Nicolae Ciucă védelmi minisztert javasolta a kormányfői posztra a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a kormányalakítási tárgyalások csütörtöki második fordulójában. Klaus Iohannis államfő csütörtökre újabb egyeztetésre hívta a pártokat, miután a kormányalakítással múlt héten megbízott Dacian Cioloș kabinetjének elfogadását szerdán elutasította a parlament.
Ciucă 54 éves tartalékos tábornagy, Románia volt vezérkari főnöke (2015-2019) párton kívüliként kapott védelmi miniszteri megbízást a 2019 novemberében alakult, Ludovic Orban vezette kisebbségi PNL-kormányban, majd a tavalyi választásokon a PNL jelöltlistáján jutott be a szenátusba. Tavaly decemberben, Orban lemondását követően, a jobbközép koalíciós kormány beiktatásáig, két hétig ügyvivőként vezette a liberális kormányt, majd a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részvételével alakult, Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kormányban ismét védelmi miniszterként tevékenykedett.
A román média a párt éléről államfővé választott Iohannis közbelépésének tulajdonítja a PNL irányváltását. Bár a PNL vezetői szerda este is még azt hangoztatták, hogy a PNL újonnan megválasztott elnökét, Florin Cîțut javasolják a kormányfői posztra, csütörtök reggel a párt végrehajtó testülete egy ötperces ülésen, egyhangúlag megszavazta, hogy nem erőlteti tovább – az USR és a PSD által elfogadhatatlannak tartott, a parlamentben megbuktatott – Cîțu kormányfő-jelöltségét, hanem az államfő bizalmi embereként ismert Ciucăt jelöli a posztra.
Médiaértesülések szerint Cîțu háttérbe vonulása nem a PNL-USR-RMDSZ jobbközép koalíció helyreállítása előtt akarja megnyitni az utat: Ciucă most egy PNL-RMDSZ kisebbségi kormány számára kérne bizalmat a parlamenttől, de nem az eddigi jobbközép koalíciót felrúgó USR, hanem a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, 2019 óta ellenzékben lévő PSD támogatására számítva.
Visszaállítaná a koalíciót az USR?
Dacian Cioloș, az USR elnöke az államfővel való egyeztetés után közölte: az USR nem támogathat egy kisebbségi kormányt. Ezt megelőzően Cioloş kijelentette, az országnak olyan kormányra van szüksége, amely a parlament többségének támogatását élvezi, mert a következő időszakban fontos döntéseket kell meghoznia, „egy kisebbségi kormány pedig nem lenne képes erre”.
Cioloş elmondta: az államfőtől az eredeti –PNL-USR-RMDSZ – koalíció visszaállítását fogja kérni. Azzal kapcsolatban, hogy a PNL Nicolae Ciucăt javasolta a kormányfői tisztségre, az USR elnöke azt mondta: nem utasítanák el ezt a javaslatot, „mert Romániának mielőbb miniszterelnökre van szüksége, de olyan kormánnyal, amelyet a többség támogat”.
PSD: széleskörű támogatottságú kormányt
A Klaus Iohannisszal folytatott csütörtöki tárgyalások után Ciolacu annyit nyilatkozott, hogy középtávon egy széleskörű parlamenti támogatottsággal rendelkező kormányra van szüksége az országnak.
„Két egészségügyi szakértővel voltam ma a megbeszélésen, Rafila és Streinu-Cercel urakkal. Az elnökkel folytatott tárgyaláson elsősorban a járványról esett szó. A kormányfő kijelölése az államfő döntése. Én következetesen azt vallom, hogy középtávon egy széleskörű parlamenti támogatottsággal rendelkező kormány jelenti a megoldást” – mondta Ciolacu.
Hozzátette: mivel a PNL nem Florin Cîţut javasolta a kormányfői tisztségbe, azt a következtetést vonta le, hogy továbbra is jobboldali kormány kialakítása van tervben.
A csütörtöki kormányalakítási tárgyalások előtt Marcel Ciolacu nem nyilatkozott arról: támogatnának-e a szociáldemokraták egy PNL-RMDSZ kisebbségi kormányt, de elemzők szerint nem valószínű, hogy a PSD továbbra is ragaszkodna az előrehozott választásokhoz, és bevállalná a bűnbak szerepét a politikai válság elnyújtásáért a jelenlegi katasztrofális járványhelyzetben.
RMDSZ: tárgyalóasztalhoz ülünk
„Csütörtök délben részt vettünk az újabb államelnöki egyeztetésen. Tudomásul vettük a PNL döntését, hogy Nicolae Ciucăt javasolják miniszterelnöknek. Ciucă személye ellen nincs semmi kifogásunk, jól dolgoztunk együtt a kormányban, ennek ellenére politikailag fenntartásaink vannak. Ez egy szokatlan javaslat, ugyanis egy demokráciában példátlan, hogy tartalékos katona vezessen egy kormányt. Amennyiben Klaus Iohannis államfő őt bízza meg kormányalakítással, tárgyalóasztalhoz ülünk, ugyanis fontos, hogy az országnak egy teljes jogú kormánya legyen, amely az embereknek megoldásokat tud nyújtani ebben a válságos időszakban. Rendezni kell az elszabaduló energiaárak problémáját, elő kell készíteni a 2022-es állami költségvetést, a helyreállítási tervben vállalt projekteket, valamint meg kell küzdenünk a járvány negyedik hullámával, és törekednünk kell az emberi életek megmentésére” – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az államfővel folytatott egyeztetés után.
Csoma Botond: Inkább bent a „kaszárnyában”, mint kint…
Egy kisebbségi kormány van kialakulóban, mégpedig a PNL és RMDSZ közreműködésével és a PSD parlamenti támogatásával - nyilatkozta a Szabadságnak Csoma Botond. Kolozs megye RMDSZ-es képviselője nem látja nagy valószínűségét annak, hogy visszaáll a korábbi hárompárti koalíció, bár az RMDSZ is ezt szorgalmazta.
Azzal, hogy Klaus Iohannis államfő nem a korábbi miniszterelnököt, a megbuktatott Florin Citut kérte fel ismét kormányalakításra, elméletileg elhárult az akadálya annak, hogy az USR visszatérjen a kormányba. Dacian Ciolos pártja - mint közismert -, Citu személyétől tette függővé a további együttműködést. Csoma szerint azonban annyira megromlott a viszony a liberálisok és uszérések között, hogy a PNL inkább a szociáldemokraták támogatására hagyatkozna, semhogy az ideológiailag közelebb álló Ciolos-párttal terveznének közös jövőt.
Ami pedig Nicolae Ciuca személyét illeti, Csoma Botond szerint meglehetősen szokatlan egy demokráciában, hogy tartalékos tábornokot nevezzenek ki az ország élére, de precedens volt már erre, lásd Eisenhover amerikai, vagy De Gaulle francia elnököt, mindketten magasrangú katonatisztek voltak. A képviselő szerint az RMDSZ kíváncsian várja, milyen elképzelésekkel áll elő Ciuca, amennyiben megkapja a kormányalakításhoz szükséges bizalmat a parlamenttől. Az RMDSZ számára nem alternatíva az ellenzéki pozíció, s ha már „kaszárnya”, jobb most inkább „bent lenni”, bentről korrigálni a dolgokat, amennyiben szükségessé válik, fogalmazott Csoma Botond.
