Egyre több mesterséges intelligencia által készített reklámmal találkozom. Vannak területek és helyzetek, amikor akár még jól is működhetnek, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor éppen attól veszítik el a hitelességüket, hogy mesterséges intelligencia által kreált „valóságot” akarnak elhitetni a befogadóval.
Ilyenek számomra a különböző tornaprogramok, amelyek 28 nap alatt teljes alakátformálást ígérnek. Ezeknek a reklámoknak a főhőse egy darázsderekú, feszes bőrű, 35 évvel fiatalabbnak látszó, ötven fölötti hölgy, aki könnyedén meggyőzi a vele egykorú, hervadásnak induló nőt arról, hogy 28 nap alatt, a lánya esküvőjére vagy a fia ballagására fel tudja majd venni a most még három számmal kisebbnek tűnő gálaruhát.
Nem szükséges dietetikusnak vagy fitneszgurunak lenni ahhoz, hogy az ember belássa: ez nem ennyire egyszerűen működik. Ráadásul az ember lánya ötven fölött már jó eséllyel túl van néhány fogyókúrán, és pontosan tudja, hogy a kilók nem varázspálcaintésre olvadnak le, de még csak nem is egy 28 napos, napi hétperces tornától.
És mégis: ezek a reklámok élnek és virulnak. Nagy valószínűséggel azzal a filozófiával működnek, hogy minél többször találkozik velük az ember lánya, annál nagyobb az esélye annak, hogy végül előfizet az alakformáló programra.
De még ennél is jobban zavar, amikor olyan főzős kisvideókba botlom, amelyekről messziről látszik, hogy mesterségesen generáltak, és olyan fogást mutatnak be, amely a valóságban egyszerűen nem működhet úgy, ahogyan a képernyőn látjuk. Mondjuk, két hozzávalóból nem lehet tökéletesen egyforma, pufók cipókat sütni, főként úgy, hogy semmilyen térfogatnövelő szer nincs bennük.
Ezek a videók ráadásul kifejezetten ártalmasak is tudnak lenni. Míg a valódi receptvideók vagy -leírások sikerélményt nyújtanak annak, aki elkészíti az ételt, az ilyen jellegű, mesterséges intelligencia által kreált videók olyan elvárást tesznek az érdeklődő elé, amelyet egy Michelin-csillagos séf sem tudna megugrani. És nem azért, mert nem tud főzni, hanem mert azokból a hozzávalókból, az adott módon, az étel egyszerűen nem fog működni.
A kudarc pedig azt a kevés kezdeti érdeklődést is kiölheti az emberből, amellyel kezdő szakácsként megközelítette a konyhát, és visszatolhatja őt a gyorséttermek világába.
A legnagyobb veszélynek éppen a tapasztalatlanok vannak kitéve, mert ők elhiszik azt, amit látnak. Aztán nagy lesz a csalódásuk, amikor az általuk elkészített fogás köszönőviszonyban sincs a látottakkal, és azt gondolják, hogy velük, az ő munkájukkal van a baj, s azért nem sikerült az étel. Miközben nem történt más, csak annyi, hogy jó nagyot hazudtak nekik, ők pedig jóhiszeműen elhitték.
Pedig tényleg vannak egyszerű, könnyen „gyártható” fogások, amelyeket bárki, még a tapasztalatlan konyhatündérek is el tudnak készíteni. Ilyen például ez a padlizsánkrém is.
Még tart a padlizsán- és paprikaszezon, és mivel nagy rajongójuk vagyok, ki kell használnom, hogy a gyönyörű, fényesre érett vineták és húsos paprikák még elérhetők. S mivel kint lehűlt a levegő, a sütőt is szívesen bekapcsolom már.
Hozzávalók:
2 közepes méretű padlizsán
6 kápia paprika
2 ek. olívaolaj
4 ek. napraforgóolaj
fél cikk fokhagyma
egy kk. balzsamecet
2 kk. cukor
250 g tehéntúró
egy marék rukkola
fél csípős paprika (elhagyható)
só
Elkészítés:
A vinetákat megszurkálom, és a paprikákkal együtt 180 fokon, nagyjából egy óra alatt megsütöm. A paprikákra közben figyelek: ha látom, hogy kezdenek megégni, hamarabb kiveszem őket. Kevés sóval megszórom, fedővel ellátott edénybe teszem, és legalább öt percig pihentetem. Ezután lehúzom a könnyen leváló héjukat, apró kockákra vágom őket, s hagyom kihűlni. Majd összekeverem egy evőkanál olívaolajjal, a balzsamecettel, a cukorral, egy kevés sóval, és félreteszem.
A megsült vineták belsejét kikaparom, hagyom kihűlni, majd vinetavágóval felaprítom. Összekeverem a sült paprikával, a tehéntúróval, a reszelt fokhagymával, az olajjal és az apróra vágott rukkolával. Sózom, borsozom.
Jót tesz neki „kis erő” is, ezért azoknak, akik szeretik a csípőset, azt ajánlom, hogy egy kanál forró olívaolajba dobjanak néhány karikára vágott csípős paprikát. Egy percig kevergessék, majd hagyják kihűlni, s keverjék a padlizsánkrémhez.
Friss, nyarat idéző, könnyű, mégis tápláló saláta. Friss kenyérrel vagy pirítóssal tökéletes reggeli vagy vacsora lehet.
