Az energiatermelésről és a környezetszennyezésről szóló tematikus kerekasztal beszélgetés, Kékedy-Nagy László vegyész előadásával, illeszkedett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezett események sorába. Az augusztus 17-én, szerdán délelőtt megtartott rendezvényen érdekes és hasznos adatokat tudhatott meg a hallgatóság a már jó ideje állandó témát jelentő alternatív energiaforrásokról, az erre való áttérésről.
– Köztudott, hogy az energiatermelő szektornak első rangú szerepe van: ha nincs energiatermelés, akkor nincs ipar, nincs mezőgazdaság, elmarad a társadalmi fejlődés. A szakemberek megállapították, hogy az energiatermelő szektor az egyik legkörnyezetszennyezőbb az összes közül, a járművek és a vegyipar által okozott szennyeződés mellett. Környezetszennyezés terén toronymagasan vezet az energiatermelés – kezdte előadását Kékedy-Nagy László vegyész.
Az energiának, mint fogalomnak a meghatározása után elmondta: a szó görög eredetű, és isteni tettet, bűvös cselekedetet jelentett.
– Az energiafejlesztés társadalmi szükségletet elégít ki, eszközök, gépek működtetését biztosítja. A feladat tehát minél több energia előállítása, ugyanakkor az energia felhasználásának ésszerűsítése és a takarékoskodás, miközben megőrizzük az élhető környezetet. Paradigmaváltás szükséges, miszerint ne pazaroljunk, hanem takarékoskodjunk. Ám ez nem azt jelenti, hogy nem fűtünk, nem mosunk. Előfordul, hogy úgy pazaroljuk az energiát, hogy észre sem vesszük. Például a laptop töltője napokig konnektorban van, habár a gép nem töltődik – magyarázta Kékedy-Nagy László.
A szakembertől megtudtuk: a világ elektromos energia termelése 2019-ben 26.700 TWh volt, míg a fogyasztás 25,865 TWh (2020-ban).
A jelenlegi adatok szerint Ázsia a legnagyobb energiatermelő. Kisebb mértékben a Közép-Keleten és Afrikában is nőtt az energiatermelés. A nem megújuló energiahordozókat illetően a világban a fosszilis tüzelőanyag termelése az alábbiak szerint alakult: 2019-ben 79,60 millió tonna kőszenet termeltek; 2021-ben 89,9 millió hordó kőolajat állítottak elő, míg egy hordóban 156 liter található. 2020-ban pedig 3,85 milliárd köbméter földgázt állítottak elő.
A nukleáris energia az urán szabályozott meghasadásán alapszik: olcsó energiaforrás, nem szennyezi a környezetet, de nem megújuló energiaforrás. Az erőmű építése nagyon költséges, a keletkezett hulladék mérgező és rendkívül radioaktív, állandó, költséges kezelést és megfigyelést igényel. Pár évvel ezelőtt a világban 439 atomerőmű működött, amely révén elektromos energiát állítottak elő. Franciaországban az energia 85%-át atomerőművek biztosítják.
Megújuló energiaforrásunk közé tartozik a vízből nyert energia. A vízi erőművek által termelt energia olcsó, ám azonnal fel is kell használni, azaz nem tárolható. Nem szennyez, de nagy mennyiségű vízre van szükség az energia előállításához. Az ehhez szükséges duzzasztógát megépítése is rendkívül költséges – magyarázta a szakember. A környezetre mért negatív következményei közé tartoznak az egyes állatfajok eltűnése, erdők elöntése, geológiai változások, stb. A szélenergia szintén a megújuló energiaforrások közé tartozik, amely olyan helyen előnyös, ahol nincs a közelben nagy energiafogyasztó. Mennyisége azonban ennek sem tervezhető... A napenergia megújuló, nem környezetszennyező, nagy mennyiségben áll a rendelkezésre adott helyeken, fűtésre és vízmelegítésre lehet használni. Az energiatermelés azonban nem igazodik a fogyasztáshoz. A biomasszából nyert energia drága – sorolta még a lehetőségeket Kékedy-Nagy László.
Ami a jövőbeli energiastratégiákat illeti, Európa igyekszik élen járni a szén-dioxid semlegessége tekintetében. A döntés egyaránt gazdasági és politikai, vélekedett az előadó. 2019-ben az uniós vezetők karbonsemlegességet hirdettek 2050-re. A 2019-ben elfogadott Green Deal, azaz Zöld megállapodás szerint 2020-ban 20%-kal, 2030-ig 40%-kal, 2050-re pedig teljes mértékben lecsökkentjük a széndioxid kibocsátást. 2021-2027 között az uniós költségvetés 30%-át kívánják fordítani a fejlődő országok ez irányú támogatására. A klímasemlegesség fele történő átmenetre 2050-ig több mint százmilliárd eurót fordít az EU, és ha ez megvalósul, akkor Európa lesz az első kontinens, amely eléri a nettó nulla kibocsátási mérleget.
