A kérdésre, hogy ez vonatkozik-e a szervezethez 1997 után csatlakozott Romániára és Bulgáriára is, a minisztérium közölte, hogy Oroszország minden külföldi csapat, fegyver és egyéb hadi felszerelés kivonását kívánja elérni ezen országokból. Magyarországon 1997 után csatlakozott a szövetséghez, és területén jelenleg nem tartózkodnak külföldi csapatok. Moszkva mintegy 100 ezer katonát vont össze az orosz–ukrán határon, a háborús feszültség pedig sorozatos tárgyalásokhoz vezetett, ám egyelőre kevés sikerrel. Sokan Oroszországot sejtik az európai gázválság hátterében is.
Ugyanakkor Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a héten azt nyilatkozta: Moszkva felszólítja Washingtont, hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással, mert ez közvetlenül fenyegeti Oroszországot. Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel. Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen. Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.
