Oltean Csongor: „Az EU rendezheti az őshonos kisebbségek jogait”

Oltean Csongor: „Az EU rendezheti az őshonos kisebbségek jogait”
Oltean Csongor az #erdélyimagyar #ifjúság EP-jelöltje, bár már nem éppen huszonéves. Pontosabban 34, de még „benne van a korban”. Az RMDSZ ifjúságért felelős alelnöke igyekszik a lehető legpörgősebb választási kampányt összehozni. A Medgyesen született, de Sepsiszentgyörgyön családot alapított, közgazdászból lett kétgyermekes apa-politikus, elsősorban az Európai Unió által támogatott vállalatoknál, gazdáknál tett előszeretettel látogatást. Nem a legfiatalabb a 33 személyt felsorakoztató jelöltlistán, de negyedikként csak neki van #icipici esélye bejutni az európai döntéshozó testületbe. Az ifjúság jelöltjét többek között az európai politikáról, az Erdélytől és családjától való távolléttől, a go-kartról, az izlandi nemzeti válogatottról, és a közösségi hálózatokon való jelenlétéről is kérdeztük.

KISS OLIVÉR

- Alapszakmád szerint közgazdász vagy. Mikor és főleg miért döntöttél úgy, hogy politikai pályára lépsz? Mi késztetett arra, hogy inkább ilyen téren tevékenykedj?

- Nem döntöttem így, egyszerűen ekképp alakultak a dolgok. Elsőéves egyetemistaként kerültem be a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetségbe, majd a Háromszéki Ifjúsági Tanácsba. Tetszett az, hogy fiatalok tesznek valami a közösségért. Ott ragadtam és egyfajta életstílus lett belőle: dolgozni a közért.

- Medgyesen születettél, ahonnan életutad Székelyföldre vezetett, most pedig Brüsszelbe készülsz. Mit jelentett számodra Medgyes, mit a tömbmagyarság és mit jelent esetleg Brüsszel.

- Tizennégy évesen jöttem el Medgyesről, így kevés dolog köt oda. Ott laknak szüleim és van egy nagyon ügyes szervezet, amelyhez szívesen járok. A tömbmagyarságba eleinte fura volt beilleszkedni, de úgy érzem, elég jól sikerült. Másak az emberek régiótól régióra, olykor településről településre. A magyar öntudatom sokat erősödött a közösségnek köszönhetően is. Brüsszel egy eszköz, egy lehetőség annak érdekében, hogy megvédjük közösségünket, egy munkahely, ahova úgy kell nap mint nap bemenni, hogy az erdélyi magyar üggyel kezdjük és végezzük a napot. Ki kell harcolnunk, hogy jöjjön létre a kisebbségvédelmi törvény, hogy a kisebbségek védelme tagállami hatáskörből kerüljön át az unióéba.

- Kétgyermekes családapa vagy. Amennyiben a május 26-i választások alkalmával négyéves mandátumot szerezel, hogyan tudod majd kezelni egyrészt a szinte folyamatos távollétet, másrészt pedig részt venni a családod életében? Nem túl nagy falat?

- De igen, óriási feladat mindent összeegyeztetni, a gyerekeim így ismernek, így szoktak meg, hogy apa sokat van úton. Azt mondják, minden rosszban van valami jó: lehet, hogy sokat vagyok távol, amikor meglátnak, rohannak felém, olyankor minden apáról szól. Nincs ennél jobb érzés a világon!

- Amennyiben megválasztanak, a hét nagy részét Brüsszelben vagy Strasbourgban töltöd majd, a másik részét pedig itthon. Ekkor viszont az itteni teendőkkel is foglalkoznod kell, hisz a MIÉRT elnöke és az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke is vagy. Nem nehéz egyszerre ennyi mindennel foglalkozni, és annyi felé szolgálatot teljesíteni?

- Minden feladatnak megvan a maga keresztje. Lévén, hogy a negyedik helyről beszélünk, nem éltem magam bele túlságosan abba, hogy be fogok jutni az EP-be. Számomra az is elégtétel lenne, ha Hegedüs Csilla bejutna. A választások után kiderül, hogyan tovább, milyen feladatokat fogok ellátni a jövőben, de az biztos, hogy az életemben lesznek változások.

- Folyamatosan elhangzik, hogy a közelgő EP-választások tétje minden eddiginél nagyobb. Szerinted miért, és ez miért fontos az erdélyi magyar emberek szempontjából?

- Az emberek nem bíznak a román politikai pártokban. Sajnos, mi sem. Az EU lehet az egyetlen lehetőség, hogy rendeződjenek az őshonos kisebbségek jogai és ne másodrangú állampolgárok legyünk.

- Milyen viszonyulást remélsz általában a brüsszeli hivatalokban az őshonos kisebbségek irányába, beleértve bennünket, erdélyieket is?

- Nem lesz könnyű. Sokan nem ismerik, nem értik, és vannak, akik nem is akarnak hallani rólunk. De áttörést értünk el a Minority Safe Pack-kel és az RMDSZ hangja, az erdélyi magyarok hangja napi rendszerességgel ott van Európában. Meggyőződésem, hogy ezt az áttörést lehet fokozni és partnerekre találva eredményeket fogunk elérni.

- Go-kartra van időd? A Facebook-profilod szerint kedveled ezt a sportot…

- Nincs. Legalább két éve készülök, sosem voltam... Gokartozom rendes autóval…

- Azt is feltüntetted, hogy az izlandi nemzeti válogatott drukkere vagy. A 2016-os EB-mérkőzésen kinek drukkoltál: Izlandnak vagy Magyarországnak? Anélkül, hogy utánanéznél az interneten: ki az izlandi nemzeti válogatott csapatkapitánya? Különlegesebb, szokatlanabb hobbi?

- Magyarországnak természetesen, de Izlandnak is. Izland a jó példája annak, hogy Hofi Gézának sincs igaza, amikor azt mondja: „kicsi pénz, kicsi foci”. Nem tudom, és nem fogok utána nézni, ki a csapatkapitány, de az biztos, hogy az izlandiak amatőr focistákként megrengették Európát. Horgászom és nekifogtam pár sportnak, ám egyik sem nekem való. Folyton lesérülök… Szeretek mindent, ami extrém, szeretek olykor veszélyesen élni.

- Mit mondanál/mondtál a politikából teljesen és az RMDSZ-ből még jobban kiábrándult esetleges választópolgárnak?

- Mindig lehet jobban, többet. Mi is emberek vagyunk, és a legjobb tudásunk szerint dolgozunk a közösségért. Bárki részt vehet ebben a munkában és az építő kritikát szívesen látjuk. Választások után újra fel fog kelni a nap, és az erdélyi magyar közösségért dolgozni kell. Együtt kell dolgoznunk, hiszen mások nem fognak semmit tenni értünk.

 - Hol követhetik tevékenységedet az érdeklődők? Instagram, Twitter, FB, YouTube csatorna, magánblog?