"Esküszöm, hogy minden erőmet és hozzáértésemet a román nép szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az alkotmányt és az ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait, Románia szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását, Isten engem úgy segéljen!" - mondta Nicușor kezét a Bibliára és Románia alkotmányára téve, miután Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke ismertette az elnökválasztási eredmények érvényesítéséről szóló határozatot. A képviselők, szenátorok, kormánytagok, egyházi vezetők, a román királyi ház tagjai és a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetői előtt mondott beszédében az új államfő úgy értékelt: az állami intézmények gyökeres reformjára van szükség Romániában, a jogállamiság határain belül. 

A román államnak alapvető változásra van szüksége - jelentette ki Románia új államfője, Nicușor Dan a parlament két házának hétfői ünnepélyes ülésén, miután letette a hivatali esküt.

Az elnök arra kérte a romániaiakat, hogy továbbra is gyakoroljanak pozitív nyomást az állami intézményekre a reformok érdekében. Biztosította hallgatóságát, hogy olyan államfő lesz, aki odafigyel a társadalom hangjára.

Nicușor Dan köszönetet mondott a választóknak, amiért részt vettek az elmúlt hetek vitáiban, bármilyen ügyet is támogattak. Kiemelte, hogy sokan azok közük is megszólaltak, akik eddig soha nem foglaltak állást politikai kérdésekben, bebizonyítva, hogy érdekli őket Románia iránya.

“A román társadalom megmutatta, hogy él és erős. A román államnak alapvető változásra van szüksége, természetesen a jogállamiság határain belül. És arra kérem önöket, hogy az eddig felmutatott társadalmi erővel továbbra is vállaljanak szerepet, gyakoroljanak pozitív nyomást a román állam intézményeire a megreformálásuk érdekében. Biztosítom önöket, hogy olyan elnök leszek, aki nyitott a társadalom véleményére, és a társadalom partnere lesz” - mondta Nicușor Dan az eskütétele után.
 

A megoldandó problémák között elsőként a költségvetési hiányt említette 

Az új államfő a megoldandó problémák között elsőként a költségvetési hiányt említette. “A román állam túl sokat költ ahhoz képest, amit megengedhet magának, és ez veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, amelyért mindannyian évek óta dolgozunk. Románia nemzeti érdeke, hogy a kormány parlamenti többségre támaszkodjon. Nemzeti érdek, hogy ez a többség vállalja azokat a költségvetési reformokat, amelyekre Romániának szüksége van. Románia nemzeti érdeke, hogy a stabilitás üzenetét közvetítse a pénzügyi piacok felé. Románia nemzeti érdeke, hogy a nyitottság és a kiszámíthatóság üzenetét küldje a befektetőknek” - fogalmazott.

A pártokat arra kérte, hogy tegyék félre politikai számításaikat, és az ország érdekét és jövőjét szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket. “Hosszú távon Romániának gyökeres reformokra van szüksége” - szögezte le az államfő. Ezek közé sorolta a bürokrácia csökkentését és a digitalizációt, de a köztisztséghez való hozzáférés és előléptetés folyamatának megújítását is. Ugyanakkor - tette hozzá - közigazgatási-területi reformra és a választási rendszer reformjára is szükség van.

A gazdaságról az államfő kijelentette, hogy véget kell vetni a nagymértékű adócsalásnak, észszerűsíteni kell az állami kiadásokat, hozzáértő irányítást és menedzsmentet kell biztosítani az állami tulajdonú vállalatoknál. Mindezek mellett jól meghatározott gazdaságfejlesztési stratégiát sürgetett. Kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés optimalizálásáért támogatni kell az agrár- és a feldolgozóipari kapacitásokat, finanszírozni kell egy hatékony öntözőrendszert, egyszerűsíteni kell az európai alapokhoz való hozzáférést és kedvező feltételeket kell biztosítani a befektetőknek.

Az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy szükség van a digitalizációra, az alap- és járóbeteg-ellátás, valamint a kórházi rendszer közötti egyensúly megteremtésére, az infrastruktúrába való beruházások stratégiájának kidolgozására, a szenvedélybetegség-kezelő központok hálózatának bővítésére, valamint a egészségügyi szakemberek ösztönzésére, hogy vidéken és kisvárosokban is szívesen vállaljanak munkát.

Az oktatás terén a tanárok anyagi motiválását szorgalmazta. “Az oktatási rendszer egészében ösztönöznünk kell a kritikus gondolkodást. Össze kell kapcsolnunk az oktatást a munkaerőpiaccal. Be kell fektetnünk a korai oktatásba, azaz az óvodákba és a bölcsődékbe, és alapvető fontosságú az iskolaelhagyás megelőzése” - mondta Nicușor Dan.

Az igazságszolgáltatás kapcsán az államfő kijelentette, hogy az ügyészségeknek azokra a területekre kell összpontosítaniuk, ahol a legnagyobb a korrupció; ezzel egyidejűleg meg kell reformálniuk az Igazságügyi Felügyeletet, mint alapvető intézményt.

“Le kell csökkentenünk az ügyek megoldásához szükséges időt adminisztratív intézkedésekkel, néha pedig törvényi úton, felül kell vizsgálnunk a bírák előléptetésére vonatkozó eljárásokat, és el kell gondolkodnunk az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényen” - fogalmazott Nicușor Dan.

