Családfa, ismeretlen fotók, „elveszett” kézirat – egy könyv utóélete
A fenti borítóképet szintén a Nyárády-monográfia mozgalmas utóélete "sodorta" Bartók Katalinhoz: Franciaországból küldték számára a világhálón talált képet, ahol Nyárády akadémikus látható családja körében.
Nyárády Erazmus Gyula Erdély, Románia és Európa egyik legjelentősebb botanikusa, megjelent tudományos munkáinak száma eléri a 204-et, a legjelentősebb a 13 kötetből álló Románia növényvilága (FLORA RPR/ RSR) (1952-1976), amelynek főszerkesztője, szerzője és lelki atyja is volt. Negyven évet élt és dolgozott Kolozsváron, itt teljesedett ki tudományos karrierje, miatta jött létre Kolozsváron a román növényvilág feldolgozásának központja, majd itt temették el a Házsongárdi temetőben.
Könyvünk előzménye az 1988-ban - szintén a Kriterionnál - megjelent Nyárády E. Gyula a természettudós (Váczy Kálmán, Bartha Sándor). A Nyárády születésének 130., halálának 45. évfordulóján, 2011-ben tartott emlékülésen vetődött fel a gondolat: ezt a könyvpiacról régen elfogyott kötetet újra közkinccsé kellene tenni, hogy Nyárády emléke ne csak a kortársaiban maradjon meg, hanem az utánunk következő nemzedékek is megismerhessék. Eleinte a konferencián bemutatott anyagokkal akartuk kiegészíteni az új kiadást, majd mind újabb adatokat találtunk a családjával, munkásságával, a Románia növényvilága elkészültével kapcsolatban. És ezzel elindult a “hólabda”, amely a könyv 2016-os kiadása után sem állt meg, ugyanakkor a szerzőgárda is gyarapodott (Bartók K., Farkas Z., Okos-Rigó I., Poszet Sz., Szabó T.A., Wanek F.).
Családfával, eredeti, eddig nem ismert fényképekkel egészítettük ki a Nyárády E. Gyula életéről szóló I. fejezetet. Az olvasó megismerheti a szegény sorból jövő, félárva, de szorgalmas és kitartóan tanuló gyermek és ifjú történetét, életútjának állomásait, családját.
A II. fejezet Nyárády tudományos munkásságával foglalkozik 186 oldalon keresztül. Ismert volt florisztikai munkássága, növényföldrajzi és társulástani kutatásai, de nem ismertük eléggé mint térképészt és újdonság a geomorfológiai munkásságának értékelése is. Herbáriumi gyűjteményét 50 ezer lapra becsülték 1988-ban, 2016-ra felméréseinknek köszönhetően ez csaknem 90 ezerre növekedett. Könyvünk megjelenése után is tovább folynak kutatásaink Románia határain túl, főleg Magyarországon, de minden kontinens nagy herbáriumaiban találhatók Nyárády-lapok: meglepetésünkre nem csak Európa nagy herbáriumaiban, hanem Ausztráliában, az Egyesült Államokban, de még Azerbajdzsánban is talált általa gyűjtött és meghatározott növényeket a Nyárády-herbáriumokat kutató Nagy Zsolt. Megtaláltuk hányatott sorsú, mai napig kiadatlan kéziratát: Szováta flóráját, a könyvben bemutatjuk a kézirat történetét, az ott feltárt természeti értékeket, a saját készítésű térképeket.
Nyárádyt emberként is ismertetjük, kapcsolatait kortárs botanikusokkal, a Románia növényvilága munkatársaival, a róla szóló emlékezéseket és méltatásokat is összegyűjtjük, de közöljük Nyárády E. Gyula írását önmagáról, életéről és munkásságáról. Nyolcvanegynéhány évesen, hat évtizedes tudományos munka után levonja a konklúziót: “Bárki, ha kialakult hajlandóságai alapján ténylegesen és lelkesen vesz részt valamely alkotó munkában, kiemelkedhetik a mindennapiságból“.
Nyárády tudományos érdemeit ma is hirdetik, emlékét és nevét megörökítik az erdélyi középiskolák biológiai körei, tantárgyversenyek, munkásságát ma is elismerik, kutatásait folytatják tudományos dolgozatokban, doktori tézisekben – erről is megtudhat részleteket az olvasó. A III. fejezet Nyárády E. Gyula fiával, a szintén botanikus Nyárády Antal életével és munkásságával foglalkozik.
A botanikus szakemberek számára jelentős, hogy könyvünk tartalmazza mindkét botanikus teljes bibliográfiáját, a Nyárády E. Gyula által leírt új növényi taxonokat, a nevét viselő új növényfajokat és az általa neves botanikusokról elnevezetteket is (IV. fejezet).
Könyvünk nem csak tudományos szakmunka, hanem olvasmányos élet- és kortörténet is. Ajánljuk botanikusoknak, élet-tudományokkal foglalkozó egyetemi hallgatóknak és minden természetkedvelő laikusnak.
A cikk a Szabadság havonta jelentkező turistamellékletében, az Erdélyben jelent meg.
