Informális tárgyalások már korábban zajlottak Svájcban
Putyin szívesen találkozna személyesen is Trumppal
A hírügynökség szerint a svájci találkozók résztvevői között diplomáciai és biztonsági tapasztalatokkal rendelkező nem kormányzati tisztviselők is voltak, és Trump tanácsadóinak „kis része” tudott a megbeszélésekről.
A Kreml pénteken közölte, hogy kölcsönös egyetértés van abban, hogy szükséges egy találkozó Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, de ennek a részleteit még ki kell dolgozni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta: a két fél a héten Rijádban folytatott megbeszéléseken egyetértett abban, hogy a két vezetőnek találkoznia kell, de „konkrétumok még nincsenek”. Peszkov emlékeztetett, mindkét államelnök közölte, hogy szívesen beszélnének személyesen.
Zelenszkij délutáni pihenőjére hivatkozva nem fogadta az amerikai pénzügyminisztert
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította azt az amerikai követelést, hogy Ukrajna 500 milliárd dollár értékben ellentételezze ásványkincsekkel a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatást, mondván, hogy az Egyesült Államok közel sem nyújtott ilyen mértékű segítséget, és nem ajánlott fel konkrét biztonsági garanciákat sem.
Donald Trump ugyanakkor arról számolt be szerdán, hogy Kijevben „udvariatlan, sértő” módon bántak pénzügyminiszterével. A France24 az amerikai elnök nyilatkozatát idézve azt írta: Scott Bessent pénzügyminisztert azért küldte el Trump az ukrán fővárosba február 12-én, hogy tárgyaljon Zelenszkijvel egy olyan megállapodásról, amelynek megfelelően Washington a biztonsági támogatásért cserébe hozzáférést kaphat az ukrajnai ritkaföldfémekhez.
Scott Bessent odautazott, és meglehetősen durván bántak vele, lényegében azt mondták neki, hogy „nem” – nyilatkozta Trump újságíróknak. Hozzátette: Zelenszkij megsértette a pénzügyminisztert, ugyanis azt mondták Scott Bessentnek, hogy az ukrán elnök „alszik.” „Bessent sok órát utazott a találkozó érdekében vonaton, ami veszélyes utazás, és mégiscsak a pénzügyminiszterről beszélünk” – emelte ki Trump.
Mike Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója utóbb felszólította Zelenszkijt: térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és kössenek egy olyan megállapodást az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről, amelyben figyelembe veszik a kijevi vezetésnek nyújtott amerikai támogatások összegét is. A Fehér Ház sajtótájékoztatóján Waltz azt is megjegyezte: Trump „nagyon csalódott” Zelenszkij miatt, aki a héten (válaszul az őt ért minősítgetésekre – szerk. megj.) „elfogadhatatlan” sértéseket fogalmazott meg az amerikai elnök irányába.
Források szerint az elmúlt napokban folytatódtak a tárgyalások, és az Egyesült Államok egy frissített változatot nyújtott be Ukrajnának, amely Zelenszkij néhány aggályára is kitért, írja az Axios amerikai hírportál értesülései alapján a portfolio.hu Az eredeti megállapodás-tervezet szerint az ásványi kincsekből származó bevételek 50 százalékát az Egyesült Államok kapta volna, illetve a megállapodás egy New York-i bíróság joghatósága alá tartozott volna, és felülírta volna Ukrajna bármely más kereskedelmi megállapodását – mondta két forrás, aki olvasta a tervezetet. A Keith Kellogg-gal, Trump Ukrajna-ügyi megbízottjával folytatott csütörtöki találkozót követően Zelenszkij már azt mondta: Ukrajna kész gyorsan és fáradhatatlanul dolgozni a biztonságról és a befektetésekről szóló megállapodáson az Egyesült Államokkal.
„Biztosítanunk kell és biztosítani is tudjuk azt, hogy a béke erős és tartós legyen, hogy Oroszország soha ne térhessen vissza háborús szándékkal” – közölte az ukrán elnök. „Ukrajna kész egy erős és hatékony befektetési, illetve biztonsági megállapodásra az Egyesült Államok elnökével. Javasoltuk az eredmények elérésének leggyorsabb és legkonstruktívabb módját. Csapatunk kész éjt nappallá téve dolgozni” – hangoztatta.
Kína beáll az oroszok és az amerikaiak mögé a háború ügyében
Wang Yi, Kína külügyminisztere csütörtökön, a G20-csoport külügyminisztereinek johannesburgi egyeztetésének szünetében találkozott orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval. Kína vezető diplomatája azt mondta, országa támogatja az Egyesült Államok és Oroszország közötti legutóbbi egyezséget az ukrán háború befejezésére vonatkozóan. A kínai diplomácia vezetője dél-afrikai G20-as csúcson úgy fogalmazott: Peking reméli, az érintett felek olyan fenntartható és tartós megoldást találnak, amely figyelembe veszi mindkét fél aggodalmait – írja a Politico.
„Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja, beleértve az Egyesült Államok és Oroszország közötti legutóbbi egyességet is” – áll a közleményben, amelyben az is olvasható, hogy Kína kész volt építő szerepet játszani a béketárgyalások során.
Mint ismert, Kína az egyik legfontosabb szövetségese volt Oroszországnak az ukrajnai támadás során. Nyugati tisztségviselők azzal vádolták Pekinget, hogy anyagokat és technológiákat biztosít az orosz hadigépezet megerősítésére. Kína folyamatosan tagadta ezeket az állításokat, és hangsúlyozta, hogy pártatlan.
Múlt hónapban Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérték, hogy elmélyítik két országuk kapcsolatát, és építenek arra a háború előtt aláírt egyezményre, amelyben „korlátlan” szintű együttműködést hirdettek a két ország között.
Lammy: „nagyon távol állunk a tárgyalásos rendezéshez”
A külügyminiszterek johannesburgi, zártkörű tanácskozását követően a brit diplomácia vezetője, David Lammy kijelentette: annak alapján, amit az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov az ülésteremben mondott, „nem látja benne a vágyat a béke tényleges elérésére.” „A közelébe sem jutottunk a tárgyalásos rendezésnek” – tette hozzá a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
„Ha Putyin komolyan gondolja a tartós békét, akkor olyan utat kell találnia, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, hiteles biztonsági garanciákat kínál, és elutasítja a cári imperializmust. Ebben az esetben Nagy-Britannia kész meghallgatni” – fejtette ki a brit álláspontot Lammy. Megjegyezte: amikor ő szólásra emelkedett, Lavrov elhagyta a termet.
Macron: Trump nem lehet gyenge Putyinnal szemben
Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este jelezte: jövő heti találkozójukon el fogja mondani amerikai kollégájának, Donald Trumpnak, hogy „nem lehet gyenge” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, és hogy a „stratégiai érdekei azonosak” az európaiakéval. A francia államfő szerint az amerikai elnöknek „érdeke, hogy együtt dolgozzon az európaiakkal, mert Európának megvan a növekedési képessége, a gazdasági potenciálja az amerikaiakkal való együttműködésre.”
A francia elnök ugyanakkor megállapította: „senkinek sincs joga azt mondani, hogy Ukrajnának nincs joga csatlakozni” az EU-hoz vagy a NATO-hoz. Macron megvédte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is. „Ő egy szabad rendszer választott elnöke. Ez nem mondható el Vlagyimir Putyinról, aki már régóta megöli az ellenzőit és manipulálja a választásokat” – írta a francia elnök.
Az oroszok veszélyt jelentenek Európára, lásd Romániát
Emmanuel Macron szerint Oroszország „fenyegetést jelent Európára”, „a választások manipulálása miatt, ahogyan Romániában is történt.” A francia elnök szerint rendkívül súlyos és példátlan a román alkotmánybíróság megállapítása, mely szerint Oroszország közvetítőkön, hamis számlákon, kapcsolatokon keresztül manipulálta az elnökválasztást.
KREML: OROSZORSZÁG NEM KÉRTE A KELET-EURÓPAI NATO-CSAPATOK KIVONÁSÁT
Oroszország nem kérte a NATO-csapatok kivonását Kelet-Európából az Egyesült Államokkal folytatott rijádi tárgyalásokon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, akit a TASZSZ idézett. Az orosz állami hírügynökség rámutatott: Cristian Diaconescu, a román államfő védelmi és nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes tanácsadója ennek ellenkezőjét állította. „Cristian Diaconescu azt mondta, Rijádban az orosz fél a NATO kivonulását kérte a kelet-európai országokból” – magyarázza a TASZSZ Peszkov nyilatkozatának összefüggéseit. „Mindez nem igaz, nem felel meg a valóságnak. A mi álláspontunk az, hogy a NATO katonai infrastruktúrájának több, majdnem tíz hullámban való terjeszkedése határaink felé aggodalomra ad okot számunkra. Ez nem titok senki előtt” – fogalmazott Peszkov pénteki sajtótájékoztatóján. Cristian Diaconescu szerdán, az Antena3 műsorában utalt arra, hogy Oroszország képviselői a rijádi tárgyalások során azt kérték az Egyesült Államoktól, vonuljon ki Kelet-Európából, beleértve Romániát is, hogy Moszkva az 1997 előtti modell szerint átvehesse a térség ellenőrzését. Azt mondta, az amerikai fél „ebben a tárgyalási szakaszban ezt elutasította, de nincsenek garanciáink.” Később visszakozott, mondván, hogy az Ukrajna lerohanása előtt egyezkedésekre utalt.