Reformokat sürgetett a környezetvédelmi intézményekben is: véleménye szerint ki kell terjeszteni a környezetőrség feladatkörét, meg kell reformálni a Romsilvát, hatékonyabbá kell tenni a hulladékgazdálkodást, és oda kell figyelni a települések jövőjét befolyásoló urbanisztikai fejlesztésekre. Emellett az államfő a kultúrához való hozzáférés megkönnyítését, a kortárs kultúra támogatását, a romániai kulturális örökség és kortárs kultúra nemzetközi népszerűsítését is szorgalmazta.

Kijelentette, szükség van a nyugdíjrendszer egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére, a szociális ellátórendszer reformjára, a közösségi szociális szolgáltatások fejlesztésére, a hosszú távú és palliatív ellátórendszer kialakítására, a nők munkaerőpiachoz való hozzáférésének biztosítására és a családon belüli erőszak elleni küzdelemre.

Romániának részt kell vennie az önálló európai védelmi rendszer kiépítésében

A külpolitika területén Nicușor Dan a transzatlanti kapcsolatok, az USA-val való stratégiai partnerség megerősítését tűzte ki célul, és kijelentette, hangsúlyosabb szerepet óhajt Romániának a NATO-n belül, illetve az Európai Unió és a NATO közötti párbeszédben.

Úgy vélekedett, Romániának részt kell vennie az önálló európai védelmi rendszer kiépítésében, csökkentenie kell függőségét a kritikus - energetikai, technológiai, beszerzési - területeken, meg kell erősítenie védekező képességét a hibrid támadásokkal szemben, fokozatosan növelnie kell védelmi kiadásait és aktívabb szerepet kell vállalnia az uniós szintű döntéshozatalban.

A Moldovai Köztársaságról az új államfő azt mondta, fontosnak tartja a szomszédos ország európai integrációjának támogatását, a két ország közös energetikai és szállításügyi projektjeinek kibővítését, és a vámhivatal, illetve az állampolgársági hatóság hatékonyságának növelését.

Beszélt a diaszpórában élő romániaiakkal kapcsolatos elképzeléseiről is. Szerinte elérhetőbbé kell tenni a konzuli szolgáltatásokat és külön szervet kell létrehozni azoknak a külföldön élő román állampolgároknak a támogatására, akik haza szeretnének települni és Romániában szeretnének befektetni. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diaszpórában élő romániai gyerekek anyanyelvének megőrzését, illetve azt, hogy a külföldön élő romániaiaknak a létszámukkal arányos képviseletük legyen a román parlamentben.

Nicușor Dan elnök élettársa, Mirabela Grădinaru nem kísérte el az eskütételre, mert legkisebb gyermekük beteg. Helyette az elnök 9 éves lánya vett részt az ünnepségen. Aheea egyenesen az iskolából érkezett a parlamentbe - magyarázta Nicușor Dan az újságíróknak. Arra a kérdésre, hogy a beiktatás napja-e a legfontosabb nap az életében, Nicușor Dan így válaszolt: „Azt hiszem, a gyermekszületés napjai fontosabbak”.

Matematikusból műemlékvédő, főpolgármester, majd államelnök 

Az 55 éves Nicusor Dan 1969. december 20-án született Fogarason. „A családom az akkori idők tipikus román családja volt: édesanyám könyvelő, édesapám munkás” – írta életrajzában.

Gimnazistaként részt vett egy országos versenyen, majd két egymást követő évben, 1987-ben és 1988-ban aranyérmet nyert a Nemzetközi Matematikai Olimpián. A Bukaresti Egyetem matematikai karán szerzett diplomát, majd 1992-ben a párizsi École Normale Supérieure-ön folytatta tanulmányait, a Sorbonne-on pedig 1998-ban doktorált.

Hazatérése után a Román Tudományos Akadémiához tartozó Matematikai Intézet munkatársa lett, majd bekapcsolódott az örökségvédelmi törvénytelenségek elleni polgári mozgalmakba. Amikor az ingatlanmaffia a román állam közönye mellett a főváros zöldterületeit és műemléképületeit szemelte ki magának, Dan azonos gondolkodású társaival megalapította a Mentsük meg Bukarestet Egyesületet, az USB-t. Bírósági úton harcoltak több száz hektárnyi zöldterület és műemlék védelméért. Több száz pert nyertek az „ingatlancápák” és a nem működő állami intézmények ellen.

Az USB utóbb USR lett, a Mentsük meg Romániát Egyesület, amely a törvényhozásba is bekerült, Dan azonban kilépett a tömörülésből.

Több mint egy évtizede, 2012-ben indult először független jelöltként a főpolgármesteri tisztségért, de nem nyert, a voksok 30 százalékával alulmaradt a küzdelemben a szociáldemokrata Gabriela Fireával szemben, de 2020-ban már - több jobboldali párt támogatását élvező - függetlenként megválasztották Bukarest főpolgármesterévé. A tisztségbe 2024-ben újraválasztották.

Élettársával és két gyermekével együtt egy háromszobás lakást bérel Bukarest egyik lepukkant negyedében, havi 580 euróért. 

Mirabela Grădinaru tizenöt éve az élettársa, a Renault autógyártó cég egyik helyi vezetője. Első gyermekük, Aheea, egy kislány, 2016-ban született, majd három éve kisfiúk, Antim - írja az Euronews.

Borítókép: presidency.ro