Népegészségügyi kérdés a hozzáadott cukor csökkentése
A túlsúly és az elhízás gyakorisága már Európában is riasztó méreteket ölt, ami hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerre, így mára világszinten a vezető halálokok egyikévé vált. Ugyanakkor aggasztóak a gyerekkori elhízásra vonatkozó számadatok is, amelyeknek súlyos következményei lehetnek a felnőttkori egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet Megelőzésre és Betegségfelügyeletre vonatkozó akcióterve értelmében a gyermekek és fiatalok esetében a túlsúlyosság és az elhízás gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Ezért intézkedéseket kell foganatosítani a magas cukortartalmú üdítőitalok túlzott fogyasztásának megfékezése érdekében, felvéve azokat a nem harmonizált adók hatálya alá tartozó termékek jegyzékébe.
László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: olyan termékekre vetnének ki luxusadókat, amelyek közvetlenül befolyásolják az egészségügyi állapotunkat, mint a só, cukor, alkohol, dohány stb. – Ezek gyakorlatilag egészségromboló hatásúak, mégis fogyasztjuk őket, aztán vagyonokat költünk az általuk kiváltott betegségek kezelésére. A cukor, só, alkohol, dohány olyan fő népegészségügyi problémák okozói, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az agyvérzés, az infarktus – fogalmazott László, aki szerint a cukoradóból befolyt pénzösszegek 85 százalékát az egészségügyi minisztérium az egészségügyi programokra fordítaná, 15 százalékát pedig tetszés szerint használná fel. Hangsúlyozta, a cukoradó kizárólag a hozzáadott cukrot tartalmazó termékekre vonatkozik.
A tervezet értelmében kivételt képeznek majd a cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldséglevek, amelyek nem gyári feldolgozással készülnek, hanem magánszemélyek házi termeikként forgalmaznak, és nem palackozott állapotban értékesítenek. A magas cukortartalmú italokat, a dohányipari és szeszesitalok kategóriájával együtt egészségre veszélyeseknek minősítenék. Ide sorolják azokat az italokat, amelyek 100 milliliterjében legkevesebb 5 milligramm cukor található.
László Attila kifejtette: nemrég átiratot kapott az Országos Üdítőital-gyártók Szövetségétől, amelyben arra hivatkoznak, hogy már több európai ország is visszavonta a cukoradót, mert az hosszútávon negatívan érintette az ország gazdaságát. – De ne felejtsük el, hogy azokban az országokban csökkentették az élelmiszerek hozzáadott cukortartalmát – mutatott rá László Attila, aki szerint Romániában is volt szó ilyen egyezségről, amit azóta is figyelmen kívül hagynak az élelmiszeripar szereplői. – És mivel továbbra is az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmának csökkentése a cél, ezért szükség van a cukorfogyasztást visszaszorító intézkedésekre. Annál is inkább mert Románia első az EU-rangsorban az elhízott gyermekek számát illetően, és a második a cukros üdítőitalokat fogyasztó gyermekek számát illetően – jegyezte meg.
Összhangban az Egészségügyi Világszervezet prioritásaival beindítottak egy tudatosító folyamatot, amely által tájékoztatni akarják az embereket arról, nem egészséges egy pohár kólával oltani szomjunkat, amely 8 kanál cukrot tartalmaz, miközben 25 gramm az elfogadott napi szükséglet. A szenátus egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: egyes termékek külföldön „egészségesebbek”, mint hazánkban, ugyanannak a termelőnek az üdítője Romániában 40 gramm cukrot tartalmaz 100 ml-enként, míg Nagy-Britanniában csak 18 grammot.
A statisztikai adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az üdítőitalok mindössze a 3 százalékát teszik ki egy felnőtt étrendnek, ami jelentéktelennek minősül. Ezért sokakban az is felmerülhet, hogy az új adó bevezetése csak a költségvetési rések betömését hivatott szolgálni. Ám, ha belegondolunk, hogy a cukoradóból származó pénzösszeget egészségügyi programokra, fejlesztésekre fordítják vissza, valószínűleg nem merül fel annak haszontalansága.
Egy, az Országos Üdítőital-gyártók Szövetségének felkérésére készült felmérés az adó bevezetésének gazdasági következményeit mérte fel, és termékek bolti árának 45 százalékos növekedését vetítette előre. A tavaszi hatástanulmány ugyanakkor 0,13 százalékos inflációt, tömeges elbocsátásokat, sőt gyárfelszámolásokat is előrevetít, akárcsak a határokon átnyúló kereskedelmet. A üdítőital-gyártók arra is rávilágítanak, hogy az üdítőipari termelők jelentősen hozzájárulnak a román gazdasághoz, a teljes forgalmazási lánc 690 millió eurós forgalmat jelent. A kapcsolódó iparágak pedig további 370 millió eurós hozzájárulást jelent az állami költségvetésnek. Románia regionális termelési központ, termékeinek 10 százalékát exportra gyártja. A Romániában palackozott üdítőitalokat tucatnyi országba exportálják, köztük van Olaszország, Málta, Ciprus, Moldova, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Bosznia, Macedónia és Görögország.
Az üdítőital-gyártók azt állítják, hogy már foganatosítottak intézkedéseket a cukortartalom csökkentése érdekében. Így, Romániában 2000 és 2015 között 13 százalékkal, 40,5 kalória/ml-ről 35,4 kalória/ml-re. Emellett célul tűzték ki 2020-ig a további 10 százalékos csökkentést a 2015-ös arányhoz képest. Az üdítőital-gyártóknak számos eszköz áll a rendelkezésükre a célkitűzés elérésére új kalóriamentes vagy csökkentett kalóriatartalmú termékek kifejlesztése a receptek módosításával. A kalóriabevitel könnyebb nyomon követése érdekében pedig kisebb méretű termékeket dobtak piacra.
