A megszorítások miatt az oktatás reformja háttérbe szorult
Hogyan kell korszerűsíteni a romániai oktatási rendszert? Milyen kihívásokkal nézünk most szembe az oktatás terén? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a 16. Kolozsvári Magyar Napok alkalmával vasárnap délután az ifjúsági udvarban megtartott beszélgetésen. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett esemény meghívottjai: Daniel David oktatási miniszter, Markó Bálint, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő és Szilágyi Dóra MIÉRT-elnök, a moderátor László Petra KMDSZ-elnök volt.
– A romániai oktatás korszerűsítése több tényezőtől függ. Elsősorban mentalitásváltásra van szükség a döntéshozók részéről. Meg kell hallgatni az iskolásokat és az egyetemi hallgatókat is, mondják el ők, mit akarnak, a döntéshozók pedig vegyék figyelembe, hogy más országokhoz képest hol vannak nálunk lemaradások, amiket be kell hoznunk. Az oktatásba való befektetés nem csak a fiataloknak lesz jó, hanem az egész országnak. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor beszélhetünk korszerű oktatásról – mondta Szilágyi Dóra a MIÉRT elnöke.
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő szerint az oktatás korszerűsítése azt jelenti, hogy felkészítjük a nemzedékeket a jövőre. Ezért olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek tudatában vannak ennek a küldetésnek. Még a tanyán élő gyermeket is arra kell felkészíteni az iskolában, ami tíz-húsz év múlva következik be. Ha a jelenlegi munkaerőpiacra készítjük fel a fiatalokat, az tizenöt év múlva már nem lesz érvényes. A tanügyi dolgozóknak alaposan át kell gondolniuk és fel kell vállalniuk a jövőre való felkészítést. A kihívások főleg a technológia terén érezhetőek, erre kell figyelnünk – közölte a képviselő.
– Nem vagyok megelégedve az oktatási rendszerrel, ha a funkcionális analfabéták aránya az országban meghaladja a 40 százalékot, a rendszeren sürgősen változtatni kell: minél hamarabb korszerűsíteni és reformokat életbe léptetni – mondta Daniel David, az oktatási tárca vezetője.
- Első miniszteri mandátumom alatt tíz pontban fogalmaztam meg a közoktatás reformját. Első sorban a tanrendet, azaz a curriculumot kell korszerűsíteni. A curriculum dinamikus jellegű, és a társadalom változásaihoz igazodik. Milyen tantárgyakat tanítsunk és hány órában? Mit tartalmazzon a leadandó tananyag? Most ezen dolgozunk. Nem kell sok tananyagot leadni. Inkább legyen kevesebb, de fontosabb. Három oktatási rendszert vizsgálunk meg: az észak-amerikai, az angolszász és a latin iskolarendszert. Ezért vegyesbizottság alakult, amelynek tagjai között vannak középiskolai és egyetemi oktatók is. Az oktatási törvény már eddig is előírta, hogy a tanórák 25 százalékával a tanár saját belátása szerint gazdálkodik, de eddig csak az történt, hogy a tanár akkor is leadott. Szerintem a tanórák 25 százalékát a tananyag átismétlésére, a hiányosságok pótlására kellene használni. Még vonzóbb tankönyveket kell kitalálni, és az oktatásban használni kell az új technológiát, a tanároknak pedig ennek megfelelően új módszereket kel alkalmazniuk az oktatásban. Ha az új curriculumot bevezetik a 2026/2027-es tanévben, akkor az eredmények négy-öt év múlva fognak megmutatkozni – fogalmazott.
Daniel David szerint sajnálatát fejezte ki, amiért nemrég adóügyi reformintézkedéseket léptettek életbe, amelyek háttérbe szorították az oktatás reformját. Mivel nincs pénz, hogy év végéig minden tanügyi alkalmazottnak kifizessék a bérét és a tanulóknak az ösztöndíjakat, ezért itt is kénytelen-kelletlen el kellett fogadni a kedvezőtlen intézkedéseket, habár ezt senki nem akarta.
- Az volt a célom, hogy ne tegyünk ki egyetlen alkalmazottat sem az állásából, és a meghozott intézkedések ne térjenek el az európai gyakorlattól. Az ösztöndíjakkal kapcsolatos döntések a válság és nem az oktatási reform kapcsán meghozott intézkedések. Az oktatás reformja folytatódik, de most fontosabbak az adóügyi intézkedések – monda a miniszter.
