Még pár nap rendelkezhetnek adójuk 3,5 százalékáról

Hamarosan lejár a határidő, ameddig az adófizetők még rendelkezhetnek a jövedelemadójuk 3,5 százalékának a felhasználásáról, hogy ne a teljes adó az államkasszába jusson: eldönthetik, milyen civil szervezetet, egyházi intézményt vagy egyéni ösztöndíjat támogatnak, sőt akár többfelé is oszthatják a 3,5 százalékot (ami végülis figyelemre méltó arány, ha példaként csupán Magyarországot említjük, ahol 1 + 1 százalékot ajánlhatnak fel a személyi jövedelemadóból civil kedvezményezetteknek, valamint egyházaknak). Az adóátirányítás nem kerül semmibe, csupán néhány percbe, ameddig kitöltik a szükséges űrlapot, amely online is elérhető, illetve leadható. A határidő május 25-e, és mivel hétvégére, szombatra esik, akkor az ezt követő első munkanap, tehát május 27-e az adófelajánlás utolsó határideje. 

A World Vision Románia által nemrég rendelt kimutatás szerint annak ellenére, hogy egyszerű és ingyenes eljárásról van szó, mégis továbbra is viszonylag kevesen élnek a lehetőséggel: három romániai lakosból csupán egy adakozik ilyen módon valamely nem kormányzati szervezetnek, illetve humanitárius célra. Azok közül, akik nem rendelkeznek adójuk 3,5 százalékával, 42 százalékuknak erre semmilyen magyarázata vagy oka nincsen, 29 százaléka a válaszadóknak nem érti az eljárást, 10 százaléknak pedig bonyolultnak tűnik az adóátirányítás folyamata. Többen vélekedtek úgy, hogy fenntartásaik vannak, hogyan használják majd fel az általuk átirányított összeget… Az országos adóhivatal (ANAF) adatai szerint több mint hatmillió lakos nyújtotta be a kötelező jövedelembevallását, és közülül csak 2 millióan rendelkeztek az adójuk 3,5 százalékának a felhasználásáról. 

Bár kevésnek tűnhet az összeg, több felajánlásból mégis jelentősebb összeghez juthatnak civil szervezetek, amelyeknek ez nagy segítséget jelenthet a tevékenységükben. A Szabadságban folyamatosan megjelentettük a felhívást, miszerint a napilapot működtető tulajdonosnak, a Minerva Művelődési Egyesületnek is fel lehet ajánlani az adó 3,5 százalékát, ami tulajdonképpen a Szabadság napilap fenntartásában, megjelenésének támogatásában jelent számunkra segítséget – és ezúton is köszönjük azoknak, akik átirányították adójuk egy részét, hogy fontos számukra a napilap megmaradása.

A romániai gyermekkórházak számára rendezett gyűjtés kapcsán például arra mutattak rá, mennyire fontos ez a fajta támogatás, lévén, hogy az Európai Unióban Románia Bulgáriával „vetekszik” a negatív első helyért a csecsemőhalandóság tekintetében: ugyanis a rendkívül koraszülött vagy súlyos orvosi patológiával küzdő újszülöttek megmentésében nagyon nagy a jelentősége az újszülöttgyógyászatban a korszerű berendezéseknek, műszereknek, az ezekkel való felszereltség viszont nálunk hiányos, vagy a berendezések régiek. A csecsemőhalandóság ismét emelkedett Romániában: ezer élveszületésre 5,7 az arányszám, szemben az előző évi 5,2-vel, a csúcs Szilágy megyében volt – 10,5 az ezer élveszületésre –, a legkisebb arány pedig Bukarestben (2,5 jutott ezer élveszületésre), ami egyúttal az országban meglévő hatalmas egyenlőtlenségeket mutatja. Érdemes megjegyezni, hogy míg a csecsemőhalandóság növekedett, a születési ráta csökkent: 178 233 újszülöttet jegyeztek 2022-ben, szemben a 2021-es 193 191 újszülöttel és a 2020-as 206 826 újszülöttel. A csecsemőhalandóság tekintetében első helyen van az országban Szilágy megye (ezer élveszületésre 10,5 az elhalálozási arányszám), ezt követi Mehedinţi (8,8), Brăila (8,3), Vajdahunyad (8,3), Maros és Suceava (7,8), a legkisebb a csecsemőhalandóság Bukarestben (2,5), Ilfovban (3,3), Fehér megyében (3,6), Ialomiţa (3,9), Kolozs (4,5) és Tulcea megyében (4,7). Egyébként az unióban Bulgáriában a legmagasabb a csecsemőhalandósági arány (5,6), ezt követi Románia (5,2) és Szlovákia (4,9), a legkisebb az arány Svédországban, Finnországban és Szlovéniában (1,8) – írja a Mediafax hírügynökség. A gyermekkórházaknak gyűjtő civil szervezetek ennek kapcsán is hangsúlyozták, hogy például az adófelajánlásnak köszönhetően csak 2023-ban több mint 55 orvosi egységet szereltek fel a legmodernebb berendezésekkel, amelyek legalább 60 000 gyermek számára biztosítják a túlélést és a megfelelő kezelést. 

Tavaly a 3,5%-os adófelajánlás révén beszedett teljes összeg 372 191 818 lej volt (ebből 313 696 675 lej a 230-as nyomtatvány benyújtását követően, 58 495 143 lej pedig a 2022-es egységes adóbevallás benyújtását követően) – derül ki az ANAF adataiból. Összesen 2 166 676 nyomtatványt töltöttek ki 2023-ban, amelyben az adózók kérték a 2022-es adóévre vonatkozó adójuk legfeljebb 3,5%-ának átcsoportosítását, illetve felajánlását valamely civil szervezetnek. 

Fontos megjegyezni, hogy idén az utolsó év, amikor például a magántevékenységet folytatók még felajánlhatják az adójuk egy részét nem kormányzati szerezeteknek és egyházi intézményeknek. A 2024-es évre vonatkozóan, tehát jövőtől kezdődően csak a bérből és fizetésből származó, valamint bér jellegű jövedelemmel rendelkező adófizetők dönthetnek a törvényben meghatározott adó legfeljebb 3,5 százalékát kitevő összeg rendeltetéséről. A kormány egy korábbi döntése értelmében már nem lesz lehetséges az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem, a szellemi tulajdonból (szerzői jog) származó jövedelem, a bérből származó jövedelem, a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem stb. után fizetendő adó 3,5 százalékának átirányítása valamely nonprofit szervezet, egyházi intézmények támogatására.