Megreformálnák, élvezetessé tennék az iskolai tornaórákat is
Az RMDSZ ügyvezető elnökégének székházában megtartott sajtótájékoztató elején Novák Károly Eduárd sportminiszter arra emlékeztetett, hogy 2000-ben még 8 sportágban 24 érmet nyertek az olimpián a romániai sportolók, legutóbb viszont csak 4-et, két sportágban. A hazai sport visszaesése tehát egyértelmű, ezért is volt szükség olyan sportstratégia kidolgozására, amely biztonságot ad a romániai sport elkövetkező 10 évére nézve.
Novák azokról az okokról is beszélt, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek, így felemlegette, hogy Romániában a sport eddig nem volt prioritás, ráadásul a sportminiszterek gyakori cserélődése instabilitáshoz vezetett, konkrét tervek és jól meghatározott célok nélkül pedig nem volt fejlődés.
Megtudtuk: a sportstratégia lassan két éve elkezdett kidolgozása során külföldi – magyar, francia, új-zélandi stb. – mintákat is figyelembe vettek, továbbá mintegy húsz konzultációt tartottak 375 szervezet és 500 személy – köztük edzők, volt olimpikonok, szövetségvezetők stb. – részvételével, de a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szakembereit is bevonták. A stratégia megalkotásában ugyanakkor a sportminisztérium mellett az oktatási, védelmi, belügyi, szállítási minisztérium, valamint a Román Olimpiai Bizottság képviselői is részt vettek, a cél pedig az volt, hogy mindezen együttműködés eredményeként „egyszerű, közérthető, barátságos” dokumentum szülessen.
Nemkívánatos első hely az európai statisztikákban
A stratégia külön foglalkozik a tömegsporttal, az iskolai sporttal és az élsporttal, ugyanis mindhárom területen rosszul állunk. Az iskolákban például általában heti két tornaóra van, ezeken atlétikát, labdajátékokat és tornát oktatnak, és ez sok esetben nem vonzó a diákoknak, sőt a mai, mobiltelefonokon és számítógépen felnövő gyerekek számára egyenesen sokkot jelentenek a tornaórák, inkább eltávolítják őket a sporttól. Ez oda vezet, hogy a gyerekek aztán nem mozognak, így statisztikák szerint a romániai gyerekek a leghajlamosabbak az elhízásra. Ehhez képest más EU-s országokban a tornaórák sokkal lazábbak, dinamikusabbak, és nemcsak három, hanem 6-8 sportág, akár tánc vagy úszás között választhatnak a tanulók, akik így naponta mozognak. „Lehet, hogy nem lesz nálunk éppen heti 5 tornaóra, de 3-4 lehet, ezt kiegészítve iskolán kívüli tevékenységekkel eljuthatunk oda, hogy 10 éven belül a gyerekek mindennap sportoljanak” – mondta a sportminiszter, aki ezután a tömegsportot vette nagyító alá. Mint mondta, Romániában a felnőtt lakosságnak mindössze 5%-a sportol, ezzel az EU sereghajtói vagyunk, a cél pedig az, hogy 10-15 éven belül a lakosság 30%-a rendszeresen sportoljon. Ehhez természetesen infrastruktúrára – bicikliutak, futópályák, úszómedencék stb. – is szükség van, különösen vidéken – tette hozzá.
Végül, ami az élsportot illeti, a teljesítmények több ok miatt maradtak el az utóbbi években. Ezek egyike a jelenlegi párhuzamos rendszer – a piramis alakú helyett –, hiszen nem egyetlen minisztérium ellenőrzi a sporttevékenységeket: külön klubja van a belügyminisztériumnak, külön a védelminek, külön a szállításügyinek… Ráadásul 2000 óta a sportági szövetségek sem tartoznak már a sportminisztérium hatáskörébe, sok esetben a szövetségek élére olyan személyek kerültek, akik nem értettek a menedzsmenthez. Franciaországban például a sportszövetségekben is a sportminisztérium alkalmazottjai dolgoznak, így sokkal nagyobb a kontroll.
A teljesítmények elmaradásának másik oka, hogy a sportminiszterek is nagyon gyakran cserélődtek, éppen ezért, miután a kormány elfogadja, a jelenlegi sportstratégia a sport bibliája kell hogy legyen az elkövetkező 10 évre, vagyis a következő sportminiszternek is követnie kell a stratégiát ahhoz, hogy eredménye legyen és a 2032-es ötkarikás játékokon ismét 15-20 érem teremjen a romániai sportolóknak – emelte ki Novák Eduárd.
Paradox helyzet: nálunk jut a legtöbb pénz egy sportolóra
A paralimpikon érdekes paradoxonra is felhívta a figyelmet: az EU országai között Romániában a legnagyobb az egy sportolóra jutó pénzkiutalás – csakhogy, mint mondta, egyrészt ezek az összegek nem jutnak a sportolókhoz, hanem a sportbázisok fenntartására, alkalmazottak fizetésére fordítják, másrészt pedig Romániában a legkevesebb az igazolt sportolók száma… Ezért szükséges a klubok decentralizálása, az, hogy az egyesületek, sportbázisok függetlenné váljanak (például a minisztériumoktól), hogy aztán érték és teljesítményalapú finanszírozásban részesüljenek kizárólag a sportminisztérium részéről. Mindehhez persze új sporttörvényre is szükség van, amelyre szintén javaslatot tesz a sportstratégia – magyarázta Novák.
A miniszter azt is elmondta, hogy az országban mintegy 70 sportszövetség működik, és lehetetlen ennyi sportágat egyszerre fejleszteni. Éppen ezért három kategóriába sorolták a sportokat, és prioritásként azt a mintegy 16-17 sportágat tekintik – legyen az egyéni vagy csapatsport – amelyek jó eséllyel 2032-ben olimpiai érmeket hozhatnak az országnak. Ezekben cél az igazolt sportolók számának megsokszorozása, a szakszövetségek hosszú távú stratégián alapuló finanszírozása, a szükséges infrastruktúra kiépítése országos szinten, nem utolsósorban edzői programok kidolgozása, hiszen sok sportágban kiöregedtek a hazai szakemberek, és megfelelő képzés, felkészítés híján sok esetben külföldi edzőkkel lehet csak pótolni őket.
– Meg kell győznünk a szülőket, hogy adják sportolni gyermekeiket (…), mihamarabb irányt kell hogy adjunk a romániai sportnak (…), és a lehető legvilágosabb rendszert kell biztosítanunk a fiatal sportolóknak álmaik megvalósításához – összegezte a sajtótájékoztató végén a stratégia lényegét a miniszter, aki szerint jelenleg perspektíva hiányában a 18. életévüket betöltő fiatal sportolók 90%-a felhagy a sportolással.
A hetven stratégiai célt kitűző dokumentum a minisztérium honlapján (sport.gov.ro), magyar nyelvű kivonata az RMDSZ honlapján (rmdsz.ro) olvasható.Borítókép: A középiskolásoknak rendezett sportolimpia pozitív példa a fiatalok sportolására – FOTÓ: SPORTOLIMPIA.RO