Daniel David ismét pozitív példaként említette a kalotaszentkirályi iskolát
– A romániai gyerekek közel fele vidéken él és tanul. Ez egyrészt azt jelenti, hogy vidéken, ahol kevés a gyermek, vagy összevonjuk az osztályokat, vagy a falvakból iskolabuszokkal bevisszük a gyermekeket a községközpontokba, hiszen ott jobb az oktatás színvonala. Sajnos, a legtöbb vidéki iskolában az oktatás minősége elmarad a városi iskolák szintjéről. Az vidéken oktató pedagógusok sincsenek felkészítve arra, hogy szimultán oktassanak. Franciaországban és Írországban nagyon gyakoriak az összevont osztályok, és jól működnek, mivel a pedagógusok fel vannak készülve. Finnországban viszont a gyermekeket inkább iskolabuszokkal utaztatják a nagyobb iskolákba. Mi még nem tudtuk eldönteni, megőrizzük-e az összevont osztályokat, vagy a gyermekeket utaztassuk a községközpontokba. Jó példa a korszerű vidéki oktatásra a kalotaszentkirályi szakiskola, ahol van korszerű bentlakás, sportpálya, étkező, és címzetes tanárok oktatnak – magyarázta Daniel David.
Markó Bálint rektorhelyettes szerint az elmúlt tíz-tizenöt évben minden változás nemtetszést generált.
- Minden változáshoz úgy álltunk hozzá, hogy az rossz irányba vezet, nekünk meg túl kell élnünk azt is. Közben nem vesszük észre, hogy a gyermekek megváltoztak, a társadalom megváltozott, és bármit is hiszünk, további változások várhatóak. Nekünk is alkalmazkodnunk kell tehát a változásokhoz, és nem folytathatjuk úgy, mint eddig. Ennél már csak az a rosszabb, hogy elfogadjuk ugyan a változást, de az lehetőleg minket ne érintsen – magyarázta Markó Bálint, aki szerint a romániai közoktatás nagy kihívása a köz- és a felsőoktatási rendszer közötti kapcsolat, összehangolódás hiánya.
Szabó Ödön képviselő a romániai közoktatás hátrányai között említette meg, hogy az iskolaigazgató nem választhatja ki az ott tanító pedagógusokat, és nagyobb fizetést sem adhat azoknak, akikről úgy gondolja, hogy jól dolgoznak. Beszélt arról is: pár évvel ezelőtt megszüntették a szakiskolákat, majd újból létrehozták őket, a mostani oktatási reform pedig megint meg akarja szüntetni. Egy másik kihívás az egyetemeken zajló kettős képzés megszüntetése, pedig a kettős képesítés (fizika-kémia, történelem-földrajz stb.) főleg azoknak a munkavállalóknak volt jó, akik a közoktatásban akartak elhelyezkedni, mert így kevésbé lehetnek elhelyezkedési gondjaik.
Szilágyi Dóra szerint az oktatásban a fiataloknak stabilitásra van szükségük, mert a sok változás miatt mindenki tart a reformoktól. Hangsúlyosabb karrier-tanácsadásra is szükségük van a fiataloknak. Felvetette: az ösztöndíjak csökkentése miatt várható, hogy a fiatalok kevésbé lesznek motiváltak tanulmányaik folytatását illetően. Ugyanakkor megtorpant a koronavírus-járvány miatt bevezetett új technológiák alkalmazása.
A nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek oktatási eredményeivel kapcsolatban Szabó Ödön hozzátette: a romániai magyar diákok jobb eredményt értek el a PISA-teszteken, mint a többségiek. Ami pedig a nemzeti kisebbségi oktatást illeti, ezt nem gátolja sem törvényes előírás, sem a döntéshozók szándéka, mindössze az oktatási törvény előírásait nem sikerült még maradéktalanul alkalmazni – magyarázta.
Markó Bálint rektorhelyettes megemlítette az európai egyetemeket tömörítő Eutopia-hálózatot, amelynek a BBTE is tagja. Ennek köszönhetően a romániai egyetemi hallgatók közvetlenül megtapasztalhatják, hogyan működnek más európai felsőoktatási intézmények. Markó szerint nincs miért szégyenkeznünk, hanem legyünk büszkék értékeinkre.
