A NATO képviselői leszögezték, Oroszországot terheli a teljes felelősség a légtérsértésekért, amelyeket veszélyesnek és elfogadhatatlannak minősítettek. A szövetség szerint az incidensek azt is jelzik, hogy Moszkva egyre nagyobb kockázatot hajlandó vállalni.
A tagállamok hangsúlyozták, egységesek és eltökéltek a NATO területének védelmében. Méltatták a szövetség és az érintett országok hatóságainak gyors fellépését, és jelezték, hogy a NATO tovább erősíti integrált lég- és rakétavédelmét. A közlemény szerint a keleti szárny védelmének fokozása érdekében a Balti-tengertől a Fekete-tengerig több intézkedést is hoztak. A NATO közölte, készen áll bármilyen agresszió elrettentésére, illetve a szövetség területének megvédésére.
Az ülésen Ukrajna támogatásáról is szó esett. A tagállamok ismét megerősítették, hogy támogatják Ukrajnát szabadsága, szuverenitása és területi integritása védelmében, valamint a béke elérésére irányuló törekvéseiben. Hangsúlyozták, Oroszország „felelőtlen cselekedetei” nem tántorítják el őket Ukrajna további támogatásától. A NATO szerint Ukrajna biztonsága a szövetséges országok biztonságához is hozzájárul.
Románia július 27-én jelentette be, hogy kiutasít egy orosz diplomatát, miután három egymást követő napon három orosz eredetű drón hatolt be az ország légterébe, amelyeket a román légierő megsemmisített. Az incidensek miatt az orosz nagykövetet bekérették a román külügyminisztériumba, ahol tiltakoztak a történtek miatt. Románia moszkvai nagykövetét ugyanakkor konzultációra Bukarestbe rendelték.
Lengyelországban is történt hasonló incidens július végén: az ország keleti részén, Lublintól mintegy hatvan kilométerre egy orosz ballisztikus rakéta csapódott be. Donald Tusk lengyel miniszterelnök súlyosnak nevezte az esetet. A lengyel kormány ezt követően tiltakozó jegyzéket küldött Oroszország varsói nagykövetének.
