályakezdő fiataloknak építenének lakásokat (is) uniós forrásból. Az uniós támogatás azért is szükséges, mivel az Európai Unió is tudatában van annak, hogy a helyi önkormányzatok nem tudják egyedül megoldani az általános ingatlanválság problémáját. A lakáshiány nemcsak Romániát, hanem egész Európát érinti. Egyetlen önkormányzattól sem várható el, hogy szabályozza az ingatlanárakat vagy a bérleti díjakat. Sajnos, jelenleg az EU nem hirdetett meg kiírást szociális lakásokra. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal pedig nem „ingatlanjátékos”, aki egyedül tudjon lakónegyedet felépíteni, továbbá a kötelező közbeszerzési eljárások is nehezítik az önkormányzatok lakásépítő törekvéseit – magyarázta az alpolgármester.
– Az ingatlanpiacon a 2007-2008-as időszak számít a nullpontnak, amikor tíz éven át gyűjtött átlagfizetésből lehetett venni Kolozsvárt egy ötven négyzetméteres lakást. Ma ugyanez tizenöt éven át gyűjtött átlagfizetésből lehetséges. De Románia, illetve Kolozsvár még így is jobban áll e téren, mint Németország és Ausztria, ahol akár 25 évi bérből lehet egy ilyen méretű tömbházlakást vásárolni. Ma a kereslet jóval a kínálat fölött van. A kolozsvári lakásépítést az is nehezíti, hogy három-öt évig tart minden engedély beszerzése. A továbbiakban évente tíz százalékos drágulásra számíthatunk a lakásárakat illetően – mondta Ambrus Ádám ingatlan-befektető, az Amera Tower cég tulajdonosa.
Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, aki ezt megelőzően az egyetem közgazdaság karának dékánhelyettese volt kiemelte, hogy Kolozsváron működik az ország első számú egyeteme, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, ami komoly erőt és esély jelent a problémák megoldására.
– A BBTE-nek azonban a társadalmi felelősségvállalás jegyében foglalkoznia kell ezekkel, a lakosok számára fontos kérdésekkel. Ha a felsőoktatási közösség nem szólal meg ezekben a jelentős kérdésekben, akkor a hamis hírek terjesztőinek hálójába kerülhetnek az emberek. A lakhatás és a közlekedés magával hozza a kihívásokat. A kihívások azért keletkeznek, mert fejlődik a város. Olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek a kisebb helységekben nem léteznek – magyarázta az egyetemi tanár.
Habár a legtöbb emberben az a kép él, hogy minden egyetemet végzett fiatal Kolozsváron tanul és itt is akar maradni a tanulmányai után, ez nincs éppen így.
– Tapasztalataink szerint a partiumi fiatalok inkább magyarországi egyetemekre jelentkeznek, mert olcsóbb, mint ha Kolozsváron tanulnának. A székelyföldi fiatalok pedig a Sapientiát választják, mert az is olcsóbb és közelebb van a szülővárosukhoz. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le: a diák szívesen jönne ide, de a család nem minden esetben tudja biztosítani számára a támogatást – mondta Szélyes Levente, a Codespring informatikai cég tulajdonosa.
– Szakmailag a BBTE jobb választás, mint a kelet-magyarországi egyetemek, ha az illető fiatal nem Magyarországon vagy azon túl képzeli el a karrierjét. Jó döntés, ha ide jön a BBTE-re, mert itthon sikerül kialakítania a kapcsolati hálót és tapasztalatot szerezni helyi cégekkel. Van értelme itthon maradni, érdemes itthoni egyetemen folytatni az egyetemi tanulmányokat. Évfolyamtársaim közel fele Magyarországon helyezkedett el. Ma a külföldön elhelyezkedő végzősök aránya 10 százalék körüli. Meg kell mutatni, hogy itt is van lehetőség, vannak cégek, amelyeknek szükségük van a BBTE-n végzett fiatalokra, nemcsak Kolozsváron, hanem Erdélyben is – válaszolta Szász Levente BBTE-rektorhelyettes.
Oláh Emese véleménye szerint azok a diákok, akik az egyetemi tanulmányaikat magyarországi egyetemeken végzi, nem jönnek vissza Erdélybe.
– Ezért fontos, hogy segítsük az itt maradásukat megfelelő infrastruktúrával. A bentlakások, campusok építése mellett a magyar fiatalokat úgy tudjuk itthon tartani, ha a lakónegyedekben magyar csoportos bölcsődét, óvodát és iskolát biztosítunk a fiatal családok gyerekeinek – folytatta Oláh Emese.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői elismerték, hogy a város gazdasági élete megváltozott, a nehéz- és a könnyűipar megtorpant, a szolgáltatások és a kreatív iparágak fejlesztése vált prioritássá. A ma létező iparágakban kevesebb, de jobban képzett munkaerőre van szükség, ezt pedig Kolozsvár tudja biztosítani.
