Lavrov nem árulta el, célpontnak tekinti-e Oroszország Romániát

Nem adott egyértelmű választ Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra a kérdésre, hogy Moszkva továbbra is lehetséges célpontnak tekinti-e Romániát a deveselui amerikai rakétavédelmi rendszer miatt. Az orosz diplomácia vezetőjét egy román újságíró kérdezte erről az ENSZ-közgyűlés 81. ülésszaka után tartott sajtótájékoztatóján.

Az újságíró Vlagyimir Putyin orosz elnök mintegy tíz évvel ezelőtti kijelentéseit idézte fel, majd azt kérdezte Lavrovtól, hogy Moszkva „továbbra is célba veszi-e Romániát”. „Nos, ez titok” – válaszolta nevetve az orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. Lavrov ezt követően nem pontosította, hogy jelenleg miként viszonyul Moszkva a romániai katonai létesítményhez, és azt sem, hogy változott-e Oroszország álláspontja az elmúlt évtizedben.

A kérdés előzménye a Deveselu körül 2016-ban kialakult orosz–nyugati vita. Az Olt megyei katonai támaszponton működő Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert 2016. május 12-én nyilvánították működőképessé. A létesítmény az Egyesült Államok hozzájárulása a NATO európai ballisztikusrakéta-védelmi rendszeréhez.

Moszkva már a rendszer üzembe helyezésekor élesen bírálta annak romániai telepítését. Az orosz vezetés azt állította, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer veszélyezteti Oroszország biztonságát és megváltoztatja a térség katonai egyensúlyát. Putyin akkor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz ellenintézkedéseket tenni, és azt állította, hogy a deveselui infrastruktúra idővel nagyobb hatótávolságú katonai képességekkel is rendelkezhet.

A NATO és az Egyesült Államok kezdettől visszautasította ezt az értelmezést. Az észak-atlanti szövetség álláspontja szerint az Aegis Ashore kizárólag védelmi célokat szolgál, nem Oroszország ellen irányul, és nem rendelkezik támadó képességekkel. Feladata az európai NATO-tagállamok védelme az euroatlanti térségen kívülről érkező ballisztikusrakéta-fenyegetésekkel szemben.

A NATO ezt az álláspontját a rendszer későbbi korszerűsítésekor is fenntartotta. Amikor 2019-ben a deveselui létesítmény tervezett műszaki frissítésen esett át, a szövetség ismét hangsúlyozta, hogy a módosítások nem ruházták fel támadó képességekkel a rendszert.

A deveselui támaszpont jelenleg is a NATO ballisztikusrakéta-védelmi rendszerének egyik eleme. Az európai védelmi architektúrához tartozik a Lengyelországban telepített Aegis Ashore rendszer, a Törökországban működő amerikai radar, valamint több más szövetséges katonai eszköz és létesítmény is.

Lavrov mostani válasza nem tisztázta, hogy Moszkva jelenleg milyen katonai jelentőséget tulajdonít a deveselui rendszernek. Az orosz külügyminiszter mindössze annyit mondott a Románia esetleges célpontként való kezelésére vonatkozó kérdésre, hogy az „titok”.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!