Tovább járnának munkába az 50 év fölöttiek
A viszonylagos jóléti társadalom meghonosodásának következményei között szerepel az is, hogy – amint friss felmérésből kitűnik – Romániában a legmagasabb azon 15-29 év közötti fiataloknak az aránya, akik egyszerűen nem akarnak dolgozni. Egyenesen ijesztő viszont, hogy az elmúlt tíz évben a munkaellenesek száma majdnem megkétszereződött.
Úgy tűnik, a fiatal románok egyetértenek Kim Kardashian amerikai influenszerrel és tévésztárral, aki szerint „manapság senki sem akar dolgozni”. Az erre utaló jeleket szinte mindenhol láthatjuk: amennyiben valaki megnézi az olyan internetes csoportokat, mint az r/antiwork subreddit (amelynek jelenleg több mint kétmillió tagja van), vagy a Discordon működő speciális csoportokat, megerősítést nyer arról, hogy a 15-29 közötti korosztály egy elég nagy része határozottan munkaellenes.
Ilyen összefüggésben mérvadó az is, amit a hazai Hotnews hírportálnak nyilatkozott Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőtanácsának a tagja. A szakember szerint a fogyasztói társadalom és az ezzel szorosan összefüggő fogyasztás fenntartása érdekében az államok folyamatosan pénzt nyomtatnak, a fiatalok pedig rájöttek arra, hogy könnyű és egyszerű módszerekkel is lehet sok anyagi javat szerezni.
„Annak a rabszolgája vagy, akinek dolgozol”
A szakemberek megállapították: miközben a munkaellenes érzelmek egyre erősödnek, munka nélkül élni gyakorlatilag lehetetlen, kivéve, ha az embernek nagyon gazdag szülei vannak. „Ha van munkád, az még nem jelent pénzügyi biztonsági hálót, és annak a rabszolgája vagy, akinek dolgozol. Inkább eladom a plazmámat és szabadon élek" – olvasható a Reddit ifjúsági csoportjainak egyik üzenetében.
A BNR vezető közgazdásza szerint a jövővel kapcsolatos válasz a fiatalabb generáció kezében van, amelynek tagjai 10-15-20 év múlva sok helyen vezető beosztásban lesznek. És itt két, egymással szöges ellentétben álló lehetőség van, véli Lazea. Az egyik: a mai fiatal generáció folytatja azt a fogyasztói modellt, amelyben felnevelték, és ahogyan oktatták – egy olyan modellt, amely a jogosultság érzetén alapul: „nekem ez jár, csak azért, mert itt születtem” – gondolják egyes fiatalok. „Teljesen téves! Aki erre a bolygóra született, annak abszolút semmi sem jár! Szóval verjék ki a fejükből, hogy őket csak úgy egyszerűen bármi is megilleti!” – idézik a jegybank vezető közgazdászát.
A szakemberek megállapították: a romániai munkaerőpiac egyik aggasztó tényezője a 15 és 24 év közötti, sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok nagy száma. Ez a fogalom a NEET (Not in Employment neither in Education or Training, azaz nem alkalmazott és oktatásban vagy képzésben részt nem vevő) néven ismert. A népességnek ez a szegmense a gazdaságilag inaktívak egy sajátos kategóriája. A NEET-ráta az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet nehézségeire utal. 2022-ben a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben sem részesülő fiatalok aránya 17,5% volt, az idei első félévben pedig 20,5%; a vidéki területeken élő fiatalok (23,1%) és a nők (20,9%) voltak a leginkább érintettek – derül ki a statisztikai kimutatásból.
Az 50 év fölöttiek bezzeg dolgoznának
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint egyre kevesebb fiatal van a romániai munkaerőpiacon.
A közintézmény legfrissebb adatai szerint hónapról hónapra csökken a foglalkoztatottak száma. Paradox módon az idősebbek – az 50 év felettiek – aránya viszont, akik munkát találnak, hónapról hónapra nő. Daniel David, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a Digi24 hírtelevíziónak elmagyarázta, hogyan alakult ki ez a paradoxon.
„Meg kell néznünk, mennyire stabil ez a tendencia, amely egyébként érdekes jelenség. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a nyugati országok profilja sokat változott. Megváltozott a várható élettartam, egyre több idős ember van, a születések száma pedig csökkent vagy állandó maradt, tehát egyértelmű, hogy társadalmi szinten egy elöregedő népességgel találkozunk, de ez sok érdekes, új továbbképzési programmal, az idősek egész életen át tartó szakképzésével járt együtt. Különösen a nyugati országokban élők nagyon aktívak, egyesek társadalmi tevékenységekben vesznek részt, mások a nyugdíjazás után is bővítik tevékenységüket. Tehát van egy olyan tendencia, hogy az idősek jobban részt vesznek a munkaerőpiacon” – mondta a BBTE rektora.
Daniel David, a BBTE rektora: az új generációnak irreális elvárásai vannak
Hozzátette: 50 évesen még nem is vagy idős személy, 60 évesen már a fejlődéslélektan szerint a felnőtt korúság zónájában vagy. Érdekes dolog ez a fiatalokkal kapcsolatban, akik később lépnek be a munkaerőpiacra, ugyanis őket ilyen vonatkozásban gyakran védi a családjuk.
„Az új generációnak irreális elvárásai vannak, és ezt minden munkáltató elmondja: azt akarják, hogy az első fizetésük elég legyen egy ház, egy autó megvásárlására, és nem veszik észre, hogy idővel eljutsz erre a szintre, de fokozatosan kell fejlődnöd. Érdekes jelenség, hogy a fiatalok nem hajlandóak belépni a munkaerőpiacra egy tisztességes bérért. A világjárvány előtt, a háború előtt ez még elviselhető volt az EU-ban, bőséges volt a jólét. De amikor a világ megváltozik, ez az életmód nagyon kockázatos. Talán az idősek reálisabbak, megértik, mit jelentenek a társadalmi problémák, jó dolog, hogy aktívak maradnak” – magyarázta Daniel David pszichológus.
